Digitális kultúra a magyar nagyvárosokban
Megjelent az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ Kutatási Jelentése
A megyei jogú városokban az országos átlagnál magasabb a számítógéppel és internetcsatlakozással való ellátottság, jelentős eltérés mutatkozik viszont az elektronikus önkormányzat helyi kiépítettségében. A legnagyobb felhasználói bizalmatlanság az elektronikus vásárlás terén érzékelhető, azonban az internet használatával kapcsolatos lakossági
igények és előítéletek a világhálót használók körében folyamatos változást mutatnak - derül ki a Jelenkutató Intézet tanulmányából, melyet frissen megjelent számában tett közzé az Infinit Kutatási Jelentés, az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ folyóirata.
A vizsgálatból többek közt kiderül, hogy a személyi számítógépek arányát illetően Eger vezet, míg a lista másik végén Békéscsaba, Miskolc és Tatabánya helyezkednek el. A nagyvárosok 48 százalékos átlagával szemben az egri háztartások 56 százalékában található legalább egy működőképes számítógép. A World Internet Project korábbi adatai szerint 2001-ben a megyeszékelyek lakosságának 41 százaléka használt számítógépet és 24 százalék volt a 15 év fölötti internetezők aránya, míg az utóbbi azóta 31 százalékra nőtt. A számítógépes és internetes felszereltség jövedelmi mutatókkal párhuzamos növekedésénél érdekesebb adatokat rejt az IT-ellátottság összefüggése a háztartások nagyságával: a háromtagú családok aránya több mint kétszerese a kétszemélyes háztartásokénak.
A számítógép-vásárlást tervezők közt nagyobb arányban találhatók olyan családok, melyek már rendelkeznek számítógéppel, és a vásárlási szándék nem azokra a városokra jellemző a leginkább, ahol az ellátottsági arány a legalacsonyabb. Egri adatok szerint azon háztartások közül, ahol még nincs internet, minden harmadik - szintén elsősorban a kétfősnél nagyobb - család tervezi a csatlakozást, többnyire 1-2 éven belül. A befektetési tervek megvalósulása azt jelentené, hogy három éven belül a nagyvárosi háztartások kétharmadában lesz számítógép, és minden hatodik lakásban lesz az internet elérésére lehetőség.
A felhasználói szokások legfőbb mutatója az, hogy a teljes felnőtt lakosság több mint kétharmada (69 %) egyáltalán nem használja a világhálót. A nagyvárosi felnőttek egyharmada (32%) naponta használ PC-t, a 18-39 éves korosztály vezetésével (51%). Nyolc százalékkal több férfi használ számítógépet, mint nő - ez a fölény a napi felhasználók köréből adódik, azaz a férfiak részvétele nemcsak gyakoribb, hanem intenzívebb is.
Az internettől való távolmaradás okait firtató kérdésre a leggyakoribb válasz az érdeklődés hiányát tükrözte (29%), ezt követte a hozzáértés (23%), az anyagiak (21%) és a hozzáférhetőség hiánya (19%). Jellemző volt, hogy a 18-39 éves korosztály elsősorban az utóbbi két okra hivatkozott, az 50-59 évesek esetében pedig már az érdektelenség a vezető tényező. A jelenleg nem internetezők közül 56 százalék gondolta azt, hogy a helyzet nem is fog változni, a biztos belépők aránya pedig hat százalék. A belépést ígérők a 18-49 éves korosztály 14-18 százalékát teszik ki. Általános iskolai végzettséggel senki nem csatlakozott a csoporthoz, melyben a diplomások aránya 9 százalék.
A férfiak és a nők is otthon interneteznek a leggyakrabban. A legtöbben munkájukhoz vagy tanulmányaikhoz (88%) és érdeklődésük kielégítésére (86%) keresnek információt a világhálón, a felhasználók több mint háromnegyede (79%) személyes kapcsolatok fenntartására is használja a netet e-mail segítségével. A válaszadók kétötöde említette, hogy szórakozással, játékkal és ügyintézéssel is időt tölt az interneten. Ennél jóval kevesebben vannak azok, akik a hálózatot csevegésre vagy véleménynyilvánításra használják. A legkevésbé elterjedt alkalmazás az elektronikus vásárlás: a megkérdezettek mindössze 13 százaléka használja erre a világhálót. Optimizmusra ad viszont okot, hogy az online kereskedelem nagyságrendje az elmúlt időben hazánkban is jelentősen növekedett.
A tanulmány annak vizsgálatára is kitér, hogy a közigazgatási és önkormányzati internetes tartalmak milyen mértékben vonzzák a felhasználókat. A felmérés szerint a városi weboldalak az internetezők táborának alig 59 százalékát érdeklik. Egy másik kutatás adataira hivatkozva a szerzők megállapítják, hogy még a megyei jogú városok honlapjai is szűkölködnek a közérdekű információkban. Az általuk megjelölt maximális értéknek még az első helyre került Debrecen is csak nem egészen 70 százalékát kapta, míg a lista végén álló nyíregyházi honlap teljesítményét a kutatók 21 százalékra értékelték.
A lakosság 77 százaléka egyetért abban, hogy az elektronikus nyomtatványok és űrlapok fontosak és szükségesek. Az igények eltéréseit leginkább az internetes tapasztalatok vagy azok hiánya befolyásolják: míg a leggyakrabban internetezők 87 százaléka szerint egyértelműen szükséges az elektronikus nyomtatvány, addig a világhálótól távol maradóknak 62 százaléka találja hasznosnak a lehetőséget.
A teljesen elektronikus ügyintézés és egyéb, a társadalmi részvétel irányába mutató interaktív funkciók kapcsán a létező gyakorlat híján csak a lakossági igényeket tudta vizsgálat alá venni az elemzés. Egerben a válaszadók fele vélte úgy, hogy az internet segítségével időt spórolhatna meg, mialatt minden ötödik lakos határozottan elutasította ezt a lehetőséget, és közel minden harmadik bizonytalanságát fejezte ki a kérdést illetően. A lakosság 68 százaléka amellett foglal állást, hogy a hivatali ügymenet felgyorsulna az interneten, mindössze 8 százalék nyilvánított szkeptikus véleményt. A naponta internetezők 85 százaléka hisz az ügyintézés felgyorsulásában, amit a világhálótól távolmaradóknak alig 61 százaléka oszt.
A közigazgatás modernizációját, a helyi nyilvánosságnak az e-technológiák használatával történő kiszélesítését, az e-demokrácia kiépítését illetően hosszú folyamatra kell számítanunk. A szerzők hivatkoznak egy, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács felkérésére készült vizsgálatra, mely szerint "a közigazgatásban működő szervezetek vannak a leginkább elmaradva a különböző informatikai megoldások birtoklása tekintetében. Kivétel nélkül minden kategóriában az utolsók, a többi szektorral összehasonlítva a legnagyobb lemaradást az e-mail szerver, az informatikai biztonsági rendszer és a saját fejlesztésű szoftver esetében tapasztaltuk." A kutatók hangsúlyozzák, hogy az új elektronikus technológiák alkalmazása az önkormányzati rendszerben nem egyszerűen a nyilvánosság eszköz alapú bővítését hozza magával, hanem sajátos döntésbefolyásolási lehetőségeket teremtő kommunikációs folyamatot is elindíthat. "A közérdekű adatok bővítésével, a tájékoztatási kötelezettségek betartásával sem történik meg a csoda, de a bizalom, az áttekinthetőség növelhető, a demokrácia hiányosságai pedig csökkenthetők. Viszont bizonyosnak látszik, hogy a helyi demokrácia eszköz- és fórumrendszerének alapfokú és együttes működtetésével sokféle vélemény gyűjthető össze, a különböző érdekek jobban feltárhatók és ütköztethetők, s már ezzel is szűkíthető a döntéshozatalból teljesen kizártak köre. A cél nem lehet más ez esetben sem, mint jó kormányzással egy jobb társadalmi közérzet alakítása" - összegzi a tanulmány.
A Kutatási Jelentésben a fent bemutatott cikk mellett számos további írás foglalkozik az infokommunikációs technológiák társadalmi elterjedésével és hatásaival. A KÓD országos reprezentatív felmérése kedvező folyamatokat regisztrál a felnőtt lakosság internet- és PC-ellátottságának alakulása kapcsán. Egy másik elemzésében ugyanez a kutatóintézet a Sulinet Expressz program hozadékát értékeli: bár az IKT-eszközök eladását tekintve jelentős a hatása, az internet-hozzáféréshez elengedhetetlenül szükséges infrastruktúra elterjedtségének növelésében viszont csak viszonylag kis szerepet játszott.
A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Szegedi Tudományegyetem munkatársai a digitális korral kapcsolatos lakossági attitűdöket vizsgálják, felállítva az e-optimizmus, az e-pragmatizmus és az e-pesszimizmus háromdimenziós modelljét, mely véleményük szerint alkalmas lehet az információs technológiákhoz való viszony megértésére és a fogyasztói szokások kialakulásának mélyebb elemzésére.
Az NRC és a TGI Magyarország cikke évente megismételt közös online kutatásuk, a Visitor Lifestyle Research eredményeit ismerteti a honlapok látogatóinak demográfiai összetételéről és médiahasználati szokásairól.
