Prim Hírek

A díj névadója, Rátz László (1863-1930) a Budapesti /Fasori/ Evangélikus Gimnázium legendás hírű tanára volt. Nevéhez számos tehetség (pl. Wigner Jenő fizikus, Neumann János matematikus) műszaki és tudományos pályára állítása fűződik, éveken át a Középiskolai Matematikai Lapok szerkesztője volt, és neki is köszönhető a matematika tanítás hazai reformja.

A díj évről évre ismertebb, az idén 105 pályázat érkezett. Az elismeréseket 2007-ben dr. Katz Sándor matematikatanár (Bonyhád), valamint − megosztott díjként − dr. Pintér Lajos és Pintér Lajosné matematikatanárok (Szeged), Légrádi Imre fizikatanár (Sopron), Plósz Katalin fizikatanár (Budapest), dr. Szerényi Gábor biológiatanár (Érd), dr. Berend Mihály biológiatanár (Budapest), dr. Igaz Sarolta kémiatanár (Budapest) és dr. Adamkovich István kémiatanár (Szeged) kapta meg.

A díjalapítók szándéka az évek alatt nem változott. Az Ericsson Magyarország Kft., a Graphisoft R&D Zrt. és a Richter által létrehozott Alapítvány a Magyar Természettudományos Oktatásért célja, hogy ösztönözze a hazai képzést, ezen belül támogassa a középiskolák oktatással kapcsolatos személyi feltételeinek kialakítását. A díjazottak kiválasztásában a kiváló szaktanári munka mellett a tan- és szakkönyvszerkesztői, -írói munkában elért siker is szempont volt – mondta az alapítvány kuratóriumának elnöke, prof. dr. Kroó Norbert akadémikus, az MTA természettudományi alelnöke. Kiemelte: a reálszakos oktatásban figyelemreméltó munkásságot napjainkban különösen fontos elismerni, hiszen a tanári pálya vonzása – különösen a természettudományok tekintetében – folyamatosan csökken, tanári gárdánk rohamosan öregszik. Kell, hogy minél többen lássák: a magánszférának szüksége van a magas színvonalú oktatásra, ezért megbecsüli annak kiválóságait.

A Rátz Tanár Úr Életműdíj 2007. évi díjazottai szakonként a következők:

Biológia:

Dr. Berend Mihály 1964 óta gimnáziumi tanár, 2003-ban a budapesti Árpád Gimnáziumban fejezte be oktatói pályafutását. FPI biológia szaktanácsadóként is dolgozott 1999-2003 között, 1975-ben doktorált az ELTE Természettudományi Karán állatélettanból. Sokat foglalkoztatott és elismert TIT-előadó; számos tanári továbbképzést tartott. Hat éven keresztül, megszűnéséig a televízió Oldjuk meg! c. műsorának biológia műsorvezetői feladatkörét látta el, a Ki miben tudós? c. műsorban szakértőként működött közre, és éveken keresztül zsűritag volt a Bugát Pál versenyen. Több alkalommal tartott előadást az FPI továbbképzéseken és egyéb fórumokon is. Harmincöt éven keresztül, 1969 és 2004-között, töltött be érettségi elnöki feladatkört. Egykori diákjai orvosként, biológusként, pszichológusként a világ minden táján komoly sikereket érnek el szakmájukban. Igazi nagy műveltségű polihisztor, aki szakterületei mellett örök emberi értékeket közvetített tanítványainak. Az Árpád Gimnáziumban az 1990-es évek elején a tervezéstől a megvalósításig az ő közreműködésével jött létre a biológia-természettudomány tagozat. Tanítványait rendszeresen eredményesen készítette fel a biológia OKTV-re, akik több alkalommal szerepeltek az elsők között a kerületi, a fővárosi és az országos versenyeken. Munkásságáért 2001-ben megkapta a III. kerület legrangosabb pedagógiai kitüntetését: Óbuda-Békásmegyer polgármestere Karádi Károly-díjban részesítette.

Dr. Szerényi Gábor 1971-ben szerezte biológia-kémia szakos diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Az egyetem elvégzése óta Érden dolgozik, a Vörösmarty Mihály Gimnázium tanáraként. Az emelt szintű biológia és kémia tantárgyi képzés kialakításának, valamint a tárgyi feltételek megteremtésének tevékeny részese a mai napig. A nyolcosztályos gimnázium biológia tantervét 1992-ben dolgozta ki, valamint tevékeny részese volt az intézményi Pedagógiai Program elkészítésének. A biológia és kémia tantárgyak helyi tantervének kidolgozását is ő irányította. Diákjai évről-évre eredményesen szerepelnek a legrangosabb középiskolai tanulmányi versenyeken. Természetvédelmi tábort vezet 1973 óta a Zempléni hegységben, és segíti Érd és környéke természeti értékeinek feltárását. Kiemelkedő szerepe volt abban, hogy az iskola 1999-ben és 2000-ben elnyerte a Soros Alapítvány által kiírt pályázatot, amelynek révén környezeti-nevelési mintaiskola-hálózat egyik tagja lett.

