A PC identitásválsága
A dolgok nagyon távol vannak a tökéletestől, de a pozitív változások - bizonyos kritikus programozói felületek, mint az OpenGL és a Direct3D javulása, illetve a széles hardverkínálat - csökkentette a kényelmetlenségeket. Tehát ez a jegyzet későinek tűnhet, de figyelembe kell vennünk, hogy a játékipar ismét vásárlókat fog veszíteni. A számítógép fejlődését főként a játékokhoz és a javuló grafikához, hanghoz stb. megkívánt egyre nagyobb teljesítmény, az új hardverek igénye okozta. De most már az effektív játék helyett az az elhanyagolható dolog került a középpontba, hogy melyik új grafikus kártyát vagy új processzort válasszuk.
Nemrég Japánban hosszú sorokban álltak a vásárlók az üzletek előtt, mindenki a konzolgépek következő generációjának egy darabjára vágyott. Habár még csak egy régióban lehet kapni, eldöntött tény, hogy a Sega és a Nintendo elleni ádáz versenyben a PlayStation2 a győztes fél. A fura az, hogy a PS2 már akkor a Dreamcast ellenfele volt, mikor csupán egy pár soros sajtónyilatkozat volt az újságban. Általános vélemény volt, hogy bármilyen jó a Sega rendszere, alulmarad a Sonyval szemben. Kétségtelenül sok vásárló hagyta ki a Dreamcast vásárlását, hogy inkább megvárja a következő konzol megjelenését. A PS2 vásárlói dilemmát okozott, már bejelentése óta növelve a bizonytalansági tényezők számát, és közrejátszott az eladások rekordmennyiségében is. A Microsoft bizonyára ezeken a tényeken felbuzdulva jelentette be jó előre a múlt heti, Kaliforniában tartott Game Developers Conference-en az ipar egy régóta várt titkát, az X-Boxot.
Bejelentésekor az interaktív szórakoztatás következő generációja címmel illették; neve tökéletesnek mondható. Az emberek többségéből azonnal feltör a "de mi az?" kérdés. Konzol? Egy PC-dobozban? Ha ez egy dobozos PC, mit jelent pontosan? Ha ez konzol, akkor szüksége van az embereknek egy újabb, televízióba dugható szupermasinára? A szoftverüzletekben és kiskereskedésekben lesz elég hely a játékok és perifériák újabb tömegének?
A sajtóban az első cikkek decemberben jelentek meg, és habár azóta számos más vállalat adott ki sajtónyilatkozatokat, az X-Box továbbra is egy nagyon erős vállalat izmos gépe maradt. Talán csak neki van esélye betörni az amúgy is nagyon kemény és telített piacra. A Microsoft nem cselekedne így, ha nem lenne magas az elérhető nyeremény; ha nem lenne képes egy nagyon jelentős piaci szelet meghódítására. De mit jelent ez a Sega és Dreamcastja számára, és mi lesz a Nintendo közelgő Dolphinjával? Még fontosabb, hogy a vásárlók ki mellett döntenek, melyik cégnél kötelezik el magukat.
Jelenleg ez az igazi kérdés a játékipar számára. Rengeteg vállalat próbálkozik, hogy a következő pár év során az interaktív szórakoztatásban jelentős erőre tegyen szert. Jelenleg a választási lehetőségek korlátozottak, de azért van elég konkurens. Elsőként van a csodálatos grafikájú, 70 milliós darabszámban eladott PlayStation, aztán a 64 bites grafikával és a kártya alapú tárolás miatt korlátokba ütköző Nintendo 64 és persze a PC. A Sega pont jókor lépett vissza a piacra Dreamcastjával, habár soha nem kapott annyi figyelmet, mint a Sony. Most a pénzügyi veszteségekkel küzdő vállalat vesztésre áll, két front közé került (Microsoft és Sony), és a 2001-ben megjelenő Nintendo Dolphin sem javít a helyzetén.
Sokszor elcsodálkozok rajta, hogy a leginkább vesztésre állók nem a játékok területére újonnan belépő vásárlók, hanem inkább az ipar növekedését, fejlődését figyelő emberek. Ki lesz képes a reklámok bombázása és a divathullámok közepette, a gépek technikai lehetőségét figyelembe véve, ugyanazon játék különböző változatait megnézve eldönteni, melyik a neki való rendszer?
A döntés nem egyszerű. Az embereknek a legjobb technológia kell? Vagy a legalacsonyabb ár? A legjobb játékokra vágynak? Látszatra mindegyik konzol többet nyújt, mint a versenytársak: pengeéles grafika, a játékon túlmenő funkciók, internettámogatás stb. A technológiai vezető jelenleg a Sony, de meddig marad így? Csoda, hogy az első PlayStation - időközben elavult grafikája ellenére - képes volt öt éven keresztül a csúcson maradni. A Microsoft fogja a legjobb árat kínálni, de Japán a bizonyíték rá, hogy az emberek még a magas ár ellenére is hosszú sorokban tülekednek a boltok előtt.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy rengeteg, csak egyféle hardverre optimalizált játék a többi nagy platformon is megjelenik, tovább nehezítve annak megválaszolását, hogy minek ennyi egymástól különböző interaktív rendszer. A legfőbb kérdés persze, hogy képes lesz-e az ipar ennyi platform támogatására, főleg ha folytatódik a jelenlegi növekedés. Jelenleg a Sony birtokolja a konzolüzlet 70 százalékát, a Nintendóé kb. 25, és a Sega az utolsó a maga 3 százalékával. De nemsokára jön a redmondi óriás.
