Prim Hírek

A gazdasági recesszióban kiemelten érintett IT szektorban dolgozó hazai cégeknek komolyan el kell gondolkozniuk, hogyan éljék túl az elkövetkező időket. Az online hirdetések számának csökkenése, az IT beruházások visszafogása minden e-business területen tevékenykedő céget érint, vagy érinteni fog a közeljövőben Magyarországon is.

Mit gondol Ön? Komoly válságra kell számítani itthon is, vagy csak a dotkom válságba rendkívül belebonyolódott amerikai visszaesésről szóló hírek miatt tűnik a jövő ennyire bizonytalannak?

Tervez-e, vagy végrehajt-e a cége az esetleges alacsonyabb bevételek kezelésére ellenlépéseket?

Milyen távra gondolkodik Ön cégével kapcsolatosan? Van-e elképzelése arról, hol lesz 2-3 év múlva?

Ön szerint mennyi ideg tart az IT szektor válsága? Van-e lehetősége a jelenleg veszteségessé vált amerikai internetes és IT vállalatoknak a közeljövőben arra, hogy újra nyereségessé váljanak, és így újra megszilárdítsák a befektetőknek és az üzleti világnak az internetbe vetett bizalmát?

Az elmúlt évben jól látszott, hogy Magyarországon csak a dotcom válság másodlagos hatása érződik. Ennek oka, hogy itthon kevés dotcom (csak az interneten működő) cég alakult, illetve hogy nem történtek még meg azok az informatikai beruházások, amelyeken az Egyesült Államokban a cégek többsége már túl van. Az amerikaihoz hasonló dotcom válság itt azért sem törhetett ki, mivel a magyar dotcom cégek nem mentek tömegesen a tőzsdére, így a részvényárak esése miatt a hazai befektetőket sem érhették drámai veszteségek.

Véleményünk szerint Magyarországon a jövőben sem várható drasztikus gazdasági visszaesés, inkább a növekedési ütem lassulása várható. Ennek megfelelően a közeljövőben az internetes beruházásokra is a visszafogottság lesz jellemző. Várhatóan majd az eddiginél is jobban a pénzügyi realitások határozzák meg a beruházásokat, vagyis a vállalatok, intézmények azokat az internetes megoldásokat részesítik előnyben, amelyektől a hatékonyság növelése, a közvetlen megtakarítás várható.

Természetesen nekünk is fel kell készülnünk arra, hogy a gazdaság helyzetének alakulására sokan költségcsökkentéssel reagálnak. A Dotkom felkészült rá, hogy fokozott kereskedelmi-marketing erősfeszítésekkel a mostaninál is erősebb pozíciót szerezzen ezen a lassuló piacon. A jövőben tovább fókuszáljuk tevékenységünket, csak a nyereséges, a "core business"-hez közvetlenül kapcsolódó tevékenységgel kívánunk foglalkozni.

A jövőről a véleményünk, hogy 2-3 év múlva a Dotkom az egyik vezető hazai internetre fókuszáló tanácsadó és megoldásszállító cég lesz.

Úgy látjuk, hogy a szektor lassulása 1-2 évig érezhető lesz. (Mindez persze a világpolitika alakulásának függvénye.) Akárhogy is alakul a gazdaság helyzete, azt látni kell, hogy az IT stratégia szerepet tölt be, vagyis a beruházásokat hosszabb távon mindenképpen folytatni kell. Ami az internet gazdasági szerepét illeti, az már most is világosan látszik, hogy az internet szervesen beépül a gazdaságba, többé nem lehet "hagyományos" és "dotcom" cégekről beszélni. Az internet alkalmazása (intranet, eCRM, e-procurement) egyre inkább a vállalati stratégia részévé válik. Ahogy a hangsúly átterelődik a profittermelő internetes vállalkozások irányába, a tőke érdeklődése, bizalma újra vissza fog térni.

Csizmadia Csaba
ügyvezető igazgató
Dotkom Internet Consulting

* * *

Válságban a várakozás

Vajon válságként éli-e meg a lottóötös nyertese, ha, miután nyereményét felélte, újra a havi fixből kell megélnie? Minden bizonnyal. És mi, ikszeléstől ódzkodó földi halandók, mi is katasztrófának tekintjük ezt a helyzetet? Aligha. Tetszett volna jobban beosztani...

A dotkom szektor nincs válságban, legfeljebb átalakultak a vele szemben támasztott elvárások. Ma már egy netvállalatot nem az előfizetők/olvasók/ügyfelek száma szerint értékelnek, hanem elsősorban a termelt nyereség/veszteség szokásos közgazdasági normái mentén. Ezt a helyzetet, ezt a normalizálódást szokás elegánsan animált PowerPoint-vetítéseken a "dotkom lufi kidurranása" kifejezéssel illetni, s erre mondják a nagyobb (vagy mondjuk így nagyképűen: a valódi) vállalatok, hogy végre minden a helyére került. Nem kell tovább a párszáz év alatt bevált vállalatirányítási gyakorlattól lényegesen eltérő módon gondolkodni, itt van újra a jó öreg mérleg, tarthatjuk magunkat hozzá. Nem kell tovább attól tartani, hogy egy megvalósíthatatlan, ám szellemes ötlet befektetői tőkét von el tőlünk, mint ahogy az sem fenyeget, hogy egy garázscég "véletlenül" mammutnak látszik majd a piacon. Visszatértünk a régi játékszabályokhoz, ahogy a NASDAQ görbéje is visszatért a DOW JONES grafikonjához egy két éves eltévelyedés után.

Válság tehát nincs. Ami persze nem azt jelenti, hogy nehézségek sincsenek. Az általános recesszió ebben a szektorban is érezteti hatását itthon és külföldön egyaránt, a magyar cégek (az Axelerót is beleértve) újragondolják a még a dotkom-hiszti jegyében született középtávú terveiket, ez azonban nem azt jelenti, hogy például jómagam azon gondolkodnék, létezik-e még a cégem 2-3 év múlva. Miért ne létezne? Az internet-előfizetések száma növekszik, a nagy portálok nézettségi adataik alapján mára megelőzték a hagyományos hírmédiumok túlnyomó többségét, az online reklámköltés 2001-ben 40%-kal emelkedik az előző évhez képest, a hazai vállalkozások fele már használja az internetet - mutasson nekem valaki egy olyan szektort, ahol ezek az eredmények elégedetlenséget szülnének!

Akkor semmi baj? Nézőpont kérdése. A kétségtelen növekedés nem a várakozásoknak megfelelően alakul, az ígért "fantasztikus" duplázódás csupán "rendkívüli" bővüléssé szelidült. Az egyetlen ötletre épülő kicsik és a csúnyán túltervezett nagyok egyaránt bajba kerültek, a tartalékok nélküli vállalkozásoknak nem lesz miből finanszírozni a konszolidáció veszteségeit. Az ebből származó legnagyobb hátrány véleményem szerint mégsem gazdasági, sokkal inkább szellemi természetű - hiszen csökken a területen mozgó szabad kreativitás esélye, nő a bevált megoldásokhoz való ragaszkodás, a újszerűség kockázataitól való tartózkodás. Az iparágnak ugyanakkor létszüksége az inspiráció, így vélhetőleg az elkövetkező pár év - a sebek nyalogatása mellett - arról az útkeresésről fog szólni, hogyan házasítható össze az új média gondolkodásmódja a régi gazdaság törvényeivel.

Pohly Ferenc
Axelero Rt.

* * *

Én erősen hiszek abban a vízióban, hogy viszonylag rovid időn belül a körülöttünk lévő világ tovább automatizálódik, és ezzel időt és energiát takaríthatunk meg fontosabb dolgok érdekében. Hiszek abban, hogy a fridzsiderben lévő chip fog rendelést feladni az online bolt számára; hogy mobiltelefonon lehet majd térinformatikai rendszer segítségével lokalizálni értékesítési vagy szolgáltatási pontokat és a mobiltelefonnal fizetni is lehet ezen árukért, szolgáltatásokért; hogy interneten kereszül lehet majd otthoni hi-fi berendezésre zenét valósidőben letölteni, hogy otthoni video rendszerem video-on-demand rendszerben működik majd.

Ha mindez igaz, akkor a szektor lelassulása átmeneti lehet csupán, a nagyratört lelkesedés hordaléka okozza a recessziót, amely előbb-utóbb elmúlik majd. Nyilván sokunk számára nem mindegy, hogy az előbb- vagy az utóbb mikor következik be.

Az online hirdetési piac dinamikusan növekszik, újabb hirdetői csoportok lépnek be erre a piaci szegmensre is. Hasonképpen, az online hírforrások és szolgáltatások fogyasztóinak száma is növekszik, a használat egyre tudatosabbá válik. Így a fogyasztói internet piaccal kapcsolatban bár a korábbi eltúlzott várokozások nem teljesülnek, nincs ok aggodalomra.

A vállalati piac talán más helyzetben van. Az internet ipar szereplőinek a korábbinál sokkal tudatosabb és értéktudatosabb megközelítést kell alkalmazniok lehetséges megrendelőikkel szemben, mert az IT kiadások visszafogása – az általános recesszió költségmegtakarító felszólításán túl – nem kis részben az iparág szereplőinek kommunikációs hibáira is visszavezethető. Az utóbbi két évben a megrendelőknek szóló prezentációkból rendre kimaradtak a beruházások megtérülését alátámasztó értékszámítások. Az internetes iparág szereplőinek a feladata most az, hogy ezeket az értékszámításokat elvégezze, és a korábban a lelkesedés hajtotta, mára konzervatívvá vált vállalati döntéshozókat meggyőzze arról, hogy az internetes befektetés megtérül.

Mindehhez természetesen az internetes vállalatoknak is vissza kell térniök a normális világba, ahol a befektetés-megtérülési ciklus számítható, behatárolt, a költségek tervezendőek és általában inkább előbb, mint utóbb fedezni kell tudják a kiadásokat.

Azoknak az internetes vállalatoknak akik mindezt megteszik, nincs okuk az aggodalomra, sőt.

Braun Róbert
Omnis Rt.

* * *

Azt gondolom Magyarországon (de itt akár Kelet-Európát is írhattam volna) még sok lehetőség van az interneten szolgáltató vállalkozások számára. Előttünk áll egy távközlési liberalizáció, reménykedhetünk az olcsóbb internet elérésben, s már-már úgy látszik a korányzat is kezd mozgolódni: nem csak saját portáljának megnyitásával, de pályázatokkal, a háztartások számítógépesítésével igyekszik a nemzetközi összehasonlításban csekély hazai internetes tábort növelni. Ez persze még így is érezhetően kevés bármféle második internetes boomhoz, ám fontos a szándék, fontos a kataizátor szerep is. Magyarország kimaradt az internetes cégek tőzsdei felemelkedésének és bukásának befektetőket rémisztő látványelemeinek érzékeléséből is. Nyilvánvaló, hogy előtérbe kerültek a józanabb, tankönyvi mércék, csodavárásról nincs szó. Azt is megértük már, hogy az első, majd a második tartalomszolgáltató becsukta portálját, s azt sem lehet kizárni, hogy mások is erre kényszerülnek.

Ugyanakkor pesszimistának sem érdemes lenni, hiszen amiért korábban oly hevesen átkozódtunk, az infrastruktúra elmaradottságáért, az internetes kultúra lassú terjedéséért azt most előnynek érezhetjük: nyugaton magasról zuhantak alá egyes cégek, itt még legfeljebb stagnál az e-piac, talán tisztul is a tortát körülállók köre, de óvatos és megfontolt üzletpolitika mellett -megfelelő szakmai felkészültséggel persze- nem csak a vegetáló fennmaradásban, hanem egy éven belül némi bővülésben is bízhatunk. Nyilvánvaló, hogy az a befektető, aki már megégette a kezét egy e-céggel, az másodszorra nem kockáztat. Ám azok a cégek, amelyek akár önerőből, akár befektetőik bizalmából már egy minőségi infrastruktúrát, szolgáltatási portfóliót tudnak felmutatni, van stratégiájuk, s nem kezdenek a piaci igények felmérése nélkül oktalan bővítésbe, úgy vélem bizakodóak lehetnek a jövőt illetően.

Rátonyi Gábor Tamás
BIG FISH Internet

* * *

Az elmúlt egy év válsága nem csupán a .com cégeket érintette, hanem szinte minden információ technológiával, távközléssel, kommunikációval foglalkozó ágazat válságba került. Ezek között a leglátványosabb persze a korábban az egekbe emelt "új gazdaság" cégeinek bukása volt: az internetes cégek a világban százával mentek tönkre, és a piacon stabilabb pozíciókkal rendelkező vállalkozások értéke is jelntősen csökkent.

A hazai internetes piacot ez a válság hasonlóan keményen érintette: a magyarországi cégeknek sem idejük, sem forrásaik nem voltak ahhoz, hogy fejlesztéseik gyümölcseit - akár egy mégoly jó és piacképes üzleti terv esetén is - learassák, hanem a legjobb esetben is stagnáló, kifejezetten alulfejlett magyar piacon próbálták és próbálják "túlélni" a dolgot.

Abban nagyjából mindenki egyetért, hogy a .com válsággal a fejlődés elején megrekedt magyar piacon a túlélőknek óriási lehetőségei lesznek, azt azonban senki sem tudja megmondani, hogy a válság - vagy talán helyesebb piaci recessziónak nevezni - meddig is tart. A recesszió vége ugyanakkor még messze nem a kánaán: az internetes cégek helyzete csak lassan és bizonytalan lépésekkel javul majd. Az üzleti stratégiák megalkotásánál így feltehetően rossz taktika arra játszani, hogy a következő egy vagy két év túlélését követően minden szép lesz: csak azoknak a cégeknek lesz helye "a nap alatt", melyek már a recesszió időszakában is életképes, nyereséges tevékenységeket tudnak felépíteni maguk számára, legyenek akár médiabirtokosok, akár technológiai vállakozások.

Az intenetes piac szereplői - lévén megrendelésállományuk hírtelen növekedésére nem számíthattak - általában a radikális költségvisszafogással próbálták megteremteni a szükséges egyensúlyt. Mindez a dolgozói létszám leépítésével, üzletágak értékesítésével vagy bezárásával járt együtt. Az econet.hu Informatikai Rt. esetében nem került sor jelentősebb leépítésekre: a társaság ugyanis közel egy éves fejlesztést követően most dobta piacra "webgyár" névre keresztelt, portálépítő és adminisztráló rendszerét, mely reményeink szerint új piacokat, és így jelentős árbevételt biztosít majd az econet.hu számára.

Azokhoz a piaci szereplőkhöz, melyek a következő 1-2 évben nyereséges működéssel, növekvő árbevétellel tudják majd felhívni magukra a figyelmet a befektetői bizalom is visszatér majd, így számukra akár a privat equity, akár a nyílvános tőzsdei piac megfelelő finanszírozást biztosít majd. Ez - kicsiben - a magyar piacra is igaz lesz: jövőre egy konszolidálódó piacon nagyon fontossá válik majd, hogy mely cégek képesek pótlólagos forrásokhoz, finanszírozáshoz jutni ( ebben pesze a multinacionális vállalkozások magyar lábai, illetve a hagyományos gazdaság erős cégei által tulajdonolt internetes vállalkozások jelentős előnyben lesznek).

Reményeink szerint 2-3 év múlva az econet.hu Informatikai Rt. ebbe a körbe tartozik majd: egyike lesz a sikeres, a konszolidációt követő piac növekedésből részesedő, kiegynesúlyozott gazdálkodású magyar internetes vállalkozásoknak.

Szenes Gábor
econet.hu Informatikai Rt.

* * *

A válság komoly, és hangsulyoznám, hogy nem dotkom-válság. Ha valaki öt évre visszamenőleg meggnézi a DJ ipari indexet és a Nasdaq-ot, az öt évvel ezelőtti értéket mindkettőnél egynek vagy száznak tekintve, akkor láthatja, hogy a két görbe 98-ig fej-fej mellett haladt, egyenletesen növekedve, majd elindult a Nasdaq görbén egy hegy, ami 2000 márciusáiban érte el a csúcsot, azutn elindult áprilisban lefelé, hogy egy szeptemberig tartó plató után újabb zuhanásba kezdjen. Ezzel a Nasdaq ez év elején visszasimult a DJI görbéhez, azóta együtt mozognak újra, sajnos most épp lekonyuló ívben. Vagyis a jelenlegi válságnak semmi köze a dotkom eufóriához és az abból való kijózanodáshoz, a dotkom cégek csak azért érzik jobban, mert a visszatérést eredményező zuhanás egyenes folytatása.

Az amerikai visszaesés nem vicc, két éven belül még olyan negyedévek is vannak, amelyekben az amerikai GDP a bázisnegyedévhez képest 8 százalékot nőt, az elmúlt negyedévebne pedig csökkent, és a mostani negyedévebne a csökkenés jóval erőteljesebb lesz. Ez valóban elsőként érinti a marketing csökkenések visszafogását, de nem csak az online hirdetésekét, hanem mindenét: lapok mennek tönkre. (A 150 millióért bereklámozott Computer Aktívot 10 millióért árulja a Sanoma, a Teszt Magazin ára pedig 1 Ft!)

A médiaipar, vagy, hogy visszatérjek az online-hoz: a tartalomszolgáltatók, akik hirdetésekből akarják fenntartani szolgáltatásaikat gondban vannak.

A gond kettős: 1. az eufóriából való kijozanodás valamint a recesszió miatt nincs befektető, vagyis nem lehet többet költeni a bevételnél, addig kell nyújtózni ameddig a takaró ér; 2. ez a takaró egyre rövidebb.

Prím és esetleges leányvállatai valószinüleg jó helyzetben lesznek 2-3 év múlva, egyrészt azért mert tervezünk intézkedéseket, másrészt, mert addigra talán véget ér a jelenlegi válság, és ha véget ér, akkor az informatika és az internet újra a húzóágazatok közé kerül.

Az intézkedések lényege, hogy míg eddig minden szoftverfejlesztés a Prímnél a médiaszolgálatában történt, és a Prím Médiát gazdagította, most szerepcsere történi, a média (a felszabadult hirdetési felületek) szolgálják az évek során kifejlesztett szoftverek, portálelemek értékesítését. A Prím piacvezetővé vált ad-server ASP-ben és Prímposta ASP-ben, az ad-servert külön RT-be is vittük (Adverticum), és miközben a tartalomszolgáltatásban szigorú takarékossági intézkedéseket vezettünk be, ezt a leányvállatot kistafíroztuk, és lehet, hogy jön több is.

Nem jó megjósolni, hogy nyolc vagy 16 vagy 12 hónap múlva ér véget a válság, mert az rossz startégiát eredményez. Ha tudom, hogy hét szük esztendő még hét hónap, akkor megnézem mennyivel költök most többet a bevételeimnél, és felveszek annyi hitelt, hogy túléljem. És ha közben jön egy szeptember 11? Hát az épp olyan baj, mintha rosszul becsülöm meg a bunjee jumpinghoz használt kötél hosszát, és egy kicsit lejjebb megyek a földszintnél. Az internetes tartalomszolgáltatók hirdetésből a közeljövőben nem válnak nyereségessé, bár pl. a Prím típusú médiumoknak (CNet), akinek jól definiált szakmai közönsége van, Amerikában nem csökkent annyira a hirdetési bevétele, mint az általános portáloknak. A Prím stratégiája mindezek ellenére az, hogy nem imádkozunk a válság mihamarabbi végéért, hanem a kiadásokat úgy csökkentjük, mintha örök időkig eltartana a válság, de közben új bevételi forrásokat teremtünk. Ha ez a startégia sikeresen megvalósul, akkor a válság végetérte csak egy plusz lendület, és így könnyen megszilárdítható a befektetők és az üzleti világ bizalma.

Vértes János
Prím Media & Communications Rt.

* * *

Az infokommunikációs szektor piackutatójaként úgy gondolom, az IT-piac krízis-fílingje alapvetően abból adódik, hogy a piac növekedése elmaradt az elmúlt évek informatikai boomjára alapozott várakozásoktól, noha közép- és hosszútávon a piaci igények és a keresleti oldal várakozásai, tervei alapján folyamatos növekedés prognosztizálható.

Mint minden piac fejlődését, az informatikáét is a közép- és hosszútávú – 3-5 éves, illetve hosszabb – trendek, valamint a rövidtávú – 1-2 éves – ingadozások alakítják. Jelenleg a ’90-es évek elejétől tapasztalható stabil emelkedés hatását jelentősen lerontja az elmúlt időszak boomjának hullámvölgye; azon cégek alól, amelyek a rövidtávú felfutásra [lásd: dotkom-eufória] alapozták működésüket, valóban kicsúszott a talaj [lásd: dotkom-crash], a stabil – hagyományos – üzleti modellel, megfelelő tőkeerővel és alkalmazkodóképességgel rendelkező vállalatok azonban képesek átvészelni a recessziót.

Kutatási eredményeink szerint a vállalatok informatikai költései nem csökkennek [bizonyos szegmensekben stagnálás, illetve enyhe, néhány százalékos növekedés látható], viszont az eddigi boomot jelentő alapvető informatikai infrastruktúra-fejlesztési projektek után más irányokba tolódnak. Így kerül előtérbe napjainkban az adatvédelem és adatbiztonság kérdésköre, valamint a fejlődésnek új irányt ad a már gyakorlatban is látható infokommunikációs konvergencia, például az IP-alapú megoldások terjedésével.

A kínálati oldal szereplőinek a talpon maradáshoz elengedhetetlen tehát, hogy egyre nagyobb figyelmet fordítsanak a változó igényekre, és stratégiájukat ne a tőkepiac neurotikus hangulatváltozásaihoz és a média rémhíreihez, hanem a keresleti oldal magatartásához, terveihez igazítsák; a kiegyensúlyozott növekedési pályához való visszatérés aztán vissza fogja hozni a befektetők bizalmát is.

Örvendetes, hogy a stratégiaalkotáshoz és a piaci lépések megtervezéséhez – az eddig domináns „szakmai intuíció” mellett – a vállalatok mind szélesebb köre vesz igénybe ad-hoc vagy multiclient kutatásokból származó információkat, emellett körvonalazódik, mely kutatócégek rendelkeznek megfelelő szakmai kompetenciával az infokommunikációs területek [telekom, IT, Internet] szakértő kutatásához. A BellResearch helyzetével kapcsolatos, 2-3 éves várakozásaink ennek megfelelően pozitívak, hiszen kutatásra nemcsak a boom idején, hanem recesszióban is szükség van.

Jakab Áron
üzletágvezető
BellResearch

* * *