Prim Hírek

Az iparágban zajló technológiai változások és az üzleti igények hatására az adatközpontokkal szemben támasztott követelmények gyorsan változnak. A meglévő adatközpontok nagy része (és számos most épülő is) nem felel meg a nagy teljesítménysűrűségű rendszerek üzemeltetésére. Az új technológiák alkalmazása szemléletváltást követel meg az adatközpontokat építő és üzemeltető cégektől. A vállalatok alkalmazkodását a kialakuló helyzethez az is nehezíti, hogy várakozások szerint 2015-re az adatközpont-szakértők száma – akik az akkori technológiákhoz szükséges szakértelmet megfelelően birtokolják – a növekvő igényekhez képest arányaiban kevesebb, mint a felére fog csökkenni.

„Az adatközpontokban jelen lévő, növekvő teljesítményt rövidesen minden felhasználó a saját bőrén fogja tapasztalni. Az IDC előrejelzése szerint 2010-ben a meglévő szerverek hűtésére és energiaellátására 70 százalékkal többet fogunk költeni, mint az új szerverek beszerzésére” – figyelmeztet Szarka Attila, az APC rendszermérnöke. „Előfordulhat, hogy már középtávon is olcsóbb lesz teljesen új adatközpontokat építtetni, mint a meglévő, hagyományos módszerekkel épülteket átszervezni. Akár azt is mondhatnánk, hogy a tegnap adatközpont tervezései gyakorlata, a hagyományos kiszolgáló technológiák és napjaink elvárása együtt a holnap legnagyobb IT-kihívását is jelenthetik” – tette hozzá Szarka Attila.

Az informatikai rendszerek a vállalatokat egyre nagyobb mértékben „hálózzák be”, és mind újabb területeken nyújtanak szolgáltatást. Ezáltal a vállalatok gyorsabb, költséghatékonyabb és jobb minőségű megoldásokat tudnak nyújtani az ügyfeleiknek. Ilyenek pl. az RFID vagy a VoIP megoldások. A növekvő és szélesedő informatikai szolgáltatások az adatközpontokban is változásokat indukálnak. Több szerverre és processzorra, nagyobb hálózati és adattárolási kapacitásra van szükség.

Ezek pedig az alábbi kihívások elé állítják az informatikában dolgozókat:

Gyorsaság és agilitás: Az egyre gyorsabb válaszokat követelő üzleti élet mind nagyobb mértékben támaszkodik az informatikára. Az informatikai rendszer hiányosságai nem hátráltathatják egy új szolgáltatás bevezetését vagy projekt indítását. Ráadásul mindezt olyan módon kell biztosítani, hogy a beruházási költségek lehetőleg együtt emelkedjenek a bevételek növekedésével: „Pay as You Grow”. Hatás az infrastruktúrára: moduláris, skálázható megoldásokra van szükség az energiaellátásban és hűtésben.

Helyigény, bérleti díjak, bővítési lehetőségek: Több berendezés elhelyezése nagyobb területet igényel, ami az adatközpontok folyamatos bővítését követelné meg. A felhasznált területek költségeinek növekedése (pl. bérleti díjak formájában) különösen a nagyvárosok belső területein korlátozza a lehetőségeket, de számos szerverszoba terjeszkedésének szab határt, hogy az annak helyet adó épületben nincs szabad terület. A területi korlátok több okból is az intenzív növekedés felé terelik az informatikusokat, azaz szerver konszolidációval, nagyobb teljesítménysűrűségű alkalmazásokkal azonos alapterületen kell nagyobb számítástechnikai kapacitást biztosítaniuk. Ennek a megoldásnak az eszközei az 1U és blade szerverek, illetve a virtualizációs technikák alkalmazása. Hatás az infrastruktúrára: növekvő energiafelhasználás, nagyobb teljesítménysűrűség, túlmelegedési problémák hagyományos hűtési megoldások esetén.

Biztonsági követelmények, rendelkezésre állás: A növekvő, tárolt adatmennyiség, az e-mail-ekben jelentkező fenyegetettség, a terrorizmus elleni félelem, illetve a magasabb rendelkezésre állási követelmények biztonságosabb, illetve magasabb rendelkezésre állású rendszereket kívánnak meg. Ezt a folyamatot erősítik a különböző követelmények, törvények és belső előírások (Basel 2, SOX, BCP, DRP, stb). Nemcsak az informatikai rendszerekben, hanem a kiszolgáló infrastruktúra esetén is nagyobb fontosságot tulajdonítanak már annak, hogy egy nem tervezett leállás esetén a működő állapot minél gyorsabban visszaállítható legyen: tehát nem az MTBF, hanem az MTTR a fontos. Az informatikai eszközök terén ez a moduláris rendszerek és a virtualizáció terjedésének egyik hajtó ereje. Hatás az infrastruktúrára: egyszerűen javítható, moduláris megoldások terjedése, széles körűen menedzselhető berendezések iránti követelmények erősödése.

Költségcsökkentés: Ez egy minden területen meglévő általános, és egyre erőteljesebben jelentkező követelmény. A vállalatok az emberi munkaerő (karbantartási és üzemeltetési igények csökkentése), az elektromos energia, hely és a fizikai hardver mennyiségének redukálásával igyekeznek csökkenteni költségeiket. A virtualizációs technikák alkalmazásával több területen is (pl. távolról is elérhető megfigyelő és menedzsment rendszerek, szerver konszolidáció, hűtésre fordítandó energia) nagy mértékben csökkenthető az energia költség. Hatás az infrastruktúrára: A nagyobb teljesítménysűrűségű eszközök hagyományostól eltérő hűtést követelnek, illetve az infrastruktúrát alkotó berendezéseknek is hasonlóan jól menedzselhetőnek kell lenniük.

Kihívások az infrastruktúrában: A nagyobb teljesítménysűrűségű szerverek sokkal kisebb helyen képesek igen nagy hőmennyiséget leadni, mint a pár évvel ezelőtti berendezések. Ráadásul a virtualizációs technikák alkalmazása a szerverek átlagos kihasználtságát is 5-6-szorosára növeli. Ilyen környezetben az energiaellátással kapcsolatos gondokat messze megelőzik a hűtéssel összefüggő problémák. Olyan kihívások jelennek meg a nagy teljesítménysűrűségű hűtésben, mint a hideg és meleg levegő keveredésének megakadályozása, a hűtési hatásfok növelése, a hőelvonás biztosítása vagy a széles körű menedzselhetőség és prediktív hibaelhárítási lehetőségek.