Prim Hírek

Petíciójukban az áll, szerintük hazánk az Internet Balkánjára szorult. "Mivel az információs forradalom nem években, hanem hónapokban és hetekben méri az időt, folyamatos leszakadásunkat a világhálóról már nem lehet csupán az előző kormányzat nyakába varrni. A nagy reményekkel induló új Minisztériumtól mindenki sokat várt, azt hittük, hogy az európai integráció, a modernizáció és az esélyegyenlőség jelszavai után érdemi lépésekre kerül sor" - áll a beadványban.

"A MATÁV áprilisi akciója után, amikor bejelentette a "Mindenkinek" csomag és a "150 forintos" számlázási stop megszüntetését, még biztosak voltunk benne, hogy az új Informatikai és Hírközlési Minisztérium látványos politizálással lép színre érdekeink védelmében. Ahogy teltek a hetek, kezdtünk rájönni, hogy valami nem stimmel. Elhúzódtak a kulisszák mögötti egyeztetések, visszapattantak a társadalmi szervezetek ötletei. A nyár béna semmittevése után jött a sokk. Az IHM képviselői bejelentették az úgynevezett kedvezményes tarifákat, a csaknem hárommilliárd forint közpénzből finanszírozott torzszüleményt. Ezek a csomagok, mostanáig kijelenthetjük, látványosan megbuktak, a sajtóban megjelent értesülések szerint, az előfizetők száma lényegesen alacsonyabb, mint azoknak a száma, akik igénybe vették a "Mindenkinek" csomagot és a "150 forintos" kedvezményt."

Vajnai Attila, a Munkáspárt alelnöke a Prím Online-nak elmondta, hónapokkal ezelőtt hivatalos levelet fogalmaztak meg a minisztériumnak, valamint telefonon és levélben találkozási lehetőséget kértek Kovács Kálmán informatikai minisztertől. "Magyarázatot akarunk kapni arra, hogy mire is költötték (költik ma is) a közpénzeket. Mennyi jut a felhasználóknak, és mennyi marad a monopóliumnak. Tudni akarjuk, hogy igaz-e miszerint Kovács Kálmán azzal magyarázta a számunkra előnytelen megállapodást a MATÁV-val, hogy diplomáciai csatornákon gyakorolnak nyomást külföldről az ügyben. Követeljük, hogy az IHM hívjon össze egyeztető tárgyalást a hatósági internetes átalánydíj bevezetéséről, ahová minden szakmai és társadalmi szervezetet kifejthetné véleményét. Kérdéseinket és javaslatainkat eddig a tárgyalóasztal mellett kívántuk ismertetni, és ezután sem lesz másként. Ma azért kellett az utcára jönnünk, mert minden érdemi párbeszédtől elzárkózott a Minisztérium vezetése. Nem maradt más, mint a nyilvánosság ereje."

A petícióban, melyet aláírt a Netfelhasználók Érdekvédelmi Társaságának elnöke is, az alábbi kérdéseket is megfogalmazzák a minisztériumnak:

"A szolgáltatók mekkora összeget számláznak a Minisztériumnak 1 db 15 órás, illetve 1 db 40 órás csomagért? Kapnak-e a szolgáltatók az egy-egy csomagra jutó díjon felül bármilyen alapdíjat, átalányt, minimum összeget vagy tisztán csak az értékesített darab számok után kapják a támogatást? Jól feltételezzük-e, hogy a 77 filléres támogatás a kedvezményes csomagok időkeretén túlra vonatkozik? A megállapodás lehetőséget ad-e arra, hogy a keret terhére a szolgáltatók akár más típusú kedvezményeket is adjanak a jelenlegi, sokat bírált csomagok helyett vagy mellett? Milyen módon ellenőrzik a közpénzből nyújtott támogatás felhasználását? Hogyan ellenőrzik a szolgáltatók által elszámolt csomagok vagy értékesített percek mennyiségét? Tervezik-e a támogatási rendszer felülvizsgálatát, ha pl. kiderül, hogy a kedvezmény formája vagy mértéke nem vezet azokhoz az eredményekhez, amelyeket kitűztek? (Ha például a kedvezményekre előfizetők száma alacsony, vagy ha az internet-előfizetők száma nem növekszik, hanem éppen csökken. Több sajtóhír jelent meg arról, hogy a Matáv-díjcsomagok megszűnése óta jelentősen csökkent a főbb internetes tartalomszolgáltatások látogatóinak és az oldalletöltések száma. Amennyiben ez a tendencia egyértelmű bizonyítást nyer, tervez-e a Minisztérium valami lépést a tartalomszolgáltatók ebből fakadó bevételkiesésének pótlására? Sok helyen nem várható rövid vagy akár középtávon átalánydíjas internetezést lehetővé tevő technológia (ADSL, kábelnet, mikrohullám stb.) kiépítése. Ezeknek a területeknek a leszakadása az átalánydíjas megoldások nélkül elkerülhetetlen. Elképzelhető-e Magyarországon más országok (pl. Németország) példájának átvétele, ahol a távközlési cégeket (pl. Deutsche Telekom) köteleztek az internetszolgáltatók felé átalánydíjas szolgáltatásra? Az új távközlési törvény kötelezi-e majd telefontársaságokat az átalánydíjas internetszolgáltatás biztosítására? Van-e a Minisztériumnak statisztikája arról, hogy hány előfizető használta rendszeresen, vagy alkalomszerűen a Matáv150 Ft-os kedvezményét, és ezeknek az előfizetőknek azonos mértékű Internet használat mellett mekkora plusz kiadást jelentenek az új, sokak által "látszatkedvezmény"-nek nevezett csomagok? A támogatásra létrejött megállapodás szövege miért nem nyilvános, a kormány által meghirdetett "üvegzseb program" jegyében? Milyen elemek vannak benne, amelyek nem tartoznak a nyilvánosságra?" - ilyen, és ehhez hasonló kérdéseket tartalmaz a beadvány, melyre választ vár a baloldali párt.