Megosztott maradt az Európai Parlament a szoftverszabadalom ügyében
A jogszabály (amelyben megtévesztő nevével ellentétben nem az önálló szoftverek szabadalmaztathatóságáról van szó, hanem a számítógép felhasználásával is megvalósított találmányokéról) elfogadása már teret nyerni látszott az Európai Unió képviselőtestületében a jogi bizottságban júniusban lebonyolított sikeres szavazás után, de a nézőpontok továbbra is élesen eltérnek arról, hogy milyen mértékig kell szabadalmi védelmet biztosítani a szóban forgó találmányoknak. Erről elvben a szerdai szavazás során elfogadott vagy elutasított módosításokkal dönt a parlament.
Az EU-tagországok már márciusban jóváhagyták a tervezetet, és a szerdai parlamenti jóváhagyás nyomán az életbe is léphetne. Azonban ennél valószínűbb, hogy a voksolást még újabb egyeztetésnek kell követnie az uniós intézmények (leginkább az EP és a tagállamok) között.
A múltkori bizottsági szavazással párhuzamosan a harmincéves joghézag miatt egyre türelmetlenebb uniós ipari kis- és nagyvállalatok, kereskedelmi szövetségek és feltalálók az irányelv mielőbbi jóváhagyását és hatályba léptetését sürgették a szóban forgó találmányok látványos brüsszeli bemutatójával. Szerintük a jogszabály biztosítani fogja Európában a jelenlegi szabadalmi jogok átláthatóságát és egységesítését a számítógépen megvalósított találmányok vonatkozásában. Úgy vélik, ezáltal segítené az uniós szabály az unió vezető globális fejlesztő szerepét, munkahelyek teremtését, valamint serkentené a technológiaátadást és a tudás megosztását is.
Vedres András professzor, a Magyar Feltalálók Egyesületének főtitkára akkor elmondta: a jelenlegi jogbizonytalanság ellenére uniószerte már 30 ezer ilyen jellegű szabadalmat adtak ki, ez is mutatja a mielőbbi bevezetés szükségességét.
A mostani vitában felszólalva Herczog Edit azt hangsúlyozta: a szoftverszabadalmak nem jelentenek forradalmi újdonságot, csupán annak elismerését, hogy a modern világ a digitális információra és high-tech megoldásokra épül, és ezek a mindennapok szerves részét képezik. Úgy vélte, irányelv nélkül Európa versenyhátrányba kerül mindazokkal a térségekkel szemben, amelyek nem félnek a modern kor követelményeinek megfelelően módosítani saját rendszereiket.
Leszögezte, hogy versenyképességének növelése érdekében az EU-nak meg kell tudnia védeni az ott létrehozott tudást, ennek elsődleges piaci eszköze pedig a szabadalom.
A jelentés készítője, Michel Rocard azt hangoztatta, hogy a jogszabállyal egyszerre kell biztosítani az ötletek szabad mozgását, a verseny tisztaságát, illetve a kisebb közösségek védelmét a nagy nemzetközi cégekkel szemben. Leszögezte, hogy magára a szoftverre
immár senki nem kíván védettséget biztosítani, kivéve azt az esetet, amikor az elengedhetetlen, szerves része a találmánynak.
A vitában külön szerepet kaptak a kis - és középvállalatok, amelyek versenyképességének segítését mindkét tábor szem előtt kívánja tartani. Ám miközben a nagyobb szabadalmi kör mellett érvelők a szektor kutatási eredményeinek elismerését hangsúlyozták, a korlátozás hívei a cégek költségeinek csökkentését tartották fontosnak. A vita egy korábbi szakaszában Gyürk András és Szájer József (mindketten Fidesz-MPSZ) jelezték: fontos az európai szellemi
tulajdon védelme, ugyanakkor arra is figyelni kell, hogy a kis-és középvállalkozások érdekeit figyelembe vevő javaslat szülessen.
Kapcsolódó cikkek
- A kartellügyek közel kétmilliárdot hoztak az EU-nak
- Az EU a YouTube-on keresztül informál
- Megjelent az EU rendelete a roamingról
- A magyar EP-képviselő szerint a roaming-díjcsökkentéssel minden fogyasztó jól jár
- Június 30-án hatályba lép az uniós roamingrendelet
- Magyar IT-piac: 4,6 milliárd dolláros EU-többletforrás
- EU: 3 milliárd eurós program a nanoelektronikára
- Szabad a mobilozás az európai légtérben
- A régi mobilok felhalmozása hátráltatja az EU akku-újrahasznosítási programját
- Tovább megőrizné az adatokat a Google
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Rébuszok helyett kézzelfogható megoldások a NIS2 fejtörőhöz
Nagy érdeklődés övezte a Gábor Dénes Egyetem NIS2 konferenciáját. Ennek egyik oka a téma aktualitása, hiszen a kiberbiztonság szavatolása kötelező törvényi előírás az érintett vállalatok részére. A másik ok, hogy kevés az egész folyamatot átfogó és bemutató esemény, amely nemcsak a NIS2 irányelvben meghatározott jogszabályi előírásokat mutatja be és értelmezi, hanem kézzelfogható, gyakorlati megoldásokat is kínál a vállalatok részére.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.