Prim Hírek

Jack Nilles szerint - aki immár 25 éve foglalkozik kutatóként ezzel a területtel, s akit szakmai körökben "a távmunka atyjaként" tisztelnek - az elkövetkező években a távmunka világméretű elterjedése várható. Nilles még a 70-es években felismerte azokat a szociális, környezeti és technológiai trendeket, amelyek együttes következményeként elkerülhetetlennek látszott, majd ténylegesen be is következett a távmunka tömeges elterjedése Amerikában. Jack Nilles ma a távmunka szakterületének nemzetközileg elismert tekintélye, aki 1973-ban alkotta meg és definiálta a "telework", illetve a "telecommuting" fogalmát, emellett számos kísérleti távmunkaprojektet vezetett, és 1980 óta irányítja az általa alapított JALA Internationalt (www.jala.com), a távmunkával kapcsolatos kutatásokra és távmunkaprogram-fejlesztésekre specializálódott tanácsadócéget. Számos könyv és tanulmány szerzője, nemzetközi távmunkaszervezet és -fórum aktív résztvevője. Legújabb könyvét - amelynek címe Making Telecommuting Happen: A Guide for Telemanagers and Telecommuters - gyakran a távmunka bibliájaként emlegetik.

Mindenkinek érdeke

Az elkerülhetetlen fejlődés oka, hogy a távmunkára való átállás egyszerre szolgálja a dolgozók és a munkaadók érdekét, ezen túl pedig sok szempontból pozitív hatással van a társadalmi és természeti környezetre. Napjainkban a távközlés és az Internet robbanásszerű fejlődése következtében egyre zsugorodnak a távolságok, munkaadók és munkáltatók egyaránt felismerik, hogy tevékenységük függetlenné válik földrajzi elhelyezkedésüktől.

Gyors és hatékony kommunikációs eszközök használatával egyre kisebb jelentősége lesz annak, hogy a dolgozó hol él, honnan küldi el a kész munkát megrendelőjének, a cégek pedig már nem csak közvetlen környezetükből, de a világ bármely tájáról toborozhatnak szakembereket, munkatársakat. A távmunka így a munkaerőpiac mindkét oldalán rugalmasan alkalmazható, ráadásul a verseny és a gyorsaság diktálta követelményeknek megfelelően új munkamódszerek jelennek meg. Nilles példaként említi saját vállalatát, amelynek dolgozói három földrészről "járnak be dolgozni", és napi kommunikációra a CompuServe hálózatát használják. A technológiai változások eredményeként ma már kisebb cégeknek is megadatik a lehetőség, hogy multinacionális vállalatokká alakuljanak.

Európa hátránya gyorsan csökken

Miközben az USA-ban a munkaképes lakosságnak már kb. 15%-a dolgozik távmunkában, Európában ez az arány jelenleg csak 2-3% között van. A European Telework Online (www.eto.org.uk) honlapján közzétett Status Report on European Telework 1998 című, közel 200 oldalas jelentés szerint az 1998-as év fordulópontot jelentett az új típusú munkamódszerek európai fejlődésében. A távmunkások száma az elmúlt 2 év alatt megduplázódott, jelenleg mintegy 4 millió európai távmunkásról beszélhetünk.

Az ezredfordulón az európai távmunka a keresleti és a kínálati oldalról kombináltan ható ösztönző tényezők következtében látványos fellendülésre számíthat. A távmunkavégzés iránti igények növekedését hozza magával a távközlési technológiák gyors fejlődése, az európai telekommunikációs piacok liberalizálása, ennek általános következményeként a távközlés egyre olcsóbbá válása, az IT-szektor térhódítása, a számítógépek, a felhasználóbarát alkalmazások, az Internet egyre nagyobb arányú otthoni használata, valamint a hálózati kultúrát már az iskolában megismerő új nemzedék megjelenése. A kínálati oldalon a gyorsan változó gazdasági környezet, a rugalmasan alkalmazható szakértelem és a költségtakarékosság szempontjai ösztönzik a cégvezetőket az új munkamódszerek minél intenzívebb alkalmazására.

Könnyen belátható, hogy a távmunka a 21. században a globális gazdaság egyik meghatározó tényezője lesz, amellyel nagyon sok vállalatnak számolnia kell. A távmunka alkalmazása része lesz a legtöbb szervezet menedzsmentstratégiájának, erre pedig a cégvezetésnek érdemes időben felkészülnie. A vállalati stratégia részeként a távmunka alkalmazásával javítható az irodakapacitás kihasználása, optimalizálható a megfelelő szaktudás igénybevétele, minimalizálhatók a környezeti hatások. A távmunka alkalmazása a legtöbb esetben jelentős költségmegtakarítást eredményezhet, feltéve, ha a távmunkára való átállás megfelelően előkészített és jól menedzselt projekt keretében történik meg.

A fejekben van a hiba?

A magyarországi munkáltatók ma még nincsenek tisztában a távmunka jogi, társadalmi, technológiai követelményeivel, ezért vonakodnak annak alkalmazásától. A technikai feltételek többnyire adottak, az infrastruktúra fejletlensége ma már nem hozható fel indokként, az ok tehát az emberi tényezőkben, a menedzseri gondolkodásban keresendő. Az évek során kialakult megszokások, hagyományok, a munkahelyi szervezet és kultúra része az alkalmazottakat felügyelő, körbejáró főnök, aki tudatosan vagy tudat alatt úgy gondolja, hogy amint dolgozója kikerül látóköréből, elveszíti felette a kontrollt (no és persze a hatalmát...).

A vezetőnek nyilván szüksége van fizikailag is állandóan jelen lévő munkatársakra, de a kiosztott feladatokat önálló hatáskörben végző dolgozók - amennyiben ez számukra is vonzó - otthon is elvégezhetnék munkájukat. A területen végzett felmérések azt a meglepő eredményt mutatták, hogy az otthon dolgozó munkatársak hatékonysága 20-30%-kal meghaladja a cég székhelyén tevékenykedő társaikét. A vállalat a távmunkára való átállással mindemellett jelentős összegeket tud megtakarítani, hiszen kevesebb munkahelyet kell fenntartania, ezáltal kevesebb bérleti díjat, rezsit, személyi költséget és dolgozói hozzájárulást kell kifizetnie. Ráadásul, ha további munkatársakra van szüksége, az új távmunkahelyek kialakítása a hagyományos megoldás töredékébe kerül.

Jelentős mennyiségű kisebb-nagyobb cég lenne képes bevételét a duplájára növelni azáltal, hogy jelenlegi tevékenységét részben vagy teljes egészében távmunkásokkal végeztetné. Ehhez azonban át kellene szervezni azokat a feltételeket, amelyek a távmunkások alkalmazását sikeressé tehetik (jövedelmezőségi számítások, biztosítékok, modellszerződések, a távellenőrzés módszereinek, valamint az adott ágazatra vonatkozó távmunkavégzési technológiáknak a kidolgozása, rendszeres információs és kommunikációs csatornák kialakítása, pl. körlevelek, fórumok indítása a távdolgozók elszigeteltségének megelőzésére). Munkáltatóinknak jelenleg a fentieket eszük ágában sincs átgondolni, és emiatt hazánkban nem igazán működik a távmunka intézménye.

Erőltetni sem szabad

Az Egyesült Államokban nemhogy felismerték ezt a cégek, de ma már odáig "fajult" a helyzet, hogy a munkáltatók sok helyütt átestek a ló túlsó oldalára: tömegesen "küldik haza" dolgozóikat, miután ráébredtek, hogy mekkora megtakarítást tudnak a távmunka alkalmazásával elérni. A munkavállalók egy része szívesen vonul vissza otthonába, családja közelébe, de a nagy átszervezések során sok esetben azok a dolgozók is távmunkára kényszerülnek, akik szívesebben maradtak volna munkahelyükön, élvezve a vállalat által nyújtott védelmet, gondoskodást, a cég által finanszírozott egészségbiztosítást, egyéb dolgozói juttatásokat és nem utolsósorban a kollegiális közösséget.

A távmunkában dolgozó alkalmazottak általában csak a vállalattól származó megbízásokat teljesítik, nem köti őket a céghez semmi más, a kapcsolat elszemélytelenedik, ami emberi szempontból káros lehet, hiszen a dolgozó gyökértelenné válik, nem érzi, hogy tartozik valahova, elszigetelődik, magányos, depressziós lesz. Míg sok ember életében önmaga javára tudja fordítani a távmunka adta előnyöket, az erőltetett távmunka jó néhány negatív hatással is járhat, amelyek közül a leggyakoribb az izoláció, a magányosság.

Jóval több azonban a távmunkát tudatosan választó dolgozók által élvezett előnyök száma. A legfontosabb érv a távmunka mellett az egyéni szabadság, a rugalmas időbeosztás, a mobilitás, a kényelem, a csökkenő stressz, valamint a napi utazás által megtakarított idő és pénz. A távmunkások többsége állítja, hogy az átállással sikerült javítania élete minőségét, és kutatások is kimutatták, hogy az otthonukban dolgozó emberek általában egészségesebben, kiegyensúlyozottabban és környezetükkel harmonikusabban élnek munkahelyükre naponta bejáró társaiknál.

Túlkínálat a munkavállalói oldalon

Mint azt már említettük, a távmunka iránti igény növekedését a számítástechnikai és távközlési infrastruktúra utóbbi években lezajlott ugrásszerű fejlődése pozitívan befolyásolta. Hazánkban is elterjedtek az otthoni számítógépek. A programozást, illetve a programok és alkalmazások használatát mind nagyobb számban sajátítják el az iskolák tanulói, de a felnőttoktatásban résztvevők is. Jogosan merül fel bennük a kérdés: "hogyan tudnám hasznosítani ezt a tudást, akár fő-, akár mellékállásban, hiszen rendelkezésemre áll mindaz az infrastruktúra, amely egy korszerű irodához/munkahelyhez hozzá tartozik (jó esetben: számítógép, szoftver, nyomtató, telefon, fax, modem, Internet-hozzáférés, egy önálló szoba vagy dolgozósarok), valójában csak egy munkaadóra lenne szükségem, és a dolog máris működhetne". Ez a magyarázata annak, hogy az elmúlt években egy olyan új igény született, és növekszik folyamatosan, amelyhez a kínálati oldalnak még nem volt ideje hozzánőni. A hazai távmunkapiacon jelenleg a munkavállalói oldalon mutatkozik jelentős túlkínálat.

Indokolt lenne, hogy a költségvetés áldozatot vállaljon a távmunka iránt leginkább érdeklődő csoportok (hátrányos helyzetű térségek lakói, mozgásukban korlátozott, családjuk, beteg hozzátartozójuk vagy kisgyermekük mellett otthonukhoz kötött emberek) segítésében. A távmunka szélesebb körben való elterjesztésével, a munkaadók ösztönzésével orvosolni lehet ezeket a társadalmi gondokat. Ehhez természetesen hosszú távon átgondolt stratégiára és szakszerűen menedzselt programra van szükség. Az államilag finanszírozott Távmunka Kht. (www.tavmunka.hu) országos távmunkaprogramjának eredeti célkitűzései között szerepelt a távmunka iránt érdeklődő munkavállalók és munkaadók regisztrálása, a távmunka-közvetítés, a jelentkezők képzése, a szükséges számítástechnikai eszközök olcsó beszerzése, a munkaügyi és jogi tanácsadás, a távmunkások érdekképviseletének megszervezése, pályázatok útján pénzek kiosztása. Sajnos a Távmunka Kht. tevékenysége megrekedt, érdemi eredményekről azóta sem hallani, weblapjukat hónapok óta nem frissítették, a levelek visszapattannak.

Számos példa létezik pedig arra, hogy a távmunka támogatását a legtöbb európai országban az állam is felvállalja, belátva, hogy egy jól átgondolt távmunka-koncepció megvalósítása pozitív hatással lehet a társadalom és a gazdaság egészére, megoldást kínálhat többek között a túlterhelt városi közlekedés, a légszennyezés, a foglalkoztatottság problémáira, miközben az elmaradott régiók gazdasági vérkeringésbe való bekapcsolását is elősegíti.

Dánia az élvonalban

Hollandiában az 1998-as választásokon három párt is kitért programjában a távmunkára és annak fejlesztésére. A legsűrűbb úthálózattal rendelkező országban a forgalmi torlódásokból adódó szociális és gazdasági hátrányok, valamint a környezetvédelemért való egyre fokozottabb aggodalom miatt a Közlekedési Minisztérium több kísérletet végzett, és projekteket indított el annak érdekében, hogy minél több dolgozó válassza a távmunkát a mindennapi autózás helyett.

Az európai országok közül Dániában a legnagyobb a fő- vagy részmunkaidőben tevékenykedő távdolgozók aránya. A rendkívül gyors fejlődést a dán adótörvény 1997 nyarán hozott kisebb módosítása indította el. Az új rendelet szerint minden munkaadó adómentes juttatásként vásárolhat dolgozói számára otthoni számítógépet, amennyiben azt a dolgozó munkájához kapcsolódó feladatokra is fel tudja használni. Ennek eredményeképpen főként a nagyobb vállalatok gyors vásárlásokba kezdtek, és rövid időn belül az alkalmazottak háztartásainak 75%-ába került számítógép, gyakran nyomtatóval, modemmel és Internet-előfizetéssel együtt. Cserébe a dolgozóktól megkövetelték, hogy szerezzék meg a komputerhasználói jogosítványt (ECDL). A tanulást saját szabadidejükben kellett megoldani, akár távoktatás segítségével, de a munkáltató költségén. Két éven belül közel 200 ezer dán munkavállaló élt ezzel a lehetőséggel, amelynek következtében napjainkra Dánia világelső lett a számítógéppel felszerelt háztartások tekintetében (1998 elején ez a mutató 53% volt, megelőzve az USA-t is!).

1998 nyarán már a dán háztartások kb. 17%-a rendelkezett Internet-kapcsolattal, szemben az előző évben mért 8 százalékkal. Az információs társadalomra való felkészültség magas szintje, megtoldva a dán gazdaság kedvező mutatóival (az egy főre eső GDP tekintetében Luxemburg után Dánia vezet Európában) és a magasan képzett szakemberállománnyal, ideális környezetet teremtett a távmunka és a kapcsolódó távtevékenységek gyors kialakulásához és széles körben való adaptálásához.

Teleház: nem is otthon, nem is a munkahelyen

Svédországban, Európa második leggyérebben lakott országában született meg a teleház (telecottage) koncepciója, amely ma már a legtöbb európai országban követett példa lett, hogy hogyan fejleszthetők a kis települések, illetve az izolált, az ország gazdaságilag élénkebb városaitól távol eső térségek. Máig mintegy 500 teleház létesült Európa különböző országaiban, de a teleházmozgalom Magyarországon is gyorsan fejlődik (a Magyar Teleház Szövetség az Interneten a www.telehaz.hu címen található).

Visszatérve az európai országokra, az Európai Unió tagállamaiban már mindenhol működnek nemzetközi távmunkaszövetségek, egyes országokban (pl. Németországban, Írországban) külön távmunkásokat tömörítő szakszervezetek is alakultak. Rendszeresek a távmunkát népszerűsítő és fejlesztő rendezvények, regionális projektek, konferenciák.

A távmunka irányába ható trendek, amennyiben a felülről jövő támogatás, illetve a menedzseri gondolkodásmód változása is megvalósul, bizonyosan a hazai munkaerőpiacon is hamarosan érvényesülni fognak. Miközben a munkaadók viszonylag lassan reagálnak az információs társadalom újfajta munkavégzési igényére, a munkavállalók gyorsan és rugalmasan alkalmazkodnak, s próbálnak új utakat kitaposni.

Valójában kik lehetnek távmunkások? Az angol nyelvben elkülönül a folyamatos munkaviszony alapján dolgozó távmunkás (telecommuter) és a szabadúszó, megbízásos alapon otthonában dolgozó vagy vállalkozó (teleworker) elnevezése. Hazánkban a két fogalom összefonódik, távmunkás lehet mindenki, aki meg tudja valósítani, hogy munkaadójával vagy megbízóival távközlési eszközök révén tartsa a kapcsolatot, munkáját pedig többnyire IT-eszközök segítségével végezze. Ma is alkalmazzák már a távmunkát, és egyre többen lesznek a számítógéppel dolgozó grafikusok, írók (nagyon tág kategória, hiszen az írásnak is számtalan szakterülete van, többek között ide tartoznak a szépírók, újságírók, reklámszövegírók, a műszaki leírást, önéletrajzot, jogi szöveget fogalmazó szakemberek), továbbá a kereskedők, mérnökök, fordítók, kiadványszerkesztők, építészek, grafikusok és könyvelők. Sok szakma - az információs kor követelményeihez alkalmazkodva - átalakulóban van, újak pedig születőben.

Miközben ma már egyre többen foglalkoznak főállásban a Hálóval, illetve annak számtalan területével, e pályán senki nem mondhatja, hogy gyermekkori álmait akarta megvalósítani, és tudatosan készült, tanult évekig azért, hogy Internet-menedzser, webmester, Java-programozó vagy virtuálisáruház-igazgató legyen. Sokunk életében az Internet kezdetben csak hobbi volt, ami egy idő után szenvedéllyé vált, és akinél szerencsésen párosult a szabadidős tevékenység a munkával, az előtt új pálya kapuja nyílt meg. Az Internet-boom manapság az élet különböző területein dolgozó embereket téríti el eredeti szakmájuktól, s olyan világot - és egyben karrierlehetőséget - teremt, amire pár évvel ezelőtt még senki nem gondolt. Forradalmian új foglalkozások, "sosem volt" szakmák születnek az Internet élénk és rendkívül dinamikusan fejlődő üzleti közegében.

Új (táv)munkahelyek

Teljesen új szakterületnek számít többek között a webmarketing, az Internet-hozzáférés- és tartalomszolgáltatás, az online kereskedelem, azaz e-business, de példaként említhetjük az internetes újságírást is. Legjellemzőbb a webfejlesztéssel kapcsolatos szakmák népszerűvé válása. A webmesterségből ma már Magyarországon is meg lehet élni, bár a hazai webpiac még viszonylag kevés webprogramozót és webdesignert tart el. Ez bizonyára változni fog, amint beindul a cégek közötti online verseny, és egyre több vállalat szeretne profi szakemberek által megtervezett és fenntartott webhelyeket üzemeltetni. A CNET adatai szerint egy gyakorlott webmester órabére 15 és 100 dollár között mozog, sőt ennél magasabb is lehet, az alkalmazó cég székhelyétől, méretétől és az megbízás komplexitásától függően.

Az Interneten természetesen számtalan távmunkával kapcsolatos webhelyet, fórumot, levelezőlistát, valamint online távmunka-közvetítőt is találhatnak az érdeklődők. Nemzetközi szinten legismertebb a Telecommuting Jobs weboldala, ahol a távmunkásokat kereső munkaadók és a távmunkavégzés iránt érdeklődők igényei találkoznak a www.tjobs.com címen (hazánkban e cikk szerzőjének kezdeményezésére jött létre az Első Magyar Távmunka-Közvetítő a www.wesselenyi.com/tavmunka.htm címen - a szerk.)

A legkreatívabbak nem keresnek munkát, inkább saját maguk hoznak létre különféle online vállalkozásokat. Az internetes pálya egyik fő vonzereje, hogy a Világhálón a határtalan lehetőségek találkoznak a végtelen emberi kreativitással. Az online világ beláthatatlan fejlődés előtt áll, ma még nem létező dolgokat (speciális termékeket, információs szolgáltatásokat, áruházakat, szórakozóhelyeket, hírmagazinokat, tévécsatornákat vagy még elképzelni sem tudjuk, mi mindent) hozhat létre az ember a Hálón úgy, hogy közben élvezheti az alkotói szabadságot, folyamatosan fejlesztheti tudását és képességeit, s versenyezhet vagy együttműködhet a piac többi résztvevőjével. A lehetőség a kreatív alkotásra, az egész világ előtti bizonyításra és a folyamatos szakmai fejlődésre minden kihívásra vágyó, rugalmasan váltani tudó munkavállaló számára erős motiváló tényezőt jelent, hogy elmozduljon egy újfajta, a kibertérben, távmunka keretében megvalósítható karrier irányába.