Prim Hírek

Mint majdnem mindenütt, Magyarországon is a CD-re jut a legtöbb online vásárlás. Erről nálunk az érintettek 61 százaléka számolt be. Utána a számítógépes szoftver és az élelmiszer következik 29-29 százalékos, majd a belépőjegy különböző rendezvényekre 26 százalékos említéssel. Ez a megoszlás sajátosan magyar, mivel eléggé eltér a többi vizsgált országban tapasztalttól. Például amíg CD-t nálunk az internetes vásárlók közel kétharmada vett fél év alatt, addig Csehországban és Lengyelországban csak 45-45, Angliában 44 százalék, a többiben pedig ennél is kisebb rész.

Magyarországon ugyanakkor kiemelkedően magas az interneten élelmiszert beszerzők aránya. Ez a mutató ugyanis máshol mindenütt 20 százalék alatt marad. Az utánunk következő Franciaországban az online vevők 17, Angliában 15, Lengyelországban pedig 11 százaléka említi az élelmiszert. A többi országban ez az érték tíz százaléknál is kevesebb. A rendezvényekre szóló belépőjegy halóról történő beszerzése ugyancsak nálunk a legelterjedtebb. Utánunk Dánia és Spanyolország következik 25 és 24 százalékkal, a többieknél azonban 20 százalék alatt marad az arány.

Hagyományok hálójában

Szintén listavezetők a magyar internetes vásárlók a számítógépes hardver tekintetében 22 százalékkal. A hazaihoz képest viszont máshol elterjedtebb a könyv beszerzése a világháló révén, s ez ugyancsak igaz a banki és utazási szolgáltatások igénybevételére. A GfK adatai alapján megállapítható, hogy a hagyományos kereskedelmi formák várhatóan még jó ideig megőrzik piaci pozícióikat, amelyeket az elektronikus kereskedelem belátható időn belül aligha lesz képes megrendíteni - annak ellenére, hogy az e-kereskedelem forgalma továbbra is növekszik, és Európában idén várhatóan 50 százalékkal meghaladja a tavalyit. Azaz eléri a 15-18 milliárd USA-dollárt, szemben a tavalyi 10-12 milliárddal.

Visszatérve az internethasználatra: ha az abszolút számokat nézzük, akkor Magyarország nemcsak Nyugat-Európához képest marad el, de az EU-csatlakozásra váró Csehországhoz és Lengyelországhoz viszonyítva is. Csehországban ugyanis a felnőtt lakosság 28, Lengyelországban pedig 18 százaléka internethasználó. Az elektronikus kereskedelem forgalmára jellemző, hogy a lengyelek kevesebbet, a csehek pedig többet adtak ki árukért és szolgáltatásokért fél év alatt, mint a magyarok.

Ahogyan a vizsgált országok többségében, úgy a legtöbb felhasználó számára hazánkban is a nyitvatartási időtől való függetlenség az online vásárlás fő indoka. További fontos vonzerő a vásárlás lehetősége a világ minden tájáról, valamint a szokásos boltokéhoz képest alacsonyabb ár. A csehek többsége az online beszerzés kényelmes voltát helyezi az első helyre. Náluk csak utána következik a "nyitvatartási idő" említése, a harmadik legfontosabb tényező pedig a weben való vásárlás gyorsasága (a lengyelek sorrendje a magyarokéhoz hasonlít).

Előnyben az anonimitás

Az online kereskedelem megítélésében a magyarok számára a negatívumok erősebbek. A legfontosabb szempont ugyanis, hogy az internet használata drága. Utána következik a bizalmatlanság a kereskedőkkel szemben, akik elkérik a személyes adatokat. A hitelkártyára és a bankszámlára vonatkozó információk interneten való továbbítása szintén sokak számára aggályos. Magyar specialitásnak tekinthető az a vélemény, mely szerint az internetezés drága. Azt ugyanis más országokban is kétségek kísérik, hogy vásárláskor a vevők adataikat online továbbítsák a kereskedőknek vagy szolgáltatóknak. Személyes adataikkal kapcsolatban a magyaroknál is kétkedőbbek a dánok és a spanyolok. De hazánkhoz képest mindegyik vizsgált nyugat-európai országban jobban aggódnak a hitelkártya és a bankszámla részleteinek világhálóra történő felvitele miatt.

Egy másik kérdésre válaszolva a magyarok közel fele semmilyen körülmények között nem járul hozzá, hogy internetes kereskedelmi cégek a vásárlási szokásaikra vonatkozó vagy személyes adataikat gyűjtsék. Ezzel azonban még így is az engedékenyebb kisebbséghez tartozunk a finnekkel, osztrákokkal, belgákkal és angolokkal együtt. Az összes többi vizsgált országban ugyanis a megkérdezettek többsége teljesen elzárkózik attól, hogy adatait gyűjtsék.

Úgy látszik, az adatvédelem megoldása lesz az elektronikus kereskedelem európai fejlesztésének egyik legfontosabb feladata. Már csak azért is, mert az USA-ban egészen más a helyzet. Ott olcsó a szörfözés a weben, a hitelkártyákat már régóta használják telefonon keresztül lebonyolított vásárlásokhoz, sőt sok amerikai szívesen átengedi adatait vállalatoknak néhány dolláros árengedményért cserébe.

Az internetes vásárlással kapcsolatos esetleges rossz tapasztalatok nem jellemzők sem Magyarországon, sem másutt. A közép- és nyugat-európai átlagba simul bele az a magyar vélemény is, mely szerint az emberek tartanak attól, hogy csak az internetről ismert cégtől vásároljanak árut vagy szolgáltatást. Ugyanígy beleillik az összképbe a magyarok optimizmusa: biztosak abban, hogy a megrendelt áru szállítása problémamentes lesz.