Prim Hírek

Mivel az internetezés - napjainkban még - sok tekintetben "úri huncutságnak" tekinthető, nem véletlen, hogy az iskolai végzettség az internetezők médiafogyasztási szokásait jelentős mértékben nem befolyásolja - állapítja meg a kutatás, mely szerint leginkább arról van szó, hogy az internetezők táborához való csatlakozás - legyen szó bármilyen végzettségű emberről - már egy olyan minőségi ugrást jelent, amely lényegesen csökkenti az amúgy létező médiafogyasztási különbségeket.

A különbségeket nem annyira az egyes médiumok között kell keresni, hanem az összesített médiafogyasztásra szánt időben. Ezért azt nem lehet állítani, hogy pl. a sok tv-nézés hatására csökken az újságolvasásra vagy internetezésre fordított idő, hanem ezek többnyire együtt változnak. Ezen belül is a legerősebb kapcsolatot a tv és rádió között található, azaz a sok tv-nézés leginkább intenzív rádióhallgatással párosul, ami fordítva is igaz. Viszonylag gyengébb a kapcsolat az internetezés és a tv-nézés, illetve újságolvasás között.

Egészen más a helyzet azonban azokat a válaszokat elemezve, amelyek az internetezők szubjektív vélekedéseire kérdeztek rá. A kérdés arra vonatkozott, hogy a rendszeres internetezés hatására nőtt vagy csökkent a más médiumok fogyasztására szánt idő. Az internetezők 40%-a válaszolt úgy, hogy amióta rendszeresen internetezik, kevesebbet néz tv-t, míg 34%-uk kevesebbet olvas újságot. Közel 40% azonban azoknak az aránya, akik úgy válaszoltak, hogy az internetezés hatására nem változott a más médiumokra fordított idő mértéke. 11% kevesebbet jár szórakozni, míg 8% kevesebb időt tölt a barátaival, sőt 5% azok aránya, akik mindkét választ megjelölték, így számukra a rendszeres internetezés már egyértelműen társas kapcsolataikon is "nyomot hagyott".

"A kutatási adatok alapján nem beszélhetünk egyértelműen arról a jelenségről, hogy az internetezésre fordított idő miatt nagymértékben csökkent volna a hagyományos médiafogyasztás. Természetesen az idő véges, így az internetezésre fordított idő is javarészt más tevékenységek - leginkább a tv és az újságok - rovására növekedhet, ám az átlagos internetezők körében (azaz az "extrém netfüggőket" nem számítva) az online időtöltés többnyire nem csökkentette jelentős mértékben a más médiumokra fordított időt" - jelezte Klenovszki János internetkutató.

Az interneten megjelenő új szolgáltatásokkal, lehetőségekkel, pl. új weboldalakkal kapcsolatos információk forrása elsősorban az internet, ám az információáramlás hagyományos (offline) módozatai is számos módon befolyásolják az internetezési szokásokat. Az internet mellett így a televíziók és a különböző újságokban megjelenő hirdetések és információk a figyelemfelkeltés legfontosabb forrásai. A kapcsolat "fordítva" is működik, a döntően egyirányú kommunikációt biztosító hagyományos médiumoknál a további információgyűjtéssel kapcsolatban immáron mindennapos jelenséggé vált az interneten keresztüli "folytatás".

AZ NRC adatai is ezt támasztják alá, hiszen az internetezők több mint felével (56%) előfordult már, hogy konkrét, megadott weboldalak hiányában online módon próbált meg pluszinformációkhoz jutni azok után, hogy valamilyen tv-ben, rádióban, újságban megjelenő információ felkeltette érdeklődését.

Valószínűleg a hirdetők szívét dobogtatja meg leginkább az a tény, hogy a kérdőívet kitöltők 44%-ával előfordult már, hogy az interneten keresztül a pluszinformációknak valamilyen hagyományos médiumban megjelenő hirdetéssel, reklámmal kapcsolatban nézett utána. Még optimistább a kép, ha ehhez azt is hozzátesszük, hogy egy weboldal hirdetését a válaszadók kétharmada felkeresi abban az esetben, ha az számára érdekes információkat tartogathat.

AZ NRC vizsgálata szerint - részben a szegényes tartalom miatt is - az internet még korántsem nevezhető a kultúra információs bázisának. Talán egyedül a mozi az, amely "kilóg a sorból", azaz az online információk a konkrét döntéseket legnagyobb arányban itt befolyásolják. A válaszadók közel felével előfordult már, hogy az interneten található információk alapján nézett meg egy filmet. Csupán 14% az aránya azoknak, akikkel ez még semmilyen kulturális vagy szórakozási lehetőséggel kapcsolatban nem fordult elő.

• NetMonitor néven indított közös kutatássorozatot az NRC Piackutató Kft. és a Taylor Nelson Sofres Hungary. A kutatócégek 2003. novemberig 10 különböző témakörben, többek között a gazdasági, az informatikai és a telekommunikáció területén végeznek havonta felméréseket. A januári kutatás az online és a hagyományos média kapcsolatával, az online kommunikációval és az internetes kultúrával, a kultúrával kapcsolatos online információkkal foglalkozott. Az online adatfelvétel 2003. február 10-e és 12-e között zajlott a NetPanel.hu oldalon. A több mint 400 érvényes kérdőív adatai nem, kor, iskolai végzettség és településtípus alapján reprezentatívak a magyarországi internetezőkre.