Szoftverszabadalmi irányelv elutasítása: elégedett hazai fogadtatás
A hazai szakmai és civil szervezetek örömmel és elégedettséggel fogadják, hogy az Európai Parlament a mai napon elsöprő többséggel elvetette a szoftverszabadalmi irányelvet, és egyértelmű nemet mondott a nem megfelelő törvényjavaslatra és magára a folyamatra is. Az elutasítás egyértelmű válasz volt arra, hogy a brüsszeli bizottság februárban megtagadta az irányelv jogalkotási folyamatának újraindítását, valamint arra, hogy a tanács nem volt hajlandó párbeszédbe kezdeni az Európai Parlamenttel - olvasható az Alapítvány a Szabad Szoftverek Magyarországi Népszerűsítéséért és Honosításáért (FSF.hu), a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) informatikai szakosztálya, a Linux Ipari Szövetség (LIPSZ), a Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ), a Net-Felhasználók Érdekvédelmi Társasága Egyesület (NETÉRT), a Zöld Pók Alapítvány (ZPOK) és az Összefogás a Szabad szoftverek elterjesztéséért Alapítvány (FSN.hu) közös közleményében.
A szakmai-civil szervezetek szerint ez azt is jelenti, hogy kudarcot vallott az Európai Bizottság azon kísérlete, hogy legalizálja az Európai Szabadalmi Hivatal eddigi amerikai típusú gyakorlatát.
"A mai eredmény világosan megmutatja, hogy az alapos elemzés, az elkötelezett állampolgárok és a tényszerű információk jelentősebb hatással bírnak, mint az ingyen jégkrém, a jachtokat is igénybe vevő felbérelt lobbisták, a megtévesztő direkt levélkampányok és a munkahelyek külföldre áthelyezésével való fenyegetések. Reméljük, az események ilyetén alakulása hitet ad az embereknek, hogy lehet sikereket elérni az európai döntéshozatali folyamatokban. Bízunk benne, hogy a jövőben a tanács és a bizottság is nagyobb hangsúlyt fektet döntéseiben az átláthatóságra, és több lehetőséget biztosít az érintettek számára a döntéshozatali folyamatban való részvételre" - áll a közleményben.
Pettkó András, a Magyar Demokrata Fórum Informatikai Kollégiumának vezetője is örömmel fogadta a mai döntést. Az MDF Informatikai Kollégiumának vezetője szerint ezzel a magyar kormány informatikai szakmai álláspontja is elégtelenre vizsgázott.
"Nagyon ritkán fordul elő, hogy az uniós képviselők ilyen egységesen elutasítsanak egy tervezetet, amely előrevetíti azt, hogy a számítógép felhasználásával is megvalósított találmányok szabadalmáról szóló irányelv hosszú időre lekerült az uniós napirendről" - állapítja meg lapunkhoz eljuttatott közleményében a képviselő.
Pettkó András szerint az Európai Unió tagállamai, hazánkkal az élen, tele vannak kitűnő szoftverfejlesztőkkel, kis- és középvállalkozásokkal, amelyek működőképességét és létét is veszélybe sodorta volna, ha az uniós döntéshozó testület egy merev szabadalmi rendszert támogató irányelvet fogad el.
Pettkó András azt reméli, hogy ha az elkövetkezendőkben informatikai kérdésekkel foglalkozik az Európai Unió, akkor a magyar álláspont kialakítása előtt az illetékesek nem fognak megfeledkezni a civil kontroll bevonásáról, nem mulasztják el kikérni az érintettek, a szakma véleményét az adott kérdésről.
Egy harmincéves joghézag miatt egyre türelmetlenebb uniós ipari kis- és nagyvállalatok, kereskedelmi szövetségek és feltalálók az irányelv mielőbbi jóváhagyását és hatályba léptetését sürgették. Szerintük a jogszabály biztosítja Európában a jelenlegi szabadalmi jogok átláthatóságát és egységesítését a számítógépen megvalósított találmányok vonatkozásában. Úgy vélik, ezáltal segítené az uniós szabály az unió vezető globális fejlesztő szerepét, munkahelyek teremtését, valamint serkentené a technológiaátadást és a tudás megosztását is.
A jogszabály védelmezői szerint az irányelv nélkül Európa versenyhátrányba kerül mindazokkal a térségekkel szemben, amelyek nem félnek a modern kor követelményeinek megfelelően módosítani saját rendszereiket.
Kapcsolódó cikkek
- A kartellügyek közel kétmilliárdot hoztak az EU-nak
- Az EU a YouTube-on keresztül informál
- Megjelent az EU rendelete a roamingról
- A magyar EP-képviselő szerint a roaming-díjcsökkentéssel minden fogyasztó jól jár
- Június 30-án hatályba lép az uniós roamingrendelet
- Magyar IT-piac: 4,6 milliárd dolláros EU-többletforrás
- EU: 3 milliárd eurós program a nanoelektronikára
- Szabad a mobilozás az európai légtérben
- A régi mobilok felhalmozása hátráltatja az EU akku-újrahasznosítási programját
- Tovább megőrizné az adatokat a Google
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Rébuszok helyett kézzelfogható megoldások a NIS2 fejtörőhöz
Nagy érdeklődés övezte a Gábor Dénes Egyetem NIS2 konferenciáját. Ennek egyik oka a téma aktualitása, hiszen a kiberbiztonság szavatolása kötelező törvényi előírás az érintett vállalatok részére. A másik ok, hogy kevés az egész folyamatot átfogó és bemutató esemény, amely nemcsak a NIS2 irányelvben meghatározott jogszabályi előírásokat mutatja be és értelmezi, hanem kézzelfogható, gyakorlati megoldásokat is kínál a vállalatok részére.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.