Itt az első hazai online felmérés a LinkedIn használatáról
A LinkedIn-t használó diplomások háromnegyede (74%) üzleti szempontból elengedhetetlennek tartja a közösségi oldal használatát – derült ki az Avantgarde Group által készített hiánypótló szakmai felmérésből, amelynek keretében közel 600 diplomás felhasználót kérdeztek meg az oldallal kapcsolatos tevékenységükről. A megkérdezettek között mindenki ismeri az oldalt, szemben a 20%-os magyar átlaggal. A kitöltők több mint fele naponta, 83 százalék pedig hetente legalább egyszer ellátogat a közösségi felületre.
A munkaerőpiaci igények kielégítésére létrehozott közösségi oldalról, a LinkedIn-ről itthon még nem készült olyan kutatás, amely a felsőfokú végzettségűek véleményét gyűjtötte volna össze. Az online felmérés szerint a felhasználók álláskeresésre használják leginkább a LinkedIn-t, és a többi platformhoz képest a legmegbízhatóbbnak tartják. Úgy gondolják, ez a „munkahelyi Facebook”, mégsem használják annyit, mint a többi közösségi oldalt. A kitöltők fele készít csak rendszeresen posztokat, akiknek 20%-a csupán havi egyszer posztol, ami azt mutatja, hogy egyelőre kevés az aktív tartalomgyártó.
Business vagy magamutogatás – kik, és miért vannak a LinkedIn-en?
A LinkedIn-használók közel 79%-a az ismerőseik posztjait követi, de népszerűek még a vállalatok és a véleményvezérek is. A felhasználók a platformot egy professzionális, szakmai oldalnak írták le, negatívumként a magamutogatást emelték ki.
A legtöbben álláskeresésre, kapcsolatépítésre, illetve cégek követésére használják az oldalt, 33% marketingszakember, 13% pedig HR-es célok miatt foglalkozik a platformmal. A felhasználók több mint fele munkavállaló (54%). 21% vállalkozó, 15% pedig vezető beosztású. A diplomás felhasználók 57,5%-a nő, 42,5 pedig férfi, a legtöbben 25-44 évesek (65,5%), de jelentős a 45-54 évesek aránya is (16%).
Miért fontos a LinkedIn?
A felmérés kimutatta, hogy egy márka, vagy vállalat kommunikációjából nem szabad kihagyni a LinkedIn-t: a platform professzionalitása jelentősen megnöveli a szakmai hitelességet. Az iparági pozicionálás mellett a LinkedIn a legalkalmasabb a kapcsolattartásra és -építésre, illetve a vállalati láthatóság megerősítésére. Egy B2B kampány során közvetlen csatornaként szolgál, így igen hatékony lehet a célcsoportok szegmentálásának folyamatában.
A cégek jellemzően szellemi munkaköröket hirdetnek a LinkedIn-en. Érdekes, hogy kisebb cégek is keresnek kollégákat, de nem csak senior pozíciókba: rengeteg pályakezdőt célzó poszttal találkozhatunk. Ez azok számára lehetőség, akiknek még nincs több éves releváns tapasztalata. A HR-esek szerint a gond csak annyi, hogy sokat kell fizetniük egy-egy releváns jelentkező megtalálásáért, és bár elérik az embereket, úgy gondolják, a közösségi felület nem fogja kiváltani a szakmai álláskereső portálokat.
Mi a helyzet a hirdetésekkel?
A marketingesek jelenlétének fő célja a célcsoport elérése (68,6%), de lényeges az engagement és a lead generálás is (53,4%), illetve a más oldalakra terelés (25,7%). 75% nem költ a LinkedIn-en, 15% pedig havi 100 ezer forint alatti büdzsével dolgozik. 100 és 500 ezer forint között 6%, míg 1 millió forint felett alig 3% költ.