A hazai internetes tartalomnak az elmúlt három évben lezajlott átrendeződését veszi nagyítólencse alá a SZTAKI - ELTE - BME kutatócsoportja, amelyhez a tartalom mennyiségi vizsgálatára és a Google által alkalmazott PageRank hazai toplistájának változására támaszkodik.
Az „oktatás az információs társadalomban” témakörében ezúttal a középiskolai számítástechnika-oktatás helyzetéről és lehetséges irányairól, a diákok informatikai ismereteiről olvasható egy elemzés az ELTE TTK kutatóinak tollából; az országos szintű felmérés tanulságait összegző dolgozat elsősorban arra keresett választ, hogyan befolyásolja a programozás oktatása a számítógéphez fűződő viszonyt, hasznos-e, érdemes-e (a szerzők igennel voksolnak) iskolai keretekben programozást oktatni.
Az Online kormányzat rovat az NRC és a TNS Hungary kutatásának eredményeit közli a magyarországi elektronikus ügyintézésről, amelyek szerint a gyakori internetezők jelentős része nem veszi igénybe a szoros értelemben vett e-kormányzati szolgáltatásokat - tevékenységük nagyrészt csupán adatlapok letöltésére és hivatalos ügyekkel kapcsolatos tájékozódásra korlátozódik -, bár az elektronikus ügyintézés iránti nyitottság megvan a célcsoportban.
Az új informatikai és távközlési eszközök okozta munkahelyi változásokat veszi szemügyre egy, a BME Információ- és Tudásmenedzsment Tanszékén készült tanulmány; nemzetközi tapasztalatokra támaszkodva áttekinti, milyen kihívásokat jelentenek az új technológiák, milyenek a jellegzetes - a technológiai fejlődést kedvelő és elutasító - munkavállalói reakciótípusok, és ismertet néhány példaértékű munkáltatói megoldást.
Kapcsolódó cikkek
- Mobil vagy egymillió font?
- Egy hónap alatt 5 millió új GSM-előfizető Indiában
- 122 millió európai az interneten
- Sun: Környezettudatos-e a hazai informatika?
- Növekvő net-populáció egész Európában
- A britek neteznek a legtöbbet
- A fiatal nők neteznek a legtöbbet Nagy-Britanniában
- Adatlopástól félnek az internetezők
- Cyberbullying: Az új típusú támadás főként a tizenéveseket célozza
- A kormány támogatja a digitális írásbeliség elterjedését
Színes ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Flipperakadémiát indít jövőre a világhírű budapesti kiállítás
A részben egy 80-as évekbeli játékteremben játszódó Stranger Things című tévésorozat óriási sikere, a budapesti Flippermúzeum világhíre, vagy éppen a retró játékgépek árai egyaránt jól tükrözik az egykor népszerű automaták iránt újjáéledő általános nosztalgiát, rajongást. A flipperek világa azonban mára nemcsak a kiállításokról, vagy magángyűjteményekről szól: hosszú évek óta például komoly, országos és nemzetközi pontozásos versenysorozatokat is rendeznek ezeken a villogó, zenélő, csilingelő masinákon.
Már most nézőrekordot állított fel a Hogyan tudnék élni nélküled?
Még messze a december 12-ei premier, de az érdeklődés folyamatosan nő az év lejobban várt magyar filmjének ígérkező Hogyan tudnék élni nélküled? iránt. A Demjén Ferenc slágereire felfűzött zenés romantikus vígjáték első előzetese egy hónap alatt elérte az 1 millió megtekintést, ami azért kiemelkedő, mert ezt eddig idén sem hazai, sem külföldi film nem tudta utána csinálni. Sőt erre az eredményre az elmúlt évtizedben egyetlen magyar film sem volt képes.
Utazási konferencia az Angyalok városában
Egy új tévé színt visz a mindennapokba
Ma már nemcsak azért vásárolunk televíziót, mert a sugárzott műsorokat szeretnénk nézni, hanem mert a forradalmian új készülékek számtalan lenyűgöző funkcióval lettek ellátva. Hozzájárulnak ahhoz, hogy magasabb szintre emeljük a tévézés élményét.
A múlt feltárása, a jövő segítségével!
Kevés izgalmasabb terület létezik a régészetnél. Vajon mi rejtőzik a régi idők, épületek falai mögött? Felfedezések, meglepetések sokasága, amire nem igazán lehet felkészülni. Egy ilyen terepmunkát azonban nem lehet csak úgy, ásóval elvégezni, és még Indiana Jonesnak is óriási segítség egy-egy digitális, innovatív, 21. századi eszköz!