Az egy platform iránt elkötelezett embereknél nem merül fel hasonló probléma, ha a fejlesztés támogatása miatt minden elérhető lesz minden rendszeren. A fejlesztő cégek is tudatában vannak a PC-s játékipar-fejlődés hanyatlásának, de minden bizonnyal a PC továbbra is az innováció bölcsője lesz. De sokan tartják ketrecnek a PlayStationjukat is, húzva az orrukat a Dreamcast megjelenésekor, és nem kétséges, hogy az új Sony-gép is hasonló reakciókat váltott ki belőlük.
Látszatra a fejlesztők és a kiadók az egyetlen csoport, amely nyerni fog az identitásválságon, nem kell többé éjszakákat gondolkozniuk, hogy melyik játékplatform kifejlesztésére fordítsák erőforrásaikat. A technológia előrehaladásával a PC-s játékok könnyedén áthelyezhetők a különféle konzolgépekre. Számos februári játékbejelentésen tapasztalhattuk, hogy a fejlesztők minden platformra kiadják termékeiket. Így ez nem is tekinthető válságnak, hanem inkább egy régóta várt lehetőségnek. De a kiadók nyugtalanok is, mivel valószínűleg nem mindegyik konzol lesz sikeres, így az arra fordított idő és pénz elveszettnek tekinthető.
Nyilvánvaló, hogy a legjobb gép fogja a legtöbb vásárlót elcsábítani, míg a PC folytatja magányos gyarapodását, még gyorsabb és még erőteljesebb masinává alakulva. Most már a Windowsnak is szembe kell néznie egy folyamatosan emelkedő ellenféllel, a Linuxszal. A verseny lényege, hogy a legjobb marad talpon, és ez az ipar minden területére igaz. Jelenleg minden cég a manőverezéssel foglalkozik, és a vásárlói érdeklődés, a piaci bázis határainak kitolását készíti elő. Ez nagyon hasonlít ahhoz a korszakhoz, amikor még a DOS megszakításkéréseivel kellett foglalkoznunk.
Kapcsolódó cikkek
- Két új PS3 csomag Európának
- Wii - PS3, 4 : 1 Japánban
- Váratlan lendületben a PS3
- Új, karcsúbb PS3 ősztől?
- Óriás növekedés a konzolpiacon
- Megugró PS3 eladások az árcsökkentés után
- Közvetlenül PC-ről is elérhető lett az internetes PlayStation Store
- A Sony felére csökkentette a PS3-játékfejlesztők licencdíját
- Hétéves a Sony PS2
- Olcsóbb PS3 Japánban is
A Sony bejelenti második generációs zászlóshajóját, az Alpha 1 II fényképezőgépet
A Sony bemutatja a második generációs Alpha 1 II zászlóshajóját, egy új full frame, tükör nélküli, cserélhető objektíves fényképezőgépet, amelyet a Sony legmodernebb AI feldolgozóegységével működik. A fényképezőgép körülbelül 50.1 megapixel (MP) effektív felbontású érzékelővel rendelkezik, akár 30 fps sebességgel, AF/AE-követéssel képes elsötétedésmentes sorozatfelvételt készíteni, torzításmentes zárral van ellátva, és továbbfejlesztette a képtisztaságot a közép- és magastónusok érzékenységénél.
Az új Sony objektív nagy felbontást, gyönyörű bokeh-t és fejlett autofókuszt kínál
A Sony bejelentésével új utat tör: az FE 28-70mm F2 GM prémium E-bajonettes objektív a teljes zoomtartományban nagy, F2-es rekesznyílással büszkélkedhet, így gyönyörű bokeh-t, nagy felbontást és egyedülálló autofókuszt biztosít állóképekhez és videófelvételekhez, nem beszélve a prímobjektívek minőségével vetekedő élességről és kontrasztról.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
MyPhoneExplorer 2.2.0
Android mobiltelefonokhoz alkalmazható szinkronizáló program. Telefonkönyv, SMS, híváslista, naptár, üzenetek és hasonló feladatok ellátására szolgáló kitűnő alkalmazás, ami Outlook Express és Thunderbird címjegyzék támogatással is rendelkezik.
Battery Monitor 10.4
A kis alkalmazás számos hasznos információt szolgáltat az akkumulátorunk aktuális állapotáról. Többek között hangjelzéssel figyelmeztet, ha a töltési szint kritikusra csökken, vagy ha elérte a maximális szintet.