Íme a leggyakoribb energiatakarékossági tévhitek – és az igazság!
A MediaMarkt tesztelte a vásárlói energiatudatosságát, és kiderült, hogy mik a leggyakoribb tévhitek, amik miatt könnyen megnőhet az energiaszámlánk. Egy kvíz segítségével a műszaki kereskedő most összeszedte a legelterjedtebbeket, hogy megfejtésükkel egyszer és mindenkorra segítsen befoltozni a háztartásokon azokat az energiapazarlás okozta lukakat, ahol a pénzünk észrevétlenül elfolyhat.
Közel kétezren töltötték ki a felmérést, amit március 6-án, az energiatakarékossági világnap alkalmából indított el a MediaMarkt, és amelyben gyakori energiatakarékossági tévhitekről kérdezte a követőit igaz-hamis állítások mentén. A kvíz eredményeinek elemzése alatt Suhajda Bettina, a MediaMarkt fenntarthatósági szakértője arra a következtetésre jutott, hogy fogyasztók többsége elméletben tisztában van azzal, mit kell tennie a költségek csökkentése érdekében, az igazi kérdés azonban az, vajon gyakorlatban is alkalmazzák-e ezt a tudást? A válaszadók közel 80%-a nyolc vagy annál több energiatakarékossági tévhitre tudta helyesen a választ. Viszont a fennmaradó 20% illetve a többnyire helyesen válaszolók válaszai között is voltak olyanok, amelyek miatt a szakértő most egy csokorba gyűjtötte a leggyakoribb tévesztéseket.
A fűtés, mint a legnagyobb mumus
„Bizonyos szempontból mindegy, hogy milyen fűtést használunk, van pár tévhit a hőmérséklet szabályozással kapcsolatban, amiről érdemes beszélni” – kezdi a szakértő, „hiszen bizony a legnagyobb energiafogyasztó a háztartásban a fűtés.” Az első és az egyik leggyakoribb hiba, amibe beleesnek az emberek, hogy úgy gondolják, ha magasabbra állítják a termosztátot, az gyorsabban felfűti az otthonukat. Ez egy olyan energiamegtakarítási mítosz, ami jelentősen megterhelheti a pénztárcánkat. Ha a termosztátot nagyon magasra állítjuk, az nem fogja felgyorsítani a fűtési folyamatot, mivel a fűtésrendszer állandó ütemben termel hőt. Valójában ilyenkor, ha elfelejtjük visszavenni a hőfokot amikor elérte a kívánt hőmérsékletet, a fűtésrendszer hosszabb ideig fog dolgozni, ami túlzott meleget és energiapazarlást eredményez. Ha módunkban áll, akkor a legjobb egy programozható termosztát telepítése. Már léteznek okos rendszerek is, amelyet akár a telefonunkkal is vezérelhetünk, így mire hazaérünk biztosan a tökéletes hőmérsékletű lakás vár.
A másik ilyen gyakran emlegetett állítás, hogy plusz-mínusz 1-2 fok nem jelent lényeges különbséget a fűtésszámlán. „Sajnos csak szeretnénk, ha így lenne. A termosztát 1-2 fokkal lejjebb állítása valójában potenciálisan jelentős energia- és pénzmegtakarítást eredményezhet a fűtésszámlán. A fűtési rendszer hőtermelése csökken, amikor a termosztátot alacsonyabb hőmérsékletre állítják, így kevesebb energiára lesz szükség a helyiség felmelegítéséhez.” Bár a megtakarítás mértéke változhat attól függően, hogy mekkora a lakás, milyen a szigetelése, a fűtés típusa stb., általánosságban azonban elmondható, hogy még egy kis hőmérsékletcsökkentés is érezhető megtakarítást eredményezhet hosszabb távon.
Ugyanez vonatkozik a harmadik vitatott kérdésre, miszerint mi az energiatakarékosabb, ha csak lejjebb vesszük a fűtést, amíg nem tartózkodunk otthon, vagy ha teljesen ki is kapcsoljuk. Ez a kérdés függ az ingatlanunk típusától, a hőszigeteltségétől, illetve, hogy mennyi időre megyünk el otthonról. A szakértők is különbözően vélekednek erről a kérdésről.
„Az általános egyetértés az, hogy a fűtésrendszert érdemes kikapcsolni, ha hosszabb ideig távol vagyunk az otthonunktól. Viszont, ha csak pár órára megyünk el, esetleg 1-2 napra, és a fűtést alacsony fokozaton tartjuk ahelyett, hogy teljesen kikapcsolnánk, az segíthet megtartani a helyiség hőmérsékletét egy elfogadható szinten, így kevesebb energiát kell felhasználni, hogy a helyiség ismét felmelegedjen, amikor visszatérünk.”
Kézzel vagy géppel?
Egy másik téma – ami még mai is, főleg az idősebb korosztályból ellenérzéseket vált ki – az a mosogatógép kérdése. A számtalan kimutatás ellenére is még mindig sokan gondolják úgy, hogy a kézzel mosogatással több energiát takaríthatunk meg. Itt is érvényes az, hogy a körülményeknek döntő szerepük van, de legtöbb esetben, helyes használat mellett a mosogatógép hatékonyabb és takarékosabb a víz- és energiafelhasználás szempontjából, mint a kézi mosogatás. „A modern készülékeket már kifejezetten úgy tervezik, hogy minimális mennyiségű vizet használjanak fel, ráadásul gyakran rendelkeznek energiahatékony funkciókkal, ECO üzemmóddal. Ezzel szemben a kézi mosogatás során könnyen túlzásba vihetjük a felhasznált vízmennyiséget, például, ha folyamatosan nyitva hagyjuk a csapot.”
Fantom fogyasztás
A készülékek kikapcsolva vagy a töltők a konnektorban hagyva nem fogyasztanak energiát. Ez volt az az állítás, amit bár a többség helyesen hamisnak ítélt, mégis érdemes kitérni rá, mivel a gyakorlat azt mutatja, hogy ennek ellenére előszeretettel hagyunk mindent áram alatt. Számos modern elektronikai eszköz, például tévék, számítógépek, mikrohullámú sütők készenléti (stand by) üzemmódban vagy "off" állapotban is fogyaszthatnak energiát. Ez az energiafogyasztás általában alacsonyabb, mint amikor az eszköz aktív használatban van, de még mindig jelentős lehet, különösen, ha több eszközt hagyunk így rendszeresen. „Az ilyen típusú energiafogyasztást "fantom fogyasztásnak" is nevezik, és a háztartások áramfogyasztásának jelentős részét képezheti. Húzzuk ki a használaton kívüli készüléket a dugaljból, vagy ha ez túl körülményes, akkor használjunk olyan elosztót, töltőt, amely kikapcsolható, esetleg okos konnektort, amit akár távolról is ellenőrizhetünk egy alkalmazás segítségével” – tanácsolja a szakértő.
A legjobb, ha nincs be/felkapcsolva
A világítás is még mindig felvet kérdéseket. Vannak, akik szerint több áramot fogyaszt egy égő, ha fel-le kapcsolgatjuk, ezért inkább égve hagyják, sőt, egyesek szerint az sem jelent lényeges különbséget, hogy LED izzót, CFL izzót vagy normál izzót használunk. „A különbség közöttük igenis lényeges lehet mind az energiafogyasztás, a hosszú távú költségek, mind pedig a környezeti hatások szempontjából. A LED izzók sokkal kevesebb energiát fogyasztanak, mint a hagyományos izzók és a kompakt fénycsövek (CFL), ráadásul általában hosszabb élettartammal rendelkeznek, mint a hagyományos izzók és a CFL-ek, így ritkábban kell azokat cserélni” – mondja a MediaMarkt fenntarthatósági szakértője. Emellett az LED izzók nem tartalmaznak higanyt, amely azonban megtalálható bizonyos kompakt fénycsövekben. Bár a LED izzók ára magasabb lehet a hagyományos izzókhoz vagy a CFL-ekhez képest, hosszú távon jelentős megtakarítást lehet elérni az alacsonyabb energiafogyasztás és a hosszabb élettartam miatt. Egy klasszikus izzó LED-re cserélésével éves szinten több mint 3000 Ft-ot is spórolhatunk. És ez csak egy villanykörte.
Mi a helyzet a konyhában?
„Legyen szó akár a napi vízforraló használatáról, a fedővel főzésről, vagy különböző apró, de lényeges praktikáról a konyhában is számtalan helyen lehet energiát spórolni.” Bár vannak kételyek a használatával kapcsolatban, de egyre több „mikrós” recepttel találkozhatunk, ami nem véletlen. A mikrohullámú sütő előnye, hogy gyorsabban képes felforrósítani és elkészíteni az ételeket, mivel közvetlenül az ételt melegíti, és nem a fűtött levegőt használja erre, mint a hagyományos sütők. Ez a gyorsabb főzési idő kevesebb energiát igényel. Különösen hasznos készülék nyáron, mert nem ad le extra hőt a konyhában, ami arra kényszerítené a klímát, hogy keményebben dolgozzon. Ráadásul nem kell előmelegíteni, ami szintén jelentős energiamegtakarítást eredményezhet.
Energiacímkék és a fontosságuk
„A műszaki cikkek esetében alapvető mérlegelési szempont lehet a legnagyobb háztartási eszközeink energiahatékonyabbra cserélése, amihez az energiacímkék adhatnak hasznos támpontot” – javasolja a szakértő. A 2021-ben bevezetett új rendszerben a korábbinál egyszerűbben, A-tól G-ig, pluszok és csillagok nélkül megállapítható, mennyit fogyaszt a berendezés működés közben. A régi kategóriák még a sütők, szárítógépek és páraelszívók esetében érvényben vannak, az újat viszont már hűtők, fagyasztók, mosogató- és mosógépek, tévék, monitorok, villanykörték és lámpák osztályozására használják. Az új besorolás nem azt jelenti, hogy egy eddig A++-os hűtő, amelyet ezentúl C-kategóriásként árulnak, hirtelen rosszabb lett, egyszerűen a rendszer lett szigorúbb.
Értelemszerűen minden terméknél érdemes az elérhető legalacsonyabb címkével jelölteket választani. Az új kategória alá esőknél a hűtők, mosogató- és mosógépek, mosó-szárítógépek, villanykörték és lámpák már A osztályban is elérhetők, a monitoroknál B, a tévéknél pedig E a legalacsonyabb fokozat. A régi címkéknél a szárítógépek, beépíthető sütők és páraelszívók legjobb fokozata az A+++, a kombinált tűzhelyeké az A++, a villany- és elektromos tűzhelyeké pedig A+.
„A felmérés eredménye valóban azt mutatta, hogy bár sokan tisztában vannak a fentiekkel, nem árt emlékeztetnünk magunkat arra, hogy az elmélet nem elég, alkalmaznunk is kell ezeket az aprónak tűnő, de lényeges praktikákat a gyakorlatban is ahhoz, hogy érezhető különbséget érjünk el mind a pénztárcánk, mind pedig a karbonlábnyomunkat illetően” – összegezte a felmérés megállapításait Suhajda Bettina.
Kapcsolódó cikkek
- Ez a jövő? Az ENSZ sokkoló időjárásjelentéssel mozgósít a klímaváltozás elleni harcra
- Nem csak a Föld óráján érdemes spórolnunk az energiával
- Az ABB segíti a Feröer-szigetek zöld energiára való átállását
- A Deceuninck karbonlábnyom-kalkulátorral segíti partnereit a szén-dioxid-kibocsátás mérésében
- Új lendületet ad a „zöld” IT törekvéseknek a Schneider Electric innovációja
- Az ABB "A" minősítést kapott az éghajlatváltozással kapcsolatos átláthatóságáért
- Eljött a mikrogrid ideje – Saját hálózat biztosíthatja a fenntartható, stabil energiaellátást
- Idén a fenntarthatóság erősítése és az AI térnyerése dominálja a vállalati informatikát
- A Skanska elindította ESG+ elnevezésű irodai programját
- A Provim lett a hazai fődíjas a Schneider Electric fenntarthatósági versenyén
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell
Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.