20 éves a világháló
Tim Berners-Lee akkoriban a Nukleáris Kutatások Európai Szervezeténél (EONR) Genfben dolgozott mint tanácsadó. 1989 március 13-án nyújtotta be a vezetőségnek elképzelését, miszerint az intézet számítógépeit egy újfajta rendszer szerint lehetne rendszerbe kötni, a tanulmány a nem túl sokatmondó „Javaslat az információmenedzsmentre” címet viselte. Akkor még senki sem sejthette, hogy a ma CERN-ként ismert kutatóbázisban valami egészen új, a világ képét megváltoztató folyamat indul el.
Berners-Lee-t az zavarta, hogy számos kutatási eredmény tűnik el, válik feldolgozhatatlanná, süllyed el az ismeretlenségbe a rendszer hiányosságai miatt. A munkatársak a projektek teljes idejéhez képest meglehetősen gyakran változtak, átlagos foglalkoztatásuk mindössze két évig tartott. Az új emberek számára jó ideig eltartott, míg beletanultak az ismeretlen környezetbe, számos információ a gépekben ragadt, és az sem segített a helyzeten, hogy a számítógéppark meglehetősen eltérő gépeket tartalmazott, melyek sokszor nem voltak kompatibilisek egymással. Hiába működtek ezek a számítógépek akár a szomszédos szobában, minta külön földrészeken lettek volna, és egy ellenőrzés során kiderült, hogy értékes kutatási eredmények akár örökre eltűnhetnek a rendszerben.
Az új elképzelés leírásában szinte minden elvi alap megtalálható, ami a mai internet kialakításához szükséges volt. Berners-Lee számára még jó néhány évbe beletelt, míg kiépíthette első tesztrendszerét, jóllehet a világháló csak a 90-es évek elején kapott erőre, szélesebb elterjedésében pedig olyan ekkor még természetesen nem létező programok is nagy szerepet kaptak, mint például a Jim Clark és Marc Andreessen nevével fémjelzett Netscape. Azonban hogy az évforduló alkalmából a CERN laborban kisebb ünnepségen résztvevő, immáron Sir Breners-Lee rátapintott a lényegre 20 évvel ezelőtt, azt jól példázza, hogy mennyire ismerősen csengenek akkori gondolatai:
„...egy általános információs hálózat kialakítására van szükség, ahol az információ megoszthatósága fontosabb, mint a látványos grafikai megoldások ... a cél a fontos adatok elérhetősége, így az információk halmaza elérne egy kritikus tömeget, ahonnan már vonzó lenne a résztvevők számára használata, és az információk halmazának bővítése...”
Kapcsolódó cikkek
- Internetfüggők az amerikai diákok
- Az internet növekedését várják a legtöbben
- Internet: egyre nagyobb szerep a veszélyeztetett állatfajok illegális kereskedelmében
- Az emberek négyötöde alapvető jognak tartja az internetet
- Éjjeli csúcsforgalom az interneten
- Fehéroroszországban szigorítják az internet feletti ellenőrzést
- Saját levéltári adatbázisával bővíti Egyiptom az internet arab nyelvű tartalmait
- Az internet biztonságáról egyeztet Washington és Moszkva
- Biztonságos internetet ígérnek a tudósok
- Videókkal növekszik robbanásszerűen az internetes adatforgalom
Infotársadalom ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Sony bejelenti második generációs zászlóshajóját, az Alpha 1 II fényképezőgépet
A Sony bemutatja a második generációs Alpha 1 II zászlóshajóját, egy új full frame, tükör nélküli, cserélhető objektíves fényképezőgépet, amelyet a Sony legmodernebb AI feldolgozóegységével működik. A fényképezőgép körülbelül 50.1 megapixel (MP) effektív felbontású érzékelővel rendelkezik, akár 30 fps sebességgel, AF/AE-követéssel képes elsötétedésmentes sorozatfelvételt készíteni, torzításmentes zárral van ellátva, és továbbfejlesztette a képtisztaságot a közép- és magastónusok érzékenységénél.
Az új Sony objektív nagy felbontást, gyönyörű bokeh-t és fejlett autofókuszt kínál
A Sony bejelentésével új utat tör: az FE 28-70mm F2 GM prémium E-bajonettes objektív a teljes zoomtartományban nagy, F2-es rekesznyílással büszkélkedhet, így gyönyörű bokeh-t, nagy felbontást és egyedülálló autofókuszt biztosít állóképekhez és videófelvételekhez, nem beszélve a prímobjektívek minőségével vetekedő élességről és kontrasztról.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.