A szoftverszabadalmi EU-irányelv jóváhagyását sürgették cégek és feltalálók Brüsszelben
Az informatikai és az úgynevezett fogyasztói elektronikai szektorban ténykedő kis- és nagyvállalatokat képviselő európai ipari testület (EITCA) szervezésében tartott konferencián és bemutatón politikusok és tudósok igyekeztek rámutatni arra, mennyire fontos lenne a találmányok jogának védelme az irányelvben szóban forgó esetekben. Szerintük az irányelv biztosítani fogja Európában a jelenlegi szabadalmi jogok átláthatóságát és egységesítését a számítógépen megvalósított találmányok vonatkozásában. Ezáltal segítené az uniós szabály Európa vezető globális fejlesztő szerepét, munkahelyek teremtését, valamint serkentené a technológiaátadást és a tudás megosztását is.
A résztvevők - köztük magyar feltalálók - csütörtökön is folytatódó látványos bemutatójukon azt próbálták érzékeltetni, hogy mennyi technikai találmány függ az irányelvtől, és miért olyan fontosak a szabadalmak az innováció és a modern technológia megalkotói számára.
Vedres András professzor, a Magyar Feltalálók Egyesületének főtitkára és Szöllősy János feltaláló az MTI-nek elmondták: a rendezvény egyik célja, hogy nyomást gyakoroljanak az Európai Parlamentre. Rámutattak, hogy az Európán kívüli versenytársak piacot foglalhatnak az unióban, amíg az európai szabály késlekedik.
Az EP-bizottsági vitában a szabadalmak minél szélesebb körének hívei azzal érveltek, hogy a jogi védettség bátorítaná a kutatásokat, továbbá védené az európai találmányokat unión kívüli riválisaiktól. Számos EP-képviselő - köztük több magyar - ugyanakkor azt jelezte, hogy a szabadalmaztatás nehézségeket okozhat a kisebb vállalatok életében.
Vedres András elmondta: a jelenlegi jogbizonytalanság ellenére uniószerte már 30 ezer ilyen jellegű szabadalmat adtak ki. Ez is mutatja szerinte magának a jogszabálynak, illetve a mielőbbi bevezetésnek a szükségességét. A professzor szerint objektív szükségszerűség, hogy a számítógéppel megvalósított találmányok szoftverrészükkel együtt előbb-utóbb mindenütt a világon szabadalmi oltalom tárgyai lesznek.
A feltalálók egyesületének főtitkára a távirati irodának a magyar helyzetről beszélve kifejtette: Magyarországon a szoftveres találmányok alkotása terén az aktivitás még mérsékelt, de növekvő tendenciát mutat. 1998-tól évente átlagosan 10 ilyen műszaki alkotást ismernek el az országban, míg külföldiek évente 50-70 szabadalmat kapnak ilyen típusú találmányokra. (A Magyarországon is szabadalmaztatott, számítógéppel megvalósított találmányok terén a 10 százaléknál nagyobb hazai arány sokszorosa az összes találmányt tekintve 1 százalék alatti magyar részesedésnek.) A számítógéppel megvalósított találmányok innovációs kitörési lehetőséget nyújtanak Magyarország számára, szabadalmi oltalmuk pedig a versenyképesség szempontjából - az unió egésze számára is - Vedres András szerint szükségszerű.
Kapcsolódó cikkek
- A kartellügyek közel kétmilliárdot hoztak az EU-nak
- Az EU a YouTube-on keresztül informál
- Megjelent az EU rendelete a roamingról
- A magyar EP-képviselő szerint a roaming-díjcsökkentéssel minden fogyasztó jól jár
- Június 30-án hatályba lép az uniós roamingrendelet
- Magyar IT-piac: 4,6 milliárd dolláros EU-többletforrás
- EU: 3 milliárd eurós program a nanoelektronikára
- Szabad a mobilozás az európai légtérben
- A régi mobilok felhalmozása hátráltatja az EU akku-újrahasznosítási programját
- Tovább megőrizné az adatokat a Google
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Rébuszok helyett kézzelfogható megoldások a NIS2 fejtörőhöz
Nagy érdeklődés övezte a Gábor Dénes Egyetem NIS2 konferenciáját. Ennek egyik oka a téma aktualitása, hiszen a kiberbiztonság szavatolása kötelező törvényi előírás az érintett vállalatok részére. A másik ok, hogy kevés az egész folyamatot átfogó és bemutató esemény, amely nemcsak a NIS2 irányelvben meghatározott jogszabályi előírásokat mutatja be és értelmezi, hanem kézzelfogható, gyakorlati megoldásokat is kínál a vállalatok részére.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.