A válaszadók között sokan találkoztak már hirdetésekkel, főleg poszt és álláshirdetésekkel, azonban ezeket csupán 34% találta érdekesnek. A felhasználókat átlagosan csak kisebb mértékben zavarják a reklámok: nincs általános elutasítottság, vagyis lehet hirdetni, csak érdemes jól megválasztani a célcsoportot, ezen kívül pedig javasolt az organikus tartalomgyártásra is fókuszálni.
Kapcsolódó cikkek
- A közösségi média hálójában
- Lojálisak vagyunk az orvosainkhoz, a jó ellátásért cserébe nem spórolunk a pénzzel és az idővel
- Az EU Green Deal átalakítja majd az európai gazdaságot és vállalkozásokat
- Veszélyeztetik az emelkedő nyersanyagárak a beruházásokat
- Covidálló-e a hűség?
- Az internetes időpontfoglalás idővel kiválthatja a telefonos bejelentkezést
- Turizmus trend 2022-ben, Kelet-Közép-Európában
- A technológiai fejlődés jobbá teszi a világot
- Nem mozdulnak a tech szakemberek a home office-ból
- A hazai webáruházak a karácsonyi szezon győztesei
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A jövő programozói versenyeztek
A régió legjobb egyetemista és középiskolás programozói mérték össze tudásukat a Debreceni Egyetem Informatikai Karán rendezett Regionális Programozói Csapatversenyen. A résztvevők számot adhattak arról, rendelkeznek-e naprakész informatikai tudással és hogyan tudnak csapatban dolgozni.
Az AI használata a munkavállalók 22%-át érinti a magyar ingatlanpiacon
A mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap az ingatlan- és építőiparban, de vajon hogyan áll Közép-Európa ezen a téren? Egy friss kutatás szerint a magyar ingatlanpiacon dolgozók mindössze 22%-a használ mesterséges intelligenciát, 23%-uk napi szinten, 46%-uk pedig heti rendszerességgel, de mégis érzékelhető a változás: az ingatlan- és építőiparban dolgozók 60%-a mindhárom piacon kifejezte, hogy szívesen elsajátítaná az új technológia alkalmazását.
Örökíts meg minden téli pillanatot a LAMAX új akciókameráival
Három új akciókamerával frissítette kínálatát a LAMAX. Kompakt és strapabíró kialakításuk és mellékelt kiegészítők révén az új akciókamerák minden terepen megállják helyüket. A kamerák a csomagolásban megtalálható vízálló tokkal a havas és vizes kalandok közben is jól teljesítenek, a tokokkal akár 40 méteres mélységig merülhetünk velük. Ugyanakkor a LAMAX W9.2 és a LAMAX 10.2 modellek esetén a kameraváz is vízálló, így tok nélkül 12 méteres mélységig is bírják a víz alatt.
Az állam megteheti, hogy digitalizál, kérdés, hogy miként fogjon hozzá
A modern közigazgatás támogatja a modern gazdaságot, és a kormányok és a közszféra szervezetei is haladnak a digitális átalakulás útján. Most azonban gyorsítaniuk kell a tempón, és dolgozniuk kell azon, hogy megfeleljenek állampolgáraik elvárásainak. A KPMG a Global Tech Report 2024 adatai alapján igyekezett választ adni a digitális közigazgatással kapcsolatos aktuális kérdésekre, és felvázolni azokat a lehetséges lépéseket, amelyeket a kormányzati tisztviselők tehetnek meg a digitális átalakulás érdekében. Az adatok 118 kormányzati technológiai vezető és döntéshozó válaszain alapulnak, többségében (60%) Európából, továbbá Ázsia és a Csendes-Óceán térségéből (21%), valamint Észak-, Közép- és Dél-Amerikából (19%).
A félelem és a kapzsiság irányítja a kriptopiacot
A befektetői hangulat jelentősen befolyásolja a kriptovaluták értékét a metaverzum kriptopiacán visszaeséskor – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem új kutatásából.