Tevékenységében mintaszerűen ötvözi a pedagógiai munkát a tudományos tevékenységgel. 1978-ban summa cum laude minősítéssel doktorált, disszertációját növényföldrajzi témából írta. Több sikeres tankönyv szerzője. Évek óta dolgozik az alábbi szervezetek tagjaként: Magyar Biológiai Társaság, Magyar Környezetvédelmi Nevelési Egyesület, Környezetvédő Tanárok Egyesülete, Magyar Rovartani Társaság.

Fizika:

Plósz Katalin 1962-ben szerzett középiskolai tanári oklevelet matematika-fizika szakon, majd a budapesti Katolikus Diákotthonban kapott állást. Tíz évig tanított a debreceni Svetits Katolikus Gimnáziumban, majd 1985 óta nyugdíjazásáig a budapesti Patrona Hungariae Gimnázium tanára volt.

Mindkét iskolájában szertár és előadóterem kialakításával, eszközök fejlesztésével segítette a tanulókísérlet bevezetését az oktatásba. Tanítványait is bevonta a szertárfejlesztésbe. Évtizedeken át vezetett szakkört, neves fizikus előadókat hívott az iskolába. Rendszeresen kísérte diákjait tudományos előadásokra, küldte őket a Fizikai Tanulói Ankétokra, megyei és országos versenyekre. Az ATOMKI diákpályázatain 1980 és 1995 között több mint 100 tanulója vitte el az első és második díjat. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat 1991-ben ünnepelte centenáriumát. Ebből az alkalomból mutatta be Plósz Katalin az iskola tulajdonában lévő Eötvös leveleket, és megkezdte azok feldolgozását. Évről-évre több anyag gyűlt össze, 1998-ban már 20 tablóból álló gyűjtemény készült el, amely a következő években bejárta az ország középiskoláit. Plósz Katalin életművet alkotott, egész életét a tanításnak és a nevelésnek szentelte.

Légrádi Imre 1956 nyarán kapott középiskolai tanári oklevelet, annak arany „változatát” 2006-ban vehette át. Csornán kezdett tanítani, majd a soproni Kellner Sándor Általános Iskolába került, ahonnan 1960-ban helyezték át a Széchenyi István Gimnáziumba, ahol 43 éven át kimagasló szinten oktatta a fizikát és a matematikát. Nyugállományba vonulását követően az érettségire felkészítő fakultatív fizikaórák megtartásával bízták meg. Volt megyei szakfelügyelő, szaktanácsadó, igazgatóhelyettes, de több mint 50 éven át szaktárgyai tanítását tartotta elsődleges feladatának. Pedagógiai módszerének legfőbb jellemzője az érdeklődést felkeltő kísérletek bemutatása, és az abból levonható következtetések lefordítása a hétköznapok világára. Nagyon sok kísérleti eszközt tervezett és kivitelezett az egyszerűbbtől a legmodernebbig. Például a Planck-féle állandó meghatározására maga állított elő integrált áramkörös erősítőt, illetve a radioaktív bomlással kapcsolatos mérések kiértékeléséhez maga készített számítógépes programot. Nagy szerepe van soproni szervezésű országos és nemzetközi fizikaversenyek (Mikola, Vermes, Fényes) elindításában, szervezésében.

Légrádi Imre nemcsak nagyszerű kísérleti fizikus, hanem kiváló elméleti szakember is. Ezt igazolja az a közel 40 cikke, tanulmánya, amelyek a Fizikai Szemlében, a Fizika Tanításában, illetve a KÖMAL-ban jelentek meg az elmúlt évtizedekben. Tankönyvek, feladatgyűjtemények írásában is részt vett. Az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny fizika szakbizottságának 25 éve tagja. A Középiskolai Matematikai Lapokban, az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen, a Mikola Sándor Tehetségkutató Versenyen kitűzött szellemes, színvonalas feladatain a középiskolai tanulók ezrei bizonyíthatták tudásukat. A Kitaibel Pál Természettudományi Asztaltársaságnak 25 éve tagja, ahol előadásokat is tart. Munkásságát több díjjal is elismerték, ezek közül néhány: Mikola Sándor Díj, Apáczai Csere János Díj, Szilárd Leó Díj.

Kémia:

Dr. Adamkovich István első tanári diplomáját 1964-ben a Szegedi Pedagógiai Főiskolán szerezte, mint matematika-kémia-rajz szakos általános iskolai tanár, majd 1967-ben kémia szakos középiskolai tanári oklevelet kapott a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Tanári pályáját egy makói külvárosi iskolában kezdte, majd Szegeden kollégiumi nevelőtanárként folytatta. A szegedi Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola tanára lett 1969-ben, ahol kémiát, anyagismeretet, áruismeretet és művészettörténetet tanított. 1972-től már a Radnóti Miklós Gimnáziumban, tagozatos osztályban speciális tantervű kémiát tanított, de emellett óraadó volt esti, levelező és szakmunkásképzésben is. Mint középiskolai tanár különböző tantervfejlesztési munkákban is részt vett: tagozatos kémia tantárgy laboratóriumi gyakorlatának, levelező, valamint kémiaoktatás vizsgatematikájának kidolgozásában. A pedagógusképzésben 1977-től vett részt, mint a JATE (később SZTE) kémia „szakmódszertanosa”. Doktori értekezését a kémiai modellezés témakörében írta 1979-ben. A kémiatanárok módszertani képzését új alapokra helyezte. Elsőként Magyarországon kidolgozta a mikrotanítást, mint a tanári képességfejlesztés módszerét. Számtalan egyetemi tanárképzési reform kimunkálásában vett részt. Kidolgozta a JATE-n 1995-ben induló környezettan szakos tanárképzés módszertani blokkjának tantervét. Mindeközben szoros kapcsolatotban volt a közoktatással. Továbbképzéseket tartott hazai, erdélyi és vajdasági kémiatanároknak. Publikált, konferenciákat szervezett (pl. X. Kémiatanári Konferencia, 1982), tankönyveket lektorált, pályázatokat írt és nyert. Mint közoktatási szakértő részt vett a NAT, a kerettantervek, a közép és emelt szintű érettségi vizsgakövetelmények bírálatában. Érettségi vizsgaelnökként, valamint emelt szintű vizsgákon javító- és kérdező tanárként is rendszeresen tevékenykedik. A Kémia Tanítása című országos terjesztésű módszertani folyóirat főszerkesztője 1993 óta.

Dr. Igaz Sarolta 1987-ben végzett a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem vegyész szakán, doktori fokozatát 1992-ben szerzte meg. Már egyetemi hallgatóként is oktatott, kezdetektől fogva a tanítást tartotta legfontosabb feladatának. Pályafutását az ELTE-n kezdte, ahol több száz kémia szakos hallgatónak adta át tudását. Érdeklődése mindinkább a középiskolai kémiatanítás felé fordult, így 1996-ban tanári diplomát szerzett. Mindig kiemelt figyelmet fordított a középiskolai kémiaoktatásra, még az egyetem oktatójaként készítette el az úgynevezett „nulladéves” képzés tematikáját. Tanítványai szavazata alapján 1999-ben elnyerte az „Év oktatója” díjat. A magyar kémia olimpiai csapat felkészítésében 1994 óta vesz részt. Tagja az OKTV bizottságnak, az Irinyi János Középiskolai Kémiaverseny bizottságának elnöke, a Középiskolai Kémiai Lapok főszerkesztője, a levelező rovat feladatainak alkotója. Az egyetemi éveket követően a közoktatás szolgálatába állt. A Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény vezetőjeként munkálkodott a hazai középiskolai oktatás fejlesztésén, és tanított a budapesti Fasori Evangélikus Gimnáziumban. Tanítványai álltak mind az OKTV, mind az Országos Ifjúsági Innovációs Verseny dobogós helyein. A Gimnáziumban kifejtett munkájáért a Dr. Vermes Miklós alapítvány 2006-ban elismerésben részesítette. Évek óta dolgozik közoktatási szakértőként, rendszeresen vállal érettségi elnöki és emelt szintű vizsgáztatói feladatokat. Elnökségi tagja a Magyar Kémikusok Egyesülete Kémiatanári szakosztályának. Publikációi között szerepel egy könyv, több mint húsz nemzetközi és hazai folyóiratban megjelent szakanyag és négy disszertáció.

Matematika:

Dr. Katz Sándor 1973-ban végzett a szegedi József Attila Tudományegyetem matematika–fizika szakán, azóta Bonyhádon tanít, a Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumban. A matematika országos szaktekintélye. Több évtizede vezet városi és megyei szakkört általános iskolai és középiskolai tanulók részére. A KöMaL pontversenyén évente több mint 100 diákja szerepel. Az elmúlt évek során az OKTV-n 12, az Arany Dániel Versenyen 19 tanulója ért el kiváló eredményt és előkelő helyezéseket szereztek a Varga Tamás-, a Kenguru- és a Nemzetközi Matematikaversenyen is. Az Arany János Tehetséggondozó Programban is dolgozik, első éveseknek szakanyagot készített és ezen iskolák tanulói részére versenyt szervez. Diákjai jó eredményekkel vesznek részt a „kutató diákok” pályázatán. A Tolna Megyei Matematika Tehetséggondozó Alapítvány titkára. Tanítványai közül többen lettek sikeres kutatók, kiváló tanárok. Sok éven keresztül dolgozott a megyében és az Evangélikus Egyháznál mint szaktanácsadó, matematikai szakértő. Rendszeresen tart előadásokat a matematikai verseny-tréningen, az Új Utak és Lehetőségek konferencián, illetve a Rátz László Vándorgyűlésen. A 2001-ben alakult Erdős Pál Matematikai Tehetséggondozó Iskola választmányi tagja, meghatározó egyénisége. A Bolyai János Matematikai Társulat Oktatási Bizottságának egyik alelnöke. 15 szakmai, illetve módszertani cikket írt, a matematika-tanításához szakirodalomból CD-t készített. Lektorálja a kompetencia alapú matematikatanítás függvénytani részét. Kiváló Munkáért kitüntetést, Beke Manó Emlékdíjat, ERICSSON- és GRAPHISOFT díjakat kapott.

Pintér Lajosné 1955-ben szerzett matematika-fizika szakos diplomát a szegedi József Attila Tudományegyetemen. A diploma átvétele után 1964-ig a makói Bartók Béla Általános Iskolában, majd 1964-től a szegedi Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskolában tanított matematikát és fizikát. A JATE Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumba 1971-ben került, ahol nyugdíjba vonulásáig, 1996-ig dolgozott. Jelentős szerepe volt abban, hogy a szegedi Ságvári Gimnázium speciális matematika tagozata országos hírnévre tett szert. Számos tanítványa ért el előkelő helyezést a különböző országos tanulmányi versenyeken (OKTV, Ki Miben Tudós?), több diákja szerepelt sikerrel a Nemzetközi Matematikai Diákolimpiákon is. Tanítványai rendszeresen részt vettek a KöMaL pontversenyében. Sok ma dolgozó tanár tőle tanulta a szakma mesterfogásait. A szakirodalom létrehozásában is tevékenyen részt vett: cikkeket írt és tagja volt a még most is használatos középiskolai feladatgyűjtemény szerzőgárdájának. Munkáját többször ismerték el kitüntetésekkel: Beke Manó díjas, a Pedagógus Érdemérem, és a József Attila Emlékplakett birtokosa.

Dr. Pintér Lajos 1951-1999-ig a Szegedi Tudományegyetem Analízis Tanszékének oktatója (aspiráns, tanársegéd, adjunktus, majd docens). 1956-1959-ig a makói József Attila Gimnázium tanára. Kandidátusi fokozatot szerzett 1961-ben. A Szegedi Tudományegyetem nyugalmazott docense 1999-2005 között óraadó, 2005-től címzetes egyetemi tanár. Egyetemi oktatóként több mint 40 éve vezeti a megyei középiskolai (olimpiai) szakkört, de tankönyvei, tanároknak és diákoknak írt cikkei révén pályája során végig országosan meghatározó személyisége volt − és ma is az – a középiskolai matematikai tehetséggondozásnak. Legendásak a Rátz László Vándorgyűléseken és a kétévente Nagykanizsán megrendezésre kerülő módszertani konferenciákon tartott előadásai. Tíznél több módszertani jellegű cikke, tanulmánya, dolgozata jelent meg. Pintér Lajos egyik alapítója a Polygon című, a Bolyai Intézet gondozásában megjelenő szakmódszertani folyóiratnak és a Polygon Kiadónak. Jelenleg is a lap szerkesztőbizottságának egyik elnöke, a tanároknak szóló feladatrovat gondozója és aktív szerző. Világversenyeken is számos tanítványa ért el dobogós helyezést. Elismerései: Beke Manó Díj II. fokozat (1967.), Kiváló Munkáért (1978.), Kiváló Munkáért (1989.), Kiváló Pedagógus (1991.), Beke Manó Díj I. fokozat (1993.), Apáczai Csere János Díj (1995.), Pedagógus Szolgálati Emlékérem (1999.), Eötvös Díj (1999.)