Elektronikus kézbesítés: a pártok egyetértenek a szükségességében, a megvalósításról még vitáznak
A benyújtott előterjesztés elsődleges célja a hivatali ügyintézésre szabott elektronikus kommunikáció – azon belül a megfelelően dokumentált, biztonságos elektronikus kézbesítés – feltételeinek megteremtése. Ha végül, a szükséges egyeztetések után, elfogadják a honatyák a digitalizációs változásokat, felgyorsulhat és takarékosabbá válhat a munka mind a hatósági eljárásokban, mind az igazságszolgáltatás polgári és bűntető peres folyamataiban.
A tervezett szabályozás kiindulópontja az, hogy az elektronikus kommunikációban megjelenik a feladótól és a címzettől független szerv, amelynek a feladata a kézbesítés lebonyolítása, azaz a postázás. A levélküldő feladatok ellátására az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató (ÁLEKSZ) elnevezésű szervezet lesz hivatott.
Az elektronikus kézbesítési folyamat lényege, hogy az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató rendszerén keresztül szabályszerűen kézbesített iratokhoz a különböző jogszabályokban foglalt joghatás fűződhet. Ahhoz, hogy az elküldött iratok átvételéhez joghatás fűződjön, elengedhetetlenül szükséges: a feladó egyrészt hitelt érdemlően tudomást szerezzen a címzett számára küldött elektronikus okiratok szabályszerű átvételéről (az elektronikus tértivevény alapján), másrészt az át nem vett elektronikus iratokkal kapcsolatban megállapíthassa a kézbesítési vélelem beálltát. A tervezett jogszabály lehetőséget ad rá –, hogy a feladói és a címzetti oldalon is természetes személyek vagy hivatalos szervek is küldhessenek közvetlenül egymásnak iratokat.
Az elektronikus kézbesítés hivatalosságát – és széles körben történő elterjeszthetőségét – biztosítja az a megoldás, hogy a rendszer által az iratra elhelyezett időbélyegző védi a dokumentumot az utólagos módosítástól, így az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltatón keresztül kézbesített okirat közokiratnak minősül. A parlamenti vitában a hozzászólók ezt látták problematikusnak, körüljárva és vélelmezve, hogy ez a megoldás sem jogilag, sem informatikai szempontból egyelőre nem garantálja a közokiratiság minden szükséges elemét.
Természetes személyek az Ügyfélkapun keresztül csatlakozhatnak a rendszerhez, biztonságos és ellenőrzött elektronikus identitásuk birtokában. Az érintettek e-mailben kapnak tájékoztatást arról, hogy személyes tárhelyükre okirat érkezett. Ha az ott elért dokumentumra rákattintanak, a levél letölthető, egyben a klikkelés azt is jelzi a rendszernek, és így az érintetteknek, hogy az átvétel megtörtént.
A pártok egyetértettek a törvényjavaslat irányultságával, de ellenzéki oldalon további pontosításokat tartanak szükségesnek. Az adatvédelmi biztos aggódó felvetéseit ugyan az előterjesztő minisztérium államtitkára nem tartotta megalapozottnak, de kijelentette: a minisztérium kész a további egyeztetésre, és bízik benne, hogy a módosító javaslatok beérkezése után sikerül olyan előterjesztést készíteni, amely többséget kap az Országgyűlésben.
Kapcsolódó cikkek
- Hét regionális központja lesz az e-önkormányzati szolgáltatásoknak
- Cél a hatékony és ügyfélbarát közigazgatási szolgáltatás
- Sikeres e-kormányzat, problémás e-gazdaság, aggasztó jelek az e-demokráciában
- A kormány benyújtotta az elektronikus anyakönyv létrehozását célzó törvényjavaslatot
- Másfél milliárd forint régiónként az e-közigazgatás fejlesztésére
- Készül az "Ügyfélkapu 2"
- Ügyfélkapu: pontosítani kell az eljárásrendeket - Összeomlott a munkaügyi informatikai rendszer?
- Ügyfélkapu: lemondott az üzemeltető cég vezérigazgatója
- Egy kézbe a távközlést és az informatikát!
- E-Magyarország, e-kormányzat: párbeszéd a válsághelyzetről
Infotársadalom ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Izgalmas versenyek a T-esport Bajnokságon
Százezer euró – ennyi volt az összdíjazása a Deutsche Telekom hétvégén lezárult e-sport bajnokságának, a T-esport Bajnokságnak. Az online eseményeken és a Budapesten, a Telekom PlayIT Show keretében megrendezett döntőben a legjobb Counter-Strike 2, League of Legends, Brawl Stars és EA Sports FC 24 játékosok mérték össze a tudásukat, köztük két magyar versenyző is.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.