Mit tehet a vasút a fenntarthatóbb turizmusért?
A MÁV-START szervezésében rendezték meg az Európai Vasúti és Pályahálózat-működtetők Közössége (CER) CEO Coalition idei rendezvényt, amely a tagvállalati vezetők közös munkájának legfőbb eseménye.
A fenntarthatóság és a turizmus kapcsolatáról Hegyi Zsolt, a MÁV-START szolgáltatásfejlesztési- és értékesítési vezérigazgató-helyettese tartott előadást. Beszédében a fenntartható és zöld vasúti közlekedés környezetvédelmi előnyeit hangsúlyozta a vasútnál kilencszer szennyezőbb repüléssel szemben. Emellett a MÁV-START által fejlesztett StartEurópa nemzetközi jegyrendszer és a szintén saját üzemeltetésű Adria IC példáját is említve kiemelte, hogy hálókocsikkal és fekvőhelyes kocsikkal az 1000-1500 kilométeres körzetben történő vasúti utazás is nyereségessé válhat.
A fenntarthatóság, különösen az idegenforgalomban és az utazásban, az elmúlt években egyre fontosabb témává vált. Az emberek sokkal tudatosabbá váltak saját karbonlábnyomukkal kapcsolatban, egyre többek számára lett fontos fenntarthatónak lenni. A pandémia is megtanított minket arra, hogy tudatosabban figyeljünk a természetre és a környezetünkre.
A magyarországi vasúti személyszállítás jelentősen egyszerűbbé és könnyebben használhatóvá vált a márciusi tarifareformunkkal, az ország- és vármegye bérletek bevezetésével, a továbbfejlesztett, a Volánbusz és a MÁV-START járatai között még több és kényelmesebb átszállási kapcsolatot biztosító menetrenddel, amely lehetővé teszi a gyorsabb utazást a közösségi közlekedéssel. Míg a nemzetközi vasúti közlekedésben még mindig sok a hiányzó kapcsolat, egyes esetekben a határon átnyúló közlekedés még mindig nehézkes. Az eltérő infrastruktúra, szakpolitikák és közlekedési stratégiák miatt a nemzetközi vasúti közlekedés javítása kihívást jelent. Van néhány jó példa a jelenleg előttünk álló problémák ellensúlyozására, például a Budapest-Bécs-München között közlekedő railjet vagy a Budapest-Pozsony-Prága között közlekedő Metropolitan EuroCity járatok.
Hegyi Zsolt, a MÁV-START Zrt. szolgáltatásfejlesztési- és értékesítési vezérigazgató-helyettese kiemelte: „Az éjszakai vonatok alapvető szerepet játszanak a nemzetközi városi turizmus erősítésében Európában, az utasok száma évről évre jelentősen nő. A MÁV-START által a nyári szezonban Budapest és Split között üzemeltetett Adria IC például évről évre fejlődik, egyre többen választják ezt a vonalat nyaralásukhoz, tavaly már több mint 13 ezren. A nagysebességű hálókocsikkal és fekvőhelyes kocsikkal az 1000-1500 kilométeres körzetben történő vasúti utazás is nyereségessé válhat.”
A vonatjegyek foglalása és megvásárlása, valamint az ezzel való utazás nemzeti szinten egyre könnyebbé vált az elmúlt években. Például a Deutschlandticket, a Klimaticket vagy a szintén rendkívül népszerű magyar országbérlet és az új Magyarország24 napijegy lehetővé teszi, hogy az utasok egy egész országot beutazhassanak különböző közlekedési módokkal, versenyképes áron. Ezek jó példák a vasút és a turizmus összekapcsolására, valamint a különböző utazási módok integrálására irányuló kampányokra.
A jegyértékesítés digitalizálásának fokozására is szükség van, hogy lépést tudjunk tartani a korszerű technológia és a modern utasok igényeivel. Ezt a célt szolgálja a Magyar Innováció díjas fejlesztésünk, a StartEurópa jegyrendszer is, mely online kínál nemzetközi vasúti jegyeket a jegy.mav.hu oldalon. A dinamikus árképzés és az útvonaltervezés egyszerűsítése szintén fontos, és az utazás lefoglalásakor egyre többen veszik figyelembe az utazásuk éghajlatra gyakorolt hatását. A kiválasztott utazás klímára gyakorolt hatásáról szóló tájékoztatást be kellene építeni a foglalási oldalakba, segítve az embereket a tudatosabb döntéshozatalban.
Merre tart Európa?
A nemzetközi turizmusban a vasúton történő utazás aránya 2016-hoz képest várhatóan megduplázódik, és ez a növekedés főként Európából származik. A vasúti ágazat kibocsátása kilencszer alacsonyabb, mint a légi közlekedésé, ezért az európai Green Deal céljainak elérésében a vasútnak a megoldás részének kell lennie. A vasút fenntartható közlekedési mód, és a vasúti ágazat is arra törekszik, hogy zöldebbé váljon. Így a CER és az UIC fenntarthatósági stratégiájával összhangban a magyar vasúttársaság is úgy döntött, hogy 2050-re klímasemlegessé válik.
Mindeközben a Turisztikai Világszervezet és a Nemzetközi Közlekedési Fórum tanulmánya szerint 2030-ra a légi közlekedés várhatóan továbbra is kulcsszerepet játszik majd a nemzetközi turizmusban, tekintettel a gyorsan áthidalható nagy távolságokra. Ez azonban azt eredményezi, hogy a turizmus az egyik legpazarlóbb és legszennyezőbb ágazat.
Mivel Európa a nemzetközi turisztikai utazások legnagyobb kiindulási helye és legnagyobb célpontja is, és egyúttal a nemzetközi forgalom jelentős átszállási, átrakodási csomópontja, Európa marad a nemzetközi turizmus legnagyobb szén-dioxid kibocsátója: a 2016-os 175 millió tonna CO2-kibocsátás 2030-ra 255 millió tonnára nőhet, amely 25 százalékos növekedést jelent.
Ennek elkerülése érdekében Európának fontos, kiterjedt, megbízható és gyors eljutást biztosító vasúti hálózatra van szüksége, amely jobb összeköttetést teremt a turisztikai célpontok között, és a turistáknak jobb mobilitást biztosít országaink között. A vasúti szolgáltatások használatának ösztönzése és növelése érdekében elengedhetetlen mind az infrastruktúra, mind a gördülőállomány fejlesztése. A vasútnak számos előnye mellett hátrányai is vannak. Az egyik legnagyobb hátránya, hogy sok helyen nem alkalmas háztól-házig történő szállításra. Erre is megoldást jelenthet a vasúti és buszjáratok integrációja, amely megoldaná a sok turisztikai célpontot érintő utolsó kilométerek problémáját is.
Képek: mavcsoport.hu
Kapcsolódó cikkek
- PwC Debrecen Business Forum 2024
- A skizofrén marketing korszaka
- Digitális átalakulással őrizhető meg az agrárium versenyképessége
- Sürgősen el kell kezdeni a jövő villamos hálózatainak kialakítását
- Forgalomba állt az Alstom ETCS 2-es szintű vonatbefolyásoló rendszerével felszerelt villamos motorvonat
- Digitalizációval menekülhetnek előre a mostani válságból a hazai turisztikai szereplők
- Digitalizáció és fenntarthatóság a termelő vállalatok napirendjén
- Digitalizáció a turizmusban
- Az ipar átalakulásáról szól az új ABB-tanulmány
- Európa második legnagyobb akkumulátorgyártója kíván lenni Magyarország
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
EY: csak átmeneti a megtorpanás az elektromos autók piacán
Lassulás tapasztalható idén a tisztán elektromos, hibrid és plug-in járművek (EV) iránti globális kereslet növekedésében – derül ki az EY 28 ország 19 000 fogyasztójának megkérdezésével készült nemzetközi felméréséből. Az elektromobilitás előretörése miatt a megtorpanás várhatóan csak ideiglenes és a gyártók hamarosan újra növelhetik a kapacitásokat – emeli ki Szűcs Tamás, az EY autóipari iparági csoportjának vezető partnere.
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede kínálja ezt az átvételi módot, ami 12 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Az egyre növekvő kereslet az egyik fő oka lehet a szolgáltatók kapacitásproblémáinak – állapította meg a Nagy Webáruház Felmérés.
A digitális technológiák jelentik a jövő oktatásának alapját
Okostanterem, szupergyors Wi-Fi és innovatív tárolási megoldások – többek között ezek a technológiai fejlesztések alakíthatják az egyetemi oktatás és -kutatás jövőjét. Az Óbudai Egyetem és a Huawei Technologies „Digitális fokozatváltás a felsőoktatásban” című közös rendezvényén a digitális oktatás legújabb trendjeit és a Huawei legfejlettebb megoldásait mutatták be, amelyek hatékonyabbá és interaktívabbá tehetik a tanulási környezetet. Az Óbudai Egyetemen már telepítési fázisban lévő Wi-Fi 7 hálózati technológia például négyszer gyorsabb adatátvitelt kínál, míg a mesterséges intelligencia és a felhőalapú megoldások a személyre szabott oktatást és nemzetközi kutatási együttműködéseket támogatják.