Vajon mennyire vagyunk adattudatosak? – Homályos sütik és elfelejtett jelszavak
Pontosan tudja, mit fogad el a neten egy felugró ablakra kattintva? Minden webhelyen más jelszót használ? Utalnak önre a jelszavai? Ilyen kérdésekre is keresi a választ a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a DIMSZ – Adatvezérelt Marketing Szövetség közös kutatása, amely a két szervezet adattudatosságot fejlesztő programja keretében valósul meg.
“A DIMSZ – Adatvezérelt Marketing Szövetség elsődleges célja, hogy tagjai közreműködésével elősegítse a magyarországi adatvezérelt marketingkultúra fejlődését, tájékoztassa a közvéleményt az adatvezérelt marketingeszközök működéséről, előnyeiről, felelős használatukról és az érvényes szabályozásról. Tevékenysége eredményes ellátása érdekében a DIMSZ évek óta rendszeres érdekegyeztetéseket folytat állami és civil szervezetekkel, többek között az NMHH-val is” – nyilatkozta Hivatal Péter, a DIMSZ alelnöke.
„Az NMHH és a DIMSZ vezetői egyetértenek abban, hogy mindkét szervezet számára kiemelten fontos a fogyasztók adatvédelmi és adatbiztonsági tudatosságának növelése, és céljaikat hatékonyabban tudják elérni egy hosszú távú közös program keretében. Ezért együttműködésünket új szintre emeljük” – mondta el az egyeztetéseket követően dr. Szabó László Zsolt, az NMHH médiapiaci együttműködési és kutatási igazgatója.
A program keretében a kutatás releváns és aktuális eredményeit szakmai fórumokon, podcast beszélgetésekben, valamint tudásmegosztó képzési anyagokon és kiadványokon dolgoznak fel.
Az olvasók és a felhasználók érdeke, hogy megismerjék és megértsék az online felületeken és az alkalmazásokban megjelenő marketingkommunikációs tartalmakat és a hátterében zajló működési folyamatokat. Az együttműködő partnerek ezért elkötelezettek abban, hogy emeljék az online tartalmak, szolgáltatások és a reklámfogyasztás tudatossági szintjét, hogy a felhasználók magabiztosabban és hatékonyabban tudják használni az online megoldásokat a saját kényelmük és biztonságuk érdekében.
Az NMHH és a DIMSZ első közös kutatása, amelynek eredményeit 2023 januárjában, az Adatvédelem Nemzetközi Napján tartandó szakmai rendezvényen fogják ismertetni, többek között az alábbi kérdésekre keresi a választ:
• Mennyire tájékozottak a felhasználók az adataik védelmét illetően? Milyen mértékben használják ezeket?
• Melyek a főbb tévhitek és bizonytalanságok?
• Milyen tényezők befolyásolják az adatmegadási hajlandóságot?
Kapcsolódó cikkek
- Virtuális reklám szabálytalan közzétételéért és nem teljesített vállalásokért bírságolt a Médiatanács
- Az NMHH összeállításából kiderült, hogy mit hallgattunk tavaly a neten
- „Zöldmezős” frekvencia árverését készíti elő az NMHH
- Együttműködési megállapodást kötött az NMHH a Széchenyi István Egyetemmel
- Hírportálok, bulvárlapok és női magazinok az elmúlt negyedév legnépszerűbb magyar weboldalai
- NMHH: hamarosan egyféle töltőt használhatunk a legtöbb elektronikus eszközünkhöz
- Megpályázható rádiós frekvenciákról döntött a Médiatanács
- Digipedia: tudástárral segíti az online tér biztonságos és tudatos használatát az NMHH
- Mesterséges intelligencia: mi használjuk és mi szabunk határt neki
- A valóságshow-k valóságát tanulmányozta az NMHH új kiadványa
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Izgalmas versenyek a T-esport Bajnokságon
Százezer euró – ennyi volt az összdíjazása a Deutsche Telekom hétvégén lezárult e-sport bajnokságának, a T-esport Bajnokságnak. Az online eseményeken és a Budapesten, a Telekom PlayIT Show keretében megrendezett döntőben a legjobb Counter-Strike 2, League of Legends, Brawl Stars és EA Sports FC 24 játékosok mérték össze a tudásukat, köztük két magyar versenyző is.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.