Digitális Konzultáció és megújuló jogszabályok a sikeres infokommunikációért
Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára nyitotta meg az Informatikai Vállalkozások Szövetsége „MENTA 2010 – Sikeres infokommunikáció Magyarország sikerességéért” konferenciáját 2010. szeptember 16-án, Gárdonyban. Megszólalásában kiemelte, hogy a találkozó része a kormányzati ágazati stratégia alappilléreit meghatározó társadalmi vitának, a Digitális Konzultáció érdemi egyeztetési lehetőséget biztosító folyamatának. A szakminisztérium az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének uniós jogharmonizációs elemeket tartalmazó megújításában is számít a szakmai szervezetek, piaci szereplők véleményére.
Az államtitkár beszédében jelezte: az új kormány tisztában van a szektor teljesítőképességével, GDP-arányos gazdasági mutatóival. Komoly lehetőséget lát arra, hogy pozitív ösztönzők bevezetésével és a bürokratikus akadályok lebontásával az ágazat a magyar gazdaság, a szolgáltatási szektor motorjává váljon. Ezen az úton teremthető még több munkahely az infokommunikációban, így válnak képessé az informatikai vállalatok újabb foglalkoztatottak, további magasan képzett munkaerő alkalmazására – tette hozzá Nyitrai Zsolt.
E célok érdekében a tárca szakemberei végrehajtható, korszerű és a hazai adottságokhoz illeszkedő ágazati stratégiát készítenek elő, megalkotva a következő évek cselekvési tervét. E koncepciónak eléggé rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy megfeleljen az iparág általános fejlődési trendjének és ütemének, és ne legyen kitéve a gyors elavulás veszélyének. A szaktárca a Digitális Konzultáció keretében a stratégiaformálásba bevonja a civil szereplőket és a legtágabban értelmezett szakmai közeget.
Nyitrai Zsolt bejelentette, hogy a minisztérium az elmúlt hetekben hozzálátott az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének áttekintéséhez, stratégiai szempontokat tükröző felülvizsgálatához, a tavaly elfogadott uniós irányelvek meghonosításának kidolgozásához. Az átfogó módosításra azért van szükség, hogy Magyarország lépést tudjon tartani a technológiai és piaci fejlődéssel, lehetőség nyíljon az újgenerációs hálózatok beruházás-ösztönzésére, egységesüljenek a frekvenciagazdálkodásra vonatkozó szabályok, kellőképpen érvényesüljenek a fogyasztóvédelemi szempontok és a fogyatékkal élők jogai. A 2003-ban elfogadott elektronikus hírközlésről szóló törvény és végrehajtási rendeletei az elmúlt hét év jogalkalmazási tapasztalatai tükrében is megérettek a módosításra.
A szaktárca számít az iparági szereplők széleskörű, aktív részvételére a jogszabályok megújításában, ezért október folyamán több tematikus konzultációt tart az érdekeltek véleményének megismerése és becsatornázása céljából.
Kapcsolódó cikkek
- Dell: növekedést vár az idén az it-vezetők többsége
- A személyiszámítógép-eladások növekvő hányada táblagép
- Gartner: a vártnál jobban nőnek az it-kiadások az idén
- 2011 már a növekedés éve lehet az IKT szektorban
- Tudatosabban költenek a cégek informatikára
- A vártnál kevésbé bővült a globális számítógéppiac
- HP: lassan tér magához a számítógép-piac
- Magyarország sikeréhez elengedhetetlen az infokommunikáció erősítése
- Beindíthatja a magyar ipart az elektronikai ágazat
- Mérsékelte az IT-szektorra vonatkozó pozitív előrejelzését a Gartner
Infogazdaság ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Indul a K&H STEM pályázat: az IT hallgatók innovatív megoldásait várják
Technológiai pályázatot hirdet a K&H a hazai IT képzést nyújtó felsőoktatási intézmények hallgatói számára, hogy elismerje azon fiatal szakembereket, akik kiemelkedő szakmai, tudományos dolgozataikkal hozzájárulnak az új, innovatív megoldások kitalálásához és inspirációként szolgálnak mások számára. A közel 2 millió forint anyagi támogatást és szakmai projektmunkában való részvételi lehetőséget biztosító pályázatra alap- és mesterképzés kategóriákban, összesen 8 témakörben – köztük AI, fintech és felhőtechnológiában – lehet jelentkezni itt.
Elmaradnak a nemzetközi átlagtól automatizálás és AI terén a magyar cégek
A vállalatok többsége digitálisan még éretlen, ha a HR folyamatok automatