Villanások a nagy kék jövőképből - 1. rész
Geza Papp, 2004. május 30. 15:30
A "Kék Óriás" terveit szerény módon csak The Big Picture-nak hívja.
Ezzel találkozom mindenhol, ahol az IBM neve szóba kerül - csak egy
furcsa van az egészben, hogy a hangzatos főcím alatt minden
frissítéskor új "tartalomjegyzék" jelenik meg. Kíváncsi vagyok, ezért
kissé utánanéztem, hogy mit fed ez a kifejezés, mit fed az, hogy
ezáltal lehetőséget kap mindenki arra, hogy a jövő számítógépes
hálózati rendszereibe szélesebb körű bepillantást nyerjen.
Kevesen tudják, hogy a "Kék Óriás" a szuperszámítógépek területén elért eredményei, kutatásai mellett még egy sokunkat érintő, részlegesen, kísérleti körülmények között már megvalósult és működő, fantasztikus filmekbe illő területtel is foglalkozik.
Egyik
a kvantumszámítógépének fejlesztése, mely működése az atomok kvantumfizikai jellemzőin alapszik, amivel processzorként és memóriaként lehet őket használni...
Másik
a molekuláris (szervetlen és szerves) adatátvitelen alapuló chipek, processzorok létrehozása. Ez irányú kutatásaikkal is már a mai napig is hihetetlennek tűnő eredményeket értek el...
A) A molekuláris, miniatűr áramkörök terve kezd valóra válni, egy teljesen új módszerrel megépítették és működtették a világ legkisebb számítógépes áramkörét, melyek a legfejlettebb technológiával sorozatban gyártott félvezető chipeknél 260 ezerszer kisebbek - (12x17 nanométer)
B) A nukleinsavak alkalmazása nem álom, valóság, a nukleinsavakból kialakított fehérjéket a DNS-hez hasonló fonatba, láncba hajlítják, megteremtve ezzel azt a processzort, mely legalább petaflop-sebességű (15 nulla a az egyes után: egy másodperc alatt ennyinél több műveletre képes az ún. lebegő pontokkal). Emellet "csak" a SMASH architektúra feltételeinek tesz eleget: (simply, many and self-healing), vagyis erőltetett magyarsággal: "egyszerű, sok, és megújulásra, regenerálódásra képes".
Ez az írásom is több részből álló sorozatnak készül. Hasonlóan más cikkemhez, a "végét ennek sem tudom..."
Kezdjük a szuperszámítógépekkel, azok történetével, ill. jelenével:
Kék gén - L
2000 szeptemberében jelentették be, hogy újabb 100 millió dollárt fektettek a "kék gén" fejlesztésébe. Ez annak az új szuperszámítógépnek az alapja, melyet eleinte a biológiai kutatások felgyorsítása érdekében vetnének meg, és mely megalapozná a jövő számítógépének minden, az előzőekben már felsorolt kritériumát. A tervek szerint néhány év alatt képes lesz az IBM ismeretei birtokában a nukleinsav-bázisú fehérjék mesterséges előállítására, azok DNA-hoz hasonló szerkezetének kialakítására. A Blue Gene teljes kifejlesztését lépésekben tervezik, a szuperszámítógép - generációk közbeiktatásával - 2005-2006-ra készül el. A projekt keretében első a Blue Gene/L nevű szuperszámítógép. A 65 ezer darab kettős processzorral készülő Blue Gene/L 16 trillió byte memóriával fog rendelkezni, ami az otthoni PC-k átlagos memóriakapacitásának százezerszerese. A szuperszámítógép 200 tetaflop sebességű, azaz 200x1014 számítást végez el egy másodperc alatt, ún. "lebegő pontokkal", ez annyi, mintha a Föld összes embere másodpercenként 33 ezer műveletet végezne el zsebszámológépén. A 2004-re elkészülő berendezés kisebb lesz a jelenlegi leggyorsabb számítógépnél, azonban 15-ször nagyobb számítási teljesítménnyel rendelkezik majd. A Blue Gene/L nevű gépet az IBM a kaliforniai Lawrence Livermore National Laboratoryval közösen tervezi és építi, és ha elkészül majd, az atommag-hasadási kísérleteket szimulálja, de széles körben kívánják majd alkalmazni, időjárás-előrejelzésre ugyanúgy, mint biológiai kutatásokhoz vagy kereskedelmi alkalmazások futtatásához. Az utóbbi témakörben az IBM jelenleg olyan partnereket keres, akik üzleti szimulációkat vagy adatbányászati alkalmazásokat futtatnának a szuperszámítógépen.
Az L modell csak a program eleje, a végcél 2005-2006-ra a Blue Gene/C, amely még az L-nél is ötször gyorsabb lesz, másodpercenként quadrillió művelet végrehajtására lesz képes, ez ezerszer gyorsabb a Kaszparovot legyőző Deep Blue-nál, és ötszázszor gyorsabb a Bue Pacificnál (no és kb. kétmilliószor gyorsabb a jelenlegi PC-knél). Visszatérve, a Blue Gene nevű szuperszámítógép megépítéséhez radikálisan új megközelítésre - konstrukció, architektúra - van szükség. A már említett SMASH architektúra csökkenti az utasítások számát és egyszerűsíti azokat, amelyek eredményeként a processzorok gyorsabban dolgoznak, és mégis kevesebb energiát igényelnek. A párhuzamos rendszeren több mint 8 millió egyidejű szál futtatható (a mai gépeken csak 5000). A számítógép - mint írtam - önstabilizáló és öngyógyító képességekkel rendelkezik, hiba esetén automatikusan átkonfigurálja önmagát és a számítási folyamatokat. A Blue Gene több mint 1 millió processzort tartalmaz, amely egyidejűleg 8 programot képes kezelni - és 1 gigaflops teljesítményű. 32 ilyen processzort integrálnak egy chipre memóriával együtt. Egy chip összesített teljesítménye 32 gigaflops. 64 ilyen 32 gigaflops teljesítményű processzort szerelnek egy kártyára, amelyek együttes teljesítménye 2 tetaflops. Egy rackba nyolc ilyen kártya fér. Egy rack teljesítménye így 16 tetaflops. Az 1 petaflops teljesítmény eléréséhez 64 szekrényt kell összekapcsolni.
Geza Papp dr.
Networksecurity and Virusanalyst
Networksecurity and Virusanalyst
Kapcsolódó cikkek
- "Reflexekkel" bíró autókon dolgozik az IBM
- Nyomtatórendszerekre szakosodott az IBM és a Ricoh közös vállalata
- IBM: SOA témájú nemzetközi konferencia Budapesten
- Vihart és villámot előre jelző mobil
- Átértelmezi az asztali PC fogalmát a Microsoft
- IBM pengeszerverek kisvállalkozásoknak
- Az IBM és a HP uralja a szerverpiacot
- IBM, Samsung, Chartered, Freescale, Infineon együttműködés a csipfejlesztésben
- Újabb forradalom a számítógépiparban
- Elegendő sávszélesség a teljes iTunes katalógus letöltéséhez 60 másodperc alatt
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Chery Group: Budapest–Róma egy feltöltéssel
Egyetlen feltöltéssel akár a Budapest-Róma távolságot is megtehetik majd az elektromos autók a Chery Group új akkumulátor-technológiájának köszönhetően. Az újdonságot a már itthon is kapható OMODA 5 gyártója az idei innovációs konferenciáján mutatta be.
2024. november 4. 11:39