Az információs társadalom társadalmasítása
Annak az információs társadalomnak, amelyben a megszerzett információ, vagyis tágabb értelemben a tudás a legfontosabb hatalom, aminek következtében a gazdaság legfontosabb húzóerejévé azok az iparágak válnak, amelyek magukat az információkat közvetítik. Az információs technológia mindeddig önálló életet élő részei - a számítástechnika, a telekommunikáció, a médiaipar - mostantól összemosódnak, egyre kibogozhatatlanabbul összefonódnak, vagyis konvergálnak, és a globális piac mamutjaiként gyűrik maguk alá azokat, akik útjukba akarnak állni.
Az információs technológia fénysebességgel fejlődik, miközben akarva-akaratlanul mi magunk is az információs társadalom részévé válunk. Magyarországon hárommillióan vagyunk telefontulajdonosok, félmillióan rendszeresen internetezünk. A Sulinet program keretében az ország összes középiskolája rácsatlakozott a világhálóra, és lassan már százra nő azoknak a teleházaknak a száma, ahol főként a kistelepülések lakói kapnak hozzáférést a hálózati információkhoz. Ezen a héten immár a harmadik mobilszolgáltató kezdte meg működését, tucatnyi kábeltévé-társaság és más szolgáltató várja a Matáv monopóliumának 2002-es lejártát. Egy tízmilliós országban egy-egy népszerű tévésorozatot egyszerre két-három millióan nézünk. Az Európai Unióban arra számítanak, hogy az audiovizuális ipar piaca a következő 10 évben 70%-kal növekszik.
Ez az információs társadalom, és ennek fejlettségi szintje nem mindenütt azonos, s természetesen nemcsak hasznos következményei, hanem káros vadhajtásai is láthatóvá válnak. Hogy csak egyetlen adatot említsünk az információs társadalom egyik, sokat emlegetett veszélyének, a kulturális szakadék elmélyülésének alátámasztására: egy idei kutatás szerint Magyarországon az anyagi helyzetnél, a lakóhelynél, sőt még az iskolázottságnál is meghatározóbb az apa iskola végzettsége abban, hogy egy fiatal aktív internetezőnek számít-e, vagy sem.
Ahhoz, hogy az információs társadalom előnyeit és hátrányait értékelni tudjuk, hogy esetlegesen összehasonlítást tudjunk végezni az egyes országok között, egységes nemzetközi adatbázisra van szükség. Ezt ismerte fel az Európai Unió brüsszeli bizottságának Információs Társadalom Fejlesztő Irodája (ISPO), amely 1997 elején elindította az Információs Társadalom Európai Kutatása (ESIS) elnevezésű programot. Ennek célja, hogy leltárt készítsen mindazokról a projektekről, amelyeket az információs társadalom fejlesztése vagy népszerűsítése érdekében indítanak, beleértve a nemzeti szintű kormányzati projekteket, a hálózati szolgáltatók és más gazdasági társaságok fejlesztéseit, valamint a civil szervezetek programjait. A leltár valamennyi adata az összes partnerország számára nyilvános, és további feldolgozásra felhasználható.
Az Európai Unióban tehát már két évvel ezelőtt megkezdődött az adatgyűjtés, idén viszont már Magyarország is bekapcsolódott a munkába, miután az Európai Bizottság úgy döntött, hogy a programot kiterjeszti Közép- és Kelet-Európa, valamint a mediterráneum országaira is. Az unió partnerségi pályázatát Magyarországon a Budapesti Műszaki Egyetem keretében az UNESCO támogatásával működő Információs Társadalom és Trendkutató Központ nyerte el, és így létrehozta az ESIS Magyar Irodát. Ez az iroda célul tűzte ki, hogy egyrészt - a magyar érdekeket messzemenőkig szem előtt tartva - megbízható és magas színvonalú partnere lesz az Európai Bizottságnak, másrészt pedig meghatározó koordinátorává válik az információs társadalom szereplőinek Magyarországon. Ez azt is jelenti, hogy az ESIS Magyar Iroda igyekszik utolérni, és leltárba venni az információs társadalommal összefüggő valamennyi hazai projektet és szereplőt, továbbá igyekszik közös pályára terelni mindazokat, akik akár a tudomány, akár a közigazgatás, akár a gazdasági élet, a civil szféra vagy éppen a sajtó területén cselekvő részesei lehetnek az információs társadalom építésének.
Ennek részeként szervezte meg az iroda Az információs társadalom társadalmasítása című műhelykonferenciát. A résztvevők ezúttal elsősorban a tudomány, a sajtó és a civil szervezetek részéről veszik számba azokat a lehetséges lépéseket, amelyek hozzásegíthetnek ahhoz, hogy minél szélesebb rétegek kapcsolódjanak be az információs társadalom tudatos építésébe. A társadalom bevonása (vagyis a folyamat "társadalmasítása") lehetőséget nyújt arra, hogy az ország ki tudja használni az információs társadalom nyújtotta kitörési alkalmakat, lehetőséget ad a nemzeti érdekek erőteljesebb érvényesítésére, a folyamatok fokozottabb ellenőrzésére, valamint arra, hogy közösen hárítsuk el a társadalmi és gazdasági veszélyeket (kulturális szakadék elmélyülése, lobbicsoportok térnyerése az információs technológia kihasználásában, az ország kiszolgáltatottsága a globális piacnak).
Az Európai Unió programja összességében tehát újabb esélyt ad Magyarországnak arra, hogy kiemelkedő színvonalú kulturális és tudományos hagyományaira támaszkodva megfellebbezhetetlenül felzárkózzon a világ legfejlettebb régióihoz, a tudás alapú gazdaság növekedésének köszönhetően. Az ESIS ennek érdekében arra törekszik, hogy a kutatási projekt segítségével új programok induljanak, a résztvevők kicseréljék tapasztalataikat, a politikacsinálók kezébe megbízható navigációs eszköz kerüljön, és végül, de nem utolsósorban az információs társadalom tudatos építői nyilvánossághoz jussanak.
Kapcsolódó cikkek
- ETAPS: magyar jelentkezőket várnak
- Kihasználatlan csodafegyver a zsebünkben?
- Internet Hungary mottója: Digitális ér(t)etlenség?
- Konferencia a fejlett IT-infrastruktúrákról
- Multimédia a tanteremben: konferencia a főiskolán
- Digitális örökség, információ-felügyelet és-tárolás, tartalomkezelés
- A Káoszból kivezető út - a reklám- és médiapiac jövője
- Tőzsde helyett akvizíció - Internet Hungary 2006
- Magyarországon lesz az OECD informatikai bizottságának ülése
- Nagy volt érdeklődés az IVSZ 13-ik Menedzser Találkozója iránt
Az Alba Regia Műszaki Felsőoktatásért Alapítvány elnyerte a Kyndryl Alapítvány támogatását
A Kyndryl Alapítvány, a Kyndryl filantróp ága bejelentette, hogy a magyarországi Alba Regia Műszaki Felsőoktatásért Alapítvány egyike annak a hét országból származó 11 nonprofit szervezetnek, amelyek a Kyndryl Alapítvány első támogatási körében adományban részesülnek.
A munkavállalók véleménye alapján idén a Lufthansa Systems Hungária lett a hazai IT szektor legvonzóbb munkaadója
A magyar munkavállalók körében készített átfogó felmérés alapján az idei évben a Lufthansa Systems Hungária Kft-t választották hazánk legvonzóbb munkaadójának az IT kategóriában. A nagy presztízsű elismeréssel idén tizenegyedik alkalommal díjazták Magyarország legnépszerűbb munkáltatóit. A kapcsolódó felmérésből az is kiderült, hogy az IT szektor a dolgozók megítélése alapján továbbra is a legattraktívabb iparág Magyarországon.
The Tower 300: Az örökség folytatódik
A Thermaltake, a prémium PC-hardvermegoldások vezető márkája bejelentette a The Tower 300 mikro toronyházat. A The Tower sorozat az egyik legnépszerűbb termékcsalád, ami az ikonikus függőleges toronyház-kialakításáról ismert.
Feltuningolva, hazai sztárokkal érkezik a Marsra magyar! második évada az RTL-re
A Magyar Telekom és a KMH Film koprodukciójában készült Marsra magyar! című óriási sikerrel futó dokukomédia második évada, május 19-től az RTL-en lesz látható. A Hajnal-Vasad Kft. feltuningolt mindennapjait újabb 7 epizódban ismerhetik meg a tévénézők.
Európai akciók a kibocsátásmentességért
Az Európai éghajlati paktum 2020-ban jött létre az Európai Bizottság kezdeményezésére. Fontos eszköze annak a célkitűzésnek, hogy 2050-re Európa kibocsátásmentessé váljon, megalakulása óta már több mint tízmillió kilogramm szén-dioxid csökkenéshez járult hozzá. A Paktum évről-évre különböző akciókat szervez, hogy felhívja a figyelmet az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésének fontosságára. Ebben az évben többek között fotópályázatot indít a környezettudatos cselekvések bemutatására.