Prim Hírek

Hogy jó-e? Hmmm! Muszáj. De, kemény piac, mint ahogy azt a HTEC rendezvény összes előadója nem győzte hangsúlyozni. Az állam filozófiáját, pedig, Jambrik Mihály informatikai államtitkár abban fogalmazta meg, hogy az állam vesse latba az ország tekintélyét (ami az amerikába ’exportált’ magyar IQ, a NATO tagság stb. alapján mindenképpen figyelemre méltó), és teremtsen olyan környezetet, ami ezt a nagy rizikót csökkenti. Erre alakította az informatikai tárca a HTEC magyar-amerikai vállalkozástámogató intézményt, egy sereg magyar és amerikai segítséggel.

A HTEC küldetése

Mint később Suhajda Attila, a HTEC igazgatója, a pályázatok ismertetése kapcsán a kérdésemre elmondta, az inkubátorházat mintarendszernek tekintik. Mert az ilyen házak hálózatára volna szükség, majd olyan körzetekben is, mint a Közel- és Távol-Kelet, India, vagy Dél-Amerika. Egyelőre, az elsőnek kellene három éven belül valami eredményt fölmutatnia. Erre azért is egyre több esély van, mert közben a kormány támogatta azt, hogy az idén még nagyobb költségvetésből gazdálkodhassanak.

Az eredményekből a HTEC közvetlenül nem kér és kap részesedést, azok a gazdaság olyan növekedési tényezőiként hozhatnak hasznot az egész országnak, mint az új, és magas kvalifikációjú munkát igénylő munkahelyek teremtése, vagy a többlet adóbevétel. A HTEC tehát csak egyfajta szervező erő, a tengeren túli jelenléthez szükséges infrastruktúra és kapcsolatrendszer ésszerűen koncentrált megteremtésére, valamint az erre szánt adóforintok értelmes elköltésére, pályázati rendszerben. A pályázatokat egyébként nem is a HTEC bírálja el, hanem a miniszter által felkért szakértői testület. Ugyanakkor, a HTEC képes megtalálni a pályázatok írásához és elbíráláshoz szükséges legjobb szakértőket, még a közvetlen amerikai piaci ismeretekkel bírókat is beleértve.

Nagyköveti és más támogatás

Simonyi András, amerikai nagykövetünk, egyébként mindent megmozgatott, hogy az állami segítséget Amerikában is megalapozza mind országos, mind virginiai szinten. A virginiai telephely létrehozásáért tett erőfeszítéseit nem győzték dicsérni a konferencia előadói. Az iroda Virginiában a lehető legjobb helyen települt (tehát nem ’a legolcsóbb’ volt a fő szempont), és mégis elfogadható áron. Ráadásul máris egy helyi jogi szakértői csoporttal a háttérben, mint azt a pályázatismertető előadásában Gönczi András, a kinti iroda főmunkatársa ecsetelte.

Azért a rizikó nem kicsi!

Hogy az amerikai piac milyen kemény, azt Bojár Gábor előadásából ismerhettük meg. 15 év után sem nyereséges a Graphisoft amerikai jelenléte, és közben legalább két cég belebukott a piaci bevezetésükbe (az egyik izraeli, a másik viszont ottani, hazai volt!). Az amerikai piaci jelenlét nyereségét azonban nem pénzügyi szemüveggel nézik. Ott folyton beleleshetnek a körülöttük versenyző gorillák kártyáiba. Ez távolból nem menne, erre még a mindenhatónak képzelt világháló infrastruktúrája sem alkalmas.

[Bár, a videokonferenciák, webtelefonok, video és multimédia levelek stb. egyre használhatóbb eszközöket nyújtanak arra, hogy egy partner arcát láthassuk, szavát, hanglejtését hallhassuk, ami hallatlanul fontos pótinformációt jelenthet egy üzlet megkötésénél. Ezt nem is szabad lebecsülni, vétek nem használni! Persze, jól kell ismerni a nyelvet. Méghozzá az amerikai szlenget! Beleértve a termékekbe implementáltat is, amihez a biztos módszer egy amerikai lokalizáló szakember alkalmazása. - a cikkíró megjegyzése.]

Azért Bojár Gábor még mindig bizakodik a pénzügyi nyereségben is, különösen a nemzetközi tőzsdei bevezetésük folytán. Amerikai jelenlét nélkül viszont talán ezt a fegyelmező eszközt sem vette volna a nyakába a cég. Mert a legkegyetlenebb kontroll egy cég életében a nemzetközi tőzsdei jelenlét. De fialni is tud, és tisztességesen betartva a szabályokat, a cég távlatait is jobban megalapozza.