Prim Hírek

A Gartner előrejelzései szerint 2007-ig mintegy 30 százalékkal csökken az ERP-megoldásokat kínáló vállalatok száma, és tovább folytatódik a piac konszolidációja. A stagnálás 2004-es fordulópontját követően 2005 és 2007 között előreláthatóan 3%-kal nő a piac, a növekedés motorját elsősorban az ázsiai és kelet-európai régiók jelentik majd. Az AMR Research ERP-piaci elemzése szerint a világgazdaság 2005-től ismét növekedésnek indul, és ennek hatására a termelő iparágakban működő középvállalatok érdeklődése fokozódik az ERP-megoldások iránt. A piac konszolidációja szintén folytatódik, de így is számos szállító és megoldás közül válogathatnak az ügyfelek.

A piacelemzők előrejelzései Magyarországra nézve is igaznak tűnnek, s mivel a szállítók jelentős hányada multinacionális cég termékével van jelen, a globális hatások ugyancsak érzékelhetők. A technológiai és üzleti alkalmazáspiac játékosainak együttműködési és egymás elleni játszmáival terhelt konszolidációs időszakban meglehetősen éles verseny folyik a kis- és középvállalkozások - szállító és megbízó számára egyaránt nagyobb rizikójú - üzleteiért. Ügyfele tönkremenetelével a szállító elveszítheti a jelentős árbevételt garantáló karbantartási, követési szerződéseit. De vesztesnek érezheti magát az ügyfél is, ha fejlődése ütemét követni képtelen technológiájú, kiépítésű vagy a teherbírásához képest magas TCO-jú vállalatirányítás rendszert választ. Helyzete akkor sem jobb, ha a piac szorításában tönkremenő gyártó termékére esett a választása, de akvizícióban részt vevő gyártók esetében is lehetnek átmeneti gondok.

Tradicionális kkv-szállítók

Ma már gyakorlatilag az üzleti folyamatok automatizálására szakosodott minden szereplő a kkv-kre összpontosít. A tradicionális szállítók mellett megjelentek a korábban kizárólag a nagyvállalati szegmenset kiszolgálók, de a piac másik végének szereplői is: az eddig egy-egy üzleti folyamatot támogató fejlesztéssel elsősorban a mikro- és kisvállalatokra szakosodott hazai szolgáltatók szintén bemerészkedtek a piacra.

Három éve állóvízbe dobott kavicsként vert hullámokat a kkv-k körében ugyan otthonosan mozgó, de eddig elsősorban technológia-, szoftverinfrastruktúra-szállítóként számon tartott Microsoft megjelenése. A kis- és középvállalatoknak szánt Microsoft Navision és Axapta gyártói felvásárlásával a licencárbevételt tekintve mára megközelítőleg 6-7 százalékos részesedéssel bíró vállalkozás megjelenése különösen a Microsoft-alapon fejlesztő versenytársakat lepte meg, a felhasználók felől nézve viszont kedvező mozgásokra késztette a piacot. A mára több mint negyven szállítóval dolgozó cég legeredményesebb partnere a Navision-értékesítésben a felvásárlás előtti is élenjáró MultiSoft, illetve az Axaptát forgalmazó Xapt, míg az újak közül Navision-eladásban a KFKI Isys jeleskedik.

A Microsoft érzékelte a felvásárlás által okozott feszültséget. A hazai vállalat első embere, Vityi Péter azonban úgy gondolja, hogy az adatbázis-kezelők esetében történtekhez hasonlóan az ERP-k sokszereplős, majd konszolidálódó piacán a viszonylag magas gyártószám ellenére a kínálat áttekinthetőbbé, a termékek összehasonlítása s ezzel a kiválasztási procedúra pedig egyszerűbbé válik, miközben az ügyfél szempontjából kedvező árverseny is megmarad. "A Microsoft csupán a Scala, az Exact és a többi független szállító közreműködésével nem tudta volna dominanciáját, erős piaci jelenlétét biztosítani, márpedig a többi technológiaszállítóhoz hasonlóan mi is teljes portfólióval kívánunk megjelenni." Kócs Olivér, az Epicor-Scala country managere bár furcsállja a történteket, a Microsoft és a nagyvállalati piaci szereplők megjelenésének előnyeit is érzékeli: "Jelenlétük előtérbe helyezte a funkcionalitást, a hozzáadott értéket, de a TCO-t is. A piac tehát tanul tőlük, az ügyfelekben pedig új igényeket ébresztenek."

Az új szereplők megjelenése stratégiai lépésre kényszerítette a kkv-piac tradicionális szállítóit. Az Exact globális szintű, elsősorban a partnerpolitikát érintő stratégiai váltást hajtott végre. A korábban disztribútorokon keresztül értékesítő holland cég ma már elsősorban a globális projektekre és a világ számos országában létrehozott leányvállalatok révén az egységes színvonalú szolgáltatásra, az ügyfélközpontú kiszolgálás maximalizálására összpontosít - mondja dr. Földi Valéria, az Exact Magyarország kereskedelmi igazgatója. Az Európában és Ázsiában is honos Scalát, elsősorban lokalizációs okok miatt, az ugyancsak Microsoft-alapokon fejlesztő, az USA, Dél-Amerika, Ausztrália, valamint Új-Zéland angol és spanyol nyelvterületein hódító Epicor vásárolta fel. Kócs Olivér szerint bizonyos termékek soron következő fúziója mellett az iScala termékcsalád teljes mértékben élvezi az Epicor fejlesztési támogatását. Ezzel ellentétben a piacelemzők kevésbé bíznak a tradicionális kkv-piaci ERP-k mindegyikének talpon maradásában.

A fenti vélemények által nem befolyásolva magabiztosságra utaló, ellentétes irányú mozgások is tapasztalhatók. A német infor AG (ma: infor Global Solutions) leányvállalataként infor:corvex Rt. néven működő vállalkozás a hazai piacon is bevált infor:COM termelésirányítási rendszer forgalmazási jogát megtartva - azt saját fejlesztésű ügyviteli modullal kiegészítve - 2004-ben kivásárolta a német céget, és újra Corvex Rt. néven fut tovább. A vállalat a korábbinál nagyobb szeletet kíván a hazai tortából kiszakítani, s emellett a jövőben is nyugat-európai megbízóinak kihelyezett fejlesztőbázisaként kíván működni.

Hazai pályán

A magyar fejlesztők közül a tőkeerősebbek az elmúlt évek során megszerzett know-how-juk és már lezajlott evolúciós programjaik révén elsősorban a környező országokban kerülhetnek az ottani, kkv-piacon még járatlan szállítóknál kedvezőbb piaci pozícióba. A saját fejlesztésű, évtizedes múltú Infosyst értékesítő Megatrend 2000 Rt. elnök-vezérigazgatója, K. Szabó Imre ezt az utat választotta, s az utóbbi időben elsősorban az agráriumban növekvő piaci részesedésük mellett know-how-juknak a környező fejlődő országokban (Románia, Szlovákia, Ukrajna) cégalapítással kísért vagy csupán projekteken keresztüli hasznosításával is igyekszik talpon maradásukat biztosítani. A piaci helyzetük javítására képes cégek fennmaradását prognosztizáló vezető szerint azonban a hazai fejlesztők többsége ehhez nem elég tőkeerős, a bankok viszont szoftverfedezetükkel nem tekintik őket hitelképesnek.

Július óta a Corvex Rt.-nek is van Romániában, Székelyföldön leányvállalata. A cég kereskedelmi igazgatója, Kovács Lajos elmondása szerint az első projekteket követően működésüket Románia egészére, először kiemelten Temesvár és Bukarest területére kívánják kiterjeszteni.

Mások a multik kínálatába illesztik be szoftvereiket, vagy fordítva, sajátjukba a nemzetközi alkalmazásokat, de felvásárlásuk is reális lehetőség. Csak a megfelelő termékstruktúrájú, árpolitikájú, szolgáltatáskínálatú, piacképes fejlesztésekre képes hányaduk marad önállóan is versenyképes.

Legtöbben a multikkal való együttműködést választják, ahogy teszi ezt az SAP-vel közös terméket megjelentető Volán Elektronika is. Papp Zoltán vezérigazgató szerint a kis- és középvállalati spektrum - az üzleti folyamatok bonyolultságát és a tevékenység volumenét tekintve egyaránt - igen széles. Lefedéséhez egy szállítónak rugalmas eszközre vagy méret és iparág szerint is többféle rendszerre van szüksége. "2004 júniusa óta vagyunk korábbi konkurensünk, az SAP stratégiai szövetségese. Piacképességünket többéves fejlesztés helyett a folyamatszemléletű, kereskedelmi és logisztikai beállítottságú Business One-hoz illesztett pénzügyi-számviteli megoldásainkkal létrehozott LIBRA3S for SAP Business One portfóliónkba illesztésével biztosítjuk."

A szakosodott - pénzügy, bérelszámolás, hr, tb stb. - hazai fejlesztőcégeket felhalmozott piac- és üzletifolyamat-ismeretük, a magyarországi szabályozások követésére felkészült informatikai és közgazdasági szakértelmük teszi az ezen a területen idegenül mozgó multik számára vonzóvá. Ezért mind gyakoribbak az utóbbiak által kezdeményezett részbeni vagy teljes tulajdonszerzések, a stratégiai szövetségek. A közelmúltban két év alatt árbevételét megduplázó IFS Hungary a hr-megoldásaival sikereket elérő L-Softba "vásárolta be" magát, és szerzett további tulajdonszerzéshez elővásárlási jogot. De hazai vállalatok együttműködésére is akad példa, ilyen a bér-, tb- és hr-specialista Nexon, valamint a GriffSoft termékeinek integrációja. (A szövetségekről, együttműködésekről, partnerségekről, felvásárlásokról - a teljesség igénye nélkül - táblázatunk tájékoztat.)

Az együttműködések elsősorban a három jelentősebb technológiai platform, a Microsoft, a nyílt forráskód (Linux), valamint az SAP alapján jönnek létre.

Nagyvállalati betörés

A szűk magyarországi nagyvállalati piacon komoly üzletekben már nem reménykedő multinacionális ERP-szállítók - SAP, Oracle - betörése a kkv-piacra átrendezte az erőviszonyokat. A kezdeti elgondolással ellentétben a nagyvállalati szegmens számára készült rendszerek - többek között magas karbantartási, illetve tanácsadói költségeik miatt - nem arattak osztatlan sikert. A költségérzékeny, erőforrás-hiányos, egyszerű infrastruktúrájú és fokozott támogatási igényű kkv-k piacán a szereplők struktúráját és kultúráját figyelembe vevő, ide készült termékekre és speciális know-how-ra van szükség, így a két nagyvállalati piacvezető, az Oracle és az SAP a Microsofthoz hasonlóan csak akvizícióval szerezhetett pozíciót. Tőkeerős hátterüket figyelembe véve részvételük a versenyben a tőkeszegény hazai fejlesztőkön túl a tradicionális kkv-szállítók többségére is veszélyt jelent.

Az SAP AG 2002-ben egy eredetileg izraeli fejlesztésű, 1999-ben felvásárolt rendszer továbbfejlesztett változatát dobta piacra SAP Business One néven. Az Oracle az építőipari, gyártási és kereskedelemi folyamatok támogatásában erős - idehaza ekkorra már 50 ügyféllel bíró - JD Edwardsot akviráló PeopleSoftot bekebelezve erősítette meg piaci részesedését.

De a felsoroltak mellett palettájukon maradtak nagyvállalati megoldásaik kkv-kre hangolt, kedvezőbb árú és rövidebb bevezetési időt igénylő verziói, a SAP All-in-One-ja, illetve az Oracle Linux-alapon is futó Pénzügyese.

Piaci pozíciók

A magyarországi kkv-piacon még ma is a szigetmegoldások dominálnak, s elterjedtségüket tekintve a hazai fejlesztésű integrált rendszerek állnak a második helyen. Ezeket három gyártó megoldásai követik: a partnerek közreműködésével ma már kétszázon felüli bevezetésszámmal büszkélkedő két Microsoft-rendszer, valamint csaknem azonos, 250 körüli ügyfélszámmal az Epicor Scala és az Exact. Az SAP-nek az ERP-piacon idehaza 140 kkv-ügyfele van. Az Oracle-nek nincs belépőszintű, a kis cégek 5-10 millió forintos projektigényeihez igazodó terméke, de Major Gábor, az Alkalmazás Üzletág igazgatója számításai szerint teljesítményük az elmúlt 12 hónapban e nélkül is 10 százalékos részesedés megszerzéséhez volt elegendő ezen a piacon. A talpon maradás feltételeit latolgatva Major Gábor a kellő tőkeerővel és megfelelő stratégiával bíró Microsoftot, SAP-t és Oracle-t tartja idehaza is esélyesnek, s a technológiaváltás és fejlesztés tekintetében egyaránt lépéskényszerben lévő európai konkurensek kiszorulásával számol. A multinacionális cégek itthon is piacon lévő termékeinek (az IFS, az MFG/Pro, a ma már az SSA birtokában lévő BaaN, a Movex, a termelésben piacot szerzett infor:COM, hogy csak a nagyobbakat említsük) összértékesítése a projektek számát, valamint azok értékét tekintve is alatta marad az előzőeknek.

A potenciális piacméret azonban az eddigi értékesítések többszörösére rúg. Elsősorban a kifinomultabb vállalatirányítási rendszer szükségét mind inkább érző kereskedelmi cégek, illetve a két számjegyű alkalmazotti létszámú ipari vállalkozások a potenciális ügyfelek, de az átlátható működéssel befektetőket vonzani kívánó vállalatokra is építhetnek a szállítók. Vahl Tamás, az SAP Magyarország ügyvezető igazgatója szerint azonban a gazdasági hatásokra igen érzékeny kis- és középvállalati szereplők többsége csak akkor válhat ügyféllé, ha gazdaságos működésének fenntartása érdekében nem rövid távú túlélésre játszva, folyamatos költséglefaragással válaszol a folyamatos kihívásokra.

Fejlesztési irányok

Az SAP a minden országban használható "alapok" központi fejlesztésének gyakorlatát követi, tíz kutató-fejlesztő központja közül egy hazánkban működik. A szoftveróriás a vállalati működés különböző területeire lebontva végzi központi fejlesztéseit, amelyeket leányvállalatai szabnak az egyes országok, szektorok, iparágak igényeihez.

A Microsoft piaci jelenlétének növelése érdekében a központilag fejlesztett rendszereihez illeszkedő iparági fejlesztésekre ösztönzi partnereit, míg az Exact a stratégiaiakon túl az iparági vagy horizontális fejlesztéseket is - a leányvállalatokon keresztül országonként összegyűjtött elvárások alapján - központilag végzi. Az egyedi igények kiszolgálásáról külön fejlesztői réteg gondoskodik. (A multinacionális alaprendszerekhez hazai partnerek által fejlesztett horizontális és vertikális megoldásokról a következő oldalon található táblázat nyújt - a teljesség igénye nélkül - információt.)

Az Epicor-Scala - a lokalizációhoz minimális helyi fejlesztőt, illetve tesztelőt alkalmazva - központi, jelenleg oroszországi fejlesztőközpontjában folytat horizontális és vertikális fejlesztést, ez utóbbit kiemelten a vendéglátó-, illetve a gyógyszeripar számára.

Itthon a multinacionális gyártók termékeihez készülnek horizontális és vertikális fejlesztések. Az iparági alkalmazásoknál gyakoriak a honosított nemzetközi megoldások, de az állam- és közigazgatás számára hazaiak is készülnek. A horizontális - banki kapcsolat, hr-folyamatok, házi pénztár stb. - fejlesztésekben a szállítók jelentős hányada jeleskedik.

Trendek

Az üzleti alkalmazások elterjedése szoros összefüggésben áll a vállalatmérettel. A határt a Bell Research idei kutatási adatai szerint Magyarországon az 50 fős létszám jelenti. A nagyvállalatok csaknem mindegyike üzleti alkalmazásokra támaszkodik, számuk csökkenése az 50-es alkalmazotti létszám alattiaknál drasztikus.

A folytatódó konszolidációval tovább változhat a szállítói összetétel. A Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója, Vityi Péter szerint azonban náluk nincs napirenden további felvásárlás, így az érintetteknek "csupán" versenytársként kell technológiaszállítójukkal megküzdeniük.

A piac meghatározó szereplői elsősorban a technológiai fejlesztésekkel és az üzleti igényekkel lépést tartani, illetve a rendszerük életben tartásához szükséges szolgáltatásokat hosszú távon nyújtani képtelen szállítók kiszorulását prognosztizálják. Bíber Attila, a Microsoft Business Solutions üzletág-igazgatója szerint az említett fejlesztők eltűnésével, felvásárlásával, illetve szövetségekhez csatlakozásával az ügyfelek szállítókkal összefüggő rizikója is csökkenthető.

A nagy szövetségek a Microsoft szerint alapjaikban nem változnak. Megmarad az IBM-Oracle, illetve a Microsoft-SAP-HP vonal, itt nem valószínűek összeolvadások. Az IBM várhatóan hardveroldalon erősít, szoftvertevékenysége, nyílt forráskód iránti elkötelezettsége a továbbiakban inkább integrációs és tanácsadási szolgáltatásait hivatott segíteni. A két tábor ezen a téren is alapvetően másképp gondolkodik, mert amíg az IBM-vonal humán tanácsadókra bízza a projekteket, addig a Microsoft beépíti termékeibe a tanácsadók által nyújtható szolgáltatást. Bizonyos szegmensekben egyes gyártók elértek ugyan kiugró eredményeket, de az ERP-piac egészét tekintve az IDC szerint kiemelkedő dominanciával egy szállító sem rendelkezik, hatan fedik le a piac 18 százalékát - köztük az SAP, a Microsoft és az Oracle, valamint az itthon szeptember óta az S & T által képviselt amerikai SSA tulajdonába került BaaN.

A hazai fejlesztőcégek mindinkább a multik partnereivé válnak. "Az önálló hazai rendszerházak várhatóan a teljes önállóság feladására kényszerülnek, vagy magukat integráltmegoldás-forgalmazókból visszaminősítve funkcionális megoldásokra (számlázó, pénzügyi stb. programokra), illetve ügyviteli rendszerekre szakosodnak. Mikrovállalati szinten mindkettőre lesz kereslet" - véli Bíber Attila.

Felhasználói oldalon idehaza is nő a külvilág felé nyitást, a vásárlókkal, szövetségesekkel, partnerekkel való együttműködési folyamatokat, az elektronizált rendelésfogadást támogató alkalmazások, illetve a webáruházak iránti kereslet. A nagyobb szállítók rendszereinek legtöbbjébe beépül az interneten keresztüli kommunikáció és üzletvitel, de akad, ahol már a PDA-ról GPRS-en keresztüli kommunikálás lehetősége, valamint az üzleti intelligencia kezdeményei is. Ahol ez nem adottság, együttműködési megállapodások születnek. A Corvex Rt. nyár óta látja el a német L-Mobile cég hazai képviseletét, melynek keretében a nagy gyártók legtöbbjének rendszerével integrálható online ERP-kiegészítőket is kínál. Ezek telephelyen belül, illetve nagyobb távolságban alkalmazható megoldások. Az előbbiek jellemzően gyártási tényidők visszajelentésére és raktárautomatizálásra alkalmas, vonalkódos, PDA-s, drótnélküli alkalmazások, az utóbbiak pedig kereskedők és szervizesek munkáját támogató, az ERP-rendszereket távolból is elérhetővé tevő megoldások. A kis cégek számára nagyon fontos a nagyvállalatokéhoz hasonló piaci jelenlétet biztosító internetes megjelenés lehetősége, s az EU-csatlakozás során szorosabbá váló, országokon átívelő cégkapcsolatok is a nyitott megoldások irányába mutatnak.

***

SSA-divízió

A rendszerintegrátor S & T Kft. szeptember közepén jelentette be új, az amerikai SSA üzleti megoldásaival foglalkozó divízióját. A korábban BaaN-ként (ma SSA ERP LN), valamint BPCS-ként (ma SSA ERP LX) ismert ERP-megoldások új verzióinak hazai bevezetésére, illetve a BaaN 6.0 honosítására alakult s annak kizárólagos disztribúcióját ellátó SSA-divíziót június eleje óta a Datorg Teamtől átigazolt Bitter Tibor vezeti.

A 7 hazai és 40 globális - a lokális projektekbe bedolgozó - tanácsadóra támaszkodó részleg vezetője szerint az SSA ERP LN kifejezetten a termelővállalatok igényeihez igazított rendszer, amelynek gyors és költséghatékony bevezetését iparági specifikumok és kiterjedt megoldáspaletta segíti. A korábbi BaaN alkalmazás környező országokétól jóval elmaradó itthoni sikerének korrekcióját célul kitűző cég a gyártásorientált vállalatok közül is a szerviz- és karbantartás-igényűekre, illetve a korábbi gépgyártókra, a hadi és repülőgépipar beszállítóira összpontosítva igyekszik a hazai értékesítésben tapasztalt lemaradást behozni.