Az adatelemzés a biztosítók versenyelőnyének kulcsa
A Capgemini legfrissebb kutatása szerint tíz biztosítóból csupán négy mondhatja el magáról, hogy kockázatfelmérése és árazása tény-és adatalapú, míg mindössze 18%-uk képes az adatok érdemi felhasználására a működés optimalizálása és a versenyelőny kialakítása érdekében.
Egyre kiélezettebb a verseny a biztosítók között, amelyeknek szembe kell nézniük azzal, hogy a piac teljes mértékben átalakult az utóbbi időben. Klímaválság, globális gazdasági problémák, technológiai fejlődések, hogy csak néhány olyan hatást említsünk, amelyek következtében egyre inkább felértékelődött az adatgyűjtés-elemzés-felhasználás hármasának fontossága. A biztosítók egy része (40%) már pontosan érzi ennek kulcsszerepét, hiszen egy új piacra lépés esetén figyelembe veszi a kapott adatokat, míg 43% már ennek mentén frissítette és modernizálta az általa használt kockázati algoritmust – derül ki a Capgemini Kutatóintézet ’The data-powered insurer: Unlocking the data premium at speed and scale’ kutatásából.
Nincs siker adatelemzés nélkül
A kutatás eredményeiből egyértelműen kirajzolódik a biztosítók jövőbeni sikerének kulcsa. Csakis azok a biztosítók kerülnek az élmezőnybe, amelyek a valós idejű adatforrásokból - például telematikai, hordozható eszközökből vagy közösségi médiából – nyert adatokat az ügyfelek kényelme, a személyre szabott tanácsadás és a dinamikus árszabásra vonatkozó növekvő fogyasztói igények kiszolgálására fordítják. Ezen biztosítóknak komoly esélyük lesz arra is, hogy felvegyék a versenyt az InsurTech vállalatokkal.
Azok a vállalatok, amelyek sikeresen elsajátították az adatok ilyen jellegű felhasználását, az úgynevezett Biztosítási Adatguruk (Insurance Data Masters). E szervezetek több, mint 90%-a magasabb bónuszokról, emelkedő kombinált mutatókról és magasabb nettó értékesítői eredményekről számolt be, miközben versenytársaiknak csupán a fele ért el hasonló eredményeket. E vállalatok három kulcsfontosságú különbséggel rendelkeznek a többiekhez képest: 92%-uk rendelkezik központosított vezetői vagy támogató testülettel, 62 %-uk folytat együttműködést InsurTech cégekkel, míg 97 %-uk nyílt alkalmazásprogramozási felületet (API-t) hozott létre annak érdekében, hogy harmadik személyek is hozzáférhessenek adataikhoz.
„A hagyományos biztosítók számára egyre nehezebbé válik a verseny az InsurTech vállalatokkal” - jegyezte meg Seth Rachlin, a Capgemini Globális Biztosítási Üzletág vezetője. „Ezek a vállalatok csak akkor tudnak versenyben maradni, ha adatalapú megközelítésre váltanak a piaci részesedés növelése, a kulcsmutatók javítása és a magasabb szintű kockázati intelligencia létrehozása érdekében.”
Adatelemzés = növekvő profit
Azok a biztosítók, amelyek felismerték az adatok elemzésének fontosságát három területen is ki tudják aknázni az ezzel járó előnyöket: az új megoldások kidolgozása, az ügyfelek elkötelezettségét növelő, hozzáadott értékkel rendelkező szolgáltatások megteremtése és a kockázatelemzés területén. Az adatok által támogatott biztosítók közel 40%-a új piacokra tör, védekezésből megelőzésre tér át és felülvizsgálja a biztosítási-statisztikai feltételezéseket. Továbbá 43%-uk valós idejű adatokat használ az aktuáriusi modellek frissítésére, míg körülbelül egyharmaduk képes arra is, hogy az adatok segítségével új kockázatokat modellezzen.
Emellett számos biztosító célzott befektetéseket eszközöl az adatok terén: olyan algoritmusokba fektetnek be, amelyek gyorsan, a döntés pillanatában képesek megjeleníteni az adatokat és többféle adatforrás feldolgozására is alkalmasak. A biztosítók körülbelül 43%-a frissítette és modernizálta kockázati algoritmusát az elmúlt két év során. Ennek eredményeképpen a biztosítók körülbelül 39%-a nyilatkozta azt, hogy kockázatfelmérése és árazása tény- és adatalapú.
A nagyobb biztosítók élen járnak az adatalapú megközelítés alkalmazásában
„A biztosítók mindössze 18%-a rendelkezik azzal a technikai háttérrel és vállalati kultúrával, amely az olyan adatalapú programokhoz szükséges, amelyek teljes képet adnak az egyre növekvő adatmennyiségből” - jegyezte meg Ramana Bhandaru, a Capgemini Globális Pénzügyi Szolgáltatások Insights & Data vezetője. „Ezek az intézmények az úgynevezett ‘Adatguruk’ (Data Masters), sokkal nagyobbak társaiknál, többségük éves bevétele átlagban meghaladja a 20 milliárd dollárt.”
Ráadásul ezeknek a nagy biztosítóknak 61%-a az adatfeldolgozással kapcsolatos kezdeményezései révén általános népszerűségre tett szert vagy - átalakulásán keresztül - egyéb járulékos előnyhöz jutott, amit a kisebb biztosítóknak csak 16%-a mondhat el magáról.
Az ’Adatguruk’ társaikhoz képest kiemelkednek néhány kulcsfontosságú területen. Szinte valamennyi biztosítási Adatguru (97%) létrehozott olyan alkalmazásprogramozási interfészeket (API-kat), amelyek segítségével külső elemek is hozzáférhetnek a kezelt adatokhoz, míg társaiknak csupán 36%-a rendelkezik ezekkel. Az Adatguruk közel 90%-a könnyedén össze tudja kapcsolni platformját külső forrásokkal, kaput nyitva az adatok kölcsönösen előnyös cseréjére, amely 39%-uknál gyorsabb és pontosabb kárrendezést is jelent egyúttal.
Az adatalapú biztosítóvá válás kulcsa a fejlesztés
Annak érdekében, hogy a biztosítók adatalapúvá váljanak négy kulcsfontosságú területet kell fejleszteniük és összehangolniuk:
1. Infrastruktúra kiépítése az adatokból levont következtetések minél gyorsabb alkalmazása érdekében: szükséges egy modern technológiával rendelkező platform annak érdekében, hogy a különféle rendszereket össze tudják hangolni, megfelelő képet alkothassanak a kockázatokról és az adatokat – a megfelelő időben – rendelkezésre tudják bocsátani
2. Új működési modell létrehozása: az adatokon alapuló biztosítás-igénybevételi esetek számának növelésére alkalmas ún. hub-and-spoke modellt kell kialakítani
3. Szervezeten belüli erős adatkultúra megteremtése: elengedhetetlen az agilis munkamódszerek és a munkavállalók felruházása az adatok alkalmazásához szükséges készségekkel és eszközökkel
4. Nyílt adatokon alapuló ökoszisztéma kialakítása: részt kell venniük az adatalapú ökoszisztémákban, együtt kell működniük az InsurTech vállalatokkal és ki kell építeniük egy fenntartható fejlődésen alapuló adatvezérelt megközelítést
A kutatás módszertana
A Biztosítási Adatgurukról szóló 2022-es kutatás 204 biztosítási szervezet 510 vezetőjének megkérdezésével készült. Minden résztvevő üzleti szervezetnél egy adatszakértő, valamint üzletágonként egy üzletvezető vett részt a felmérésben. Emellett interjú készült 10 biztosítási vezetővel is, melyek során megosztották a biztosító szervezetekkel kapcsolatos véleményüket és szakértelmüket.
Kapcsolódó cikkek
- Az adatmegosztás új korszaka: jó a cégeknek, jó a fogyasztóknak
- Kutatás: sokkal többet ülünk a képernyő előtt, mint a járványt megelőzően
- Ezek a világjárvány hosszútávú hatásai a fogyasztókra
- A jövőbiztos energiaellátást kutatja a BME és az MVM
- Innovatív megoldásokra kényszerítette a járvány a cégeket
- A mesterséges intelligencia lehet az óceánok megmentésének kulcsa
- Ellentmondás az adatokban
- A magyar szülők 60%-a szabályozza, hogy gyermeke milyen videójátékot vásárolhat
- Hogyan hangolódnak ügyfeleikre a sikeres vállalatok?
- Virtuális valóság is segíti a mérnökképzést a Bosch laboratóriumában a Debreceni Egyetemen
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Siemens Xcelerator: az Eplan és a Siemens zökkenőmentes adatátvitelt tesz lehetővé a gépgyártásban
A Siemens és az Eplan hatékonyabbá teszi a tervezési és gyártási folyamatokat a gépeket és gyártósorokat építő ügyfeleik számára.
A Z-generáció tudja milyen munkahelyet szeretne
Az önérvényesítés, a munkahelyi környezet, az anyagiak, a társas kapcsolatok, valamint a kreativitás, illetve a szellemi ösztönzők azok a legfőbb munkaértékek, amelyek a STEM pályára lépő Z-generációs fiatalok számára meghatározóak a leendő munkahelyük kiválasztásában és az ottani megmaradásukban – derül ki a Becsei Lilla pályaorientációs szakember friss, országos, reprezentatív kutatásából, amit az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetséggel együttműködésben készített el a 12. osztályos magyar tanulók körében.