Hatalmas kárt okoznak a pénzügyi bűncselekmények, ebben mindenki vesztes
Globálisan egyre nagyobb kárt okoznak a pénzügyi bűncselekmények. Becslések szerint évente akár 800-2000 milliárd dollárnyi összeget moshatnak tisztára bűnözők. A bűncselekményekből származó jövedelmeknek ráadásul kevesebb mint egy százalékát sikerül visszaszerezni.
Immár a harmadik alkalommal készítette el a Deloitte a Nemzetközi Pénzügyek Intézetével (IIF) közös tanulmányát, melyben a pénzügyi bűncselekményeket vizsgálják és azok visszaszorítására tesznek javaslatokat. Becslések szerint évente 800-2000 milliárd dollárnyi pénzt moshatnak tisztára globális bűnszervezetek, ennek negatív hatása pedig a társadalom minden területén megjelenik. Vagyis a bűnözőkön kívül mindenki abban lenne érdekelt, hogy sikerüljön minimalizálni ezeket a cselekményeket.
„A legfontosabb az lenne, hogy egy globális keretrendszer készüljön, közös erőfeszítéseket tegyenek a világ országai annak érdekében, hogy csökkentsék a pénzügyi bűnözést. Szükség van a köz- és a magánszféra együttműködésére, hogy eredményesebben vegyék fel a harcot a tiltott pénzmozgások ellen” – foglalja össze a tanulmány megállapításait Horváth Csaba, a Deloitte pénzügyi bűnözés területért felelős szakértője.
Régóta küzd a világ a pénzügyi visszaélésekkel
A probléma nem újkeletű, régóta próbálnak megoldást találni a pénzmosásra és hasonló bűncselekményekre, egyelőre kevés sikerrel. Létrejött például a Financial Actions Task Force (FATF) nevű szervezet, mely időnként ajánlásokat fogalmaz meg, prioritásokat fektet le, de hasonló ajánlások érkeztek már más pénzügyi szervezetektől is világszerte.
Azzal viszont a legtöbben egyetértenek, hogy a fentieknél komolyabb erőfeszítésekre lenne szükség, ha valóban vissza akarjuk szorítani a pénzmosást. A Deloitte és az IIF szakértői szerint elsősorban gyors és rugalmas globális válaszokra van szükség az újabb és újabb kihívásokra válaszul, ez látszott a koronavírus-járvány idején is. Ráadásul közben a technológia is folyamatosan fejlődik, a mesterséges intelligencia például a csalásokban is új távlatokat nyithat.
Nem elég az elszigetelt fellépés
A tanulmány legfőbb megállapítása, hogy a pénzügyi bűncselekmények elleni fellépést a teljes törvénykezési folyamaton végig kell vinni, komplett rendszerben kell gondolkodni. A bűnözők ugyanis nem elkülönült szigetekként dolgoznak, hanem globális láncolatként, ezért az ellenük való hatékony fellépést sem lehet elszigetelten végezni.
Az elmúlt években elsősorban az információmegosztás, a magán-és a közszféra együttműködése, valamint a prioritások lefektetése kapcsán történt előrelépés, azonban mindegyik területen van még tér további javulásra. Konkrét területeket is megfogalmaztak, ahol a tanulmány szerzői szerint szükség lenne előrelépésre.
Az egyik ilyen az információátadás javítása belföldön a hatóságok között és nemzetközileg is az egyes országok között. Ennek az európai unión belüli elősegítésére döntöttek EU-s szinten a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem új európai hatóságának (AMLA) felállításáról is, mely célja az uniós polgárok és az uniós pénzügyi rendszer pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással szembeni védelme. A Deloitte szakértői szerint ez az egyik alapvető feltétele a sikeres harcnak a pénzügyi bűncselekményekkel szemben. Az adatcseréhez kapcsolódik az, hogy a hatékonyság javulása nem mehet a személyes adatok védelmének kárára. Vagyis úgy kell javítani az országon belüli és nemzetközi együttműködést, hogy közben ne kerüljenek veszélybe a fogyasztók érzékeny adatai. Az államok közti információátadás javításának lehetősége lenne a határokon átnyúló jogi eljárások elindítása – javasolják a tanulmány szerzői.
Lényeges, hogy ne csak a közszféra legyen érdekelt a pénzügyi visszaélések visszaszorításában, hanem az egész társadalomra terjesszük ki ezeket az erőfeszítéseket, a magán és az állami szektor közösen lépjenek fel. Meg kellene alkotni az együttműködés hatékony kereteit.
A pénzügyi bűncselekmények egyik legveszélyesebb formája a csalás, ami ma már sok országban nemzetbiztonsági kockázatot is jelent. A technológia fejlődésével nem csak a bűnüldöző szervek, de a bűnelkövetők is egyre kifinomultabbak lesznek – olvasható a Deloitte tanulmányában. Ezen a területen még ma is komoly lemaradások vannak. Sok országban a csalások nagyobb részét nem derítik fel, sőt nyomozás sem indul. A csalások egy része, például a pénzmosás globálisan történik, nem egy-egy elszigetelt bűnszervezethez kapcsolódik, éppen ezért globális fellépésre is van szükség ellene.
A pénzügyi bűncselekmények elleni fellépés nem csak ezeknek a cselekményeknek a felderítéséről szól, legalább ennyire fontos az illegálisan felhalmozott vagyon visszaszerzése. Egyelőre arra is csak becslések vannak, mekkora vagyont sikerül visszaszerezni a bűnözőktől, de abban a legtöbb szereplő egyetért, hogy az arány elfogadhatatlanul alacsony. A pénzmozgások felgyorsulásával a pénzügyi bűncselekmények elkövetői hatékonyabban tudják elrejteni a megszerzett vagyonukat úgy, hogy azt nehéz legyen visszaszerezni.
„A bűnözőknek ma még mindig könnyű dolguk van, hogy elkerüljék a lebukást, így szükséges az előírások szigorítása. Ide tartozik például a vállalatok átláthatóságának javítása, illetve a pénzmozgásokkal kapcsolatos adatok szabályozott keretek között történő megosztása révén azok hatékonyabb használata” – mondta S. Nagy Krisztina, a Deloitte Kockázatkezelési tanácsadás üzletágának vezető partnere.
Kapcsolódó cikkek
- Karnyújtásnyira az uniós MI szabályozás?
- Térbeli számítástechnika: a web 3.0 és az interfészek aranykora
- Digitális átállás: néha nem árt egyet hátra lépni
- Fantáziadús vezetőket keresünk: Új lehetőségek a mesterséges intelligenciától
- Ha megismerjük az AI-t, kevésbé tartunk tőle
- A fenntarthatóság ma már nemcsak versenyelőny, de kötelezettség is
- A magas kockázatok ellenére a vezető vállalatok zöme aktívan használ mesterséges intelligenciát
- A CIO-k új feladata: a fenntartható technológiák bevezetése
- Itt vannak 2023 legdinamikusabban növekvő vállalatai
- Kellemesebb ünnepi szezont hozhat a kereskedőknek a mesterséges intelligencia
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Sony bejelenti második generációs zászlóshajóját, az Alpha 1 II fényképezőgépet
A Sony bemutatja a második generációs Alpha 1 II zászlóshajóját, egy új full frame, tükör nélküli, cserélhető objektíves fényképezőgépet, amelyet a Sony legmodernebb AI feldolgozóegységével működik. A fényképezőgép körülbelül 50.1 megapixel (MP) effektív felbontású érzékelővel rendelkezik, akár 30 fps sebességgel, AF/AE-követéssel képes elsötétedésmentes sorozatfelvételt készíteni, torzításmentes zárral van ellátva, és továbbfejlesztette a képtisztaságot a közép- és magastónusok érzékenységénél.
Az új Sony objektív nagy felbontást, gyönyörű bokeh-t és fejlett autofókuszt kínál
A Sony bejelentésével új utat tör: az FE 28-70mm F2 GM prémium E-bajonettes objektív a teljes zoomtartományban nagy, F2-es rekesznyílással büszkélkedhet, így gyönyörű bokeh-t, nagy felbontást és egyedülálló autofókuszt biztosít állóképekhez és videófelvételekhez, nem beszélve a prímobjektívek minőségével vetekedő élességről és kontrasztról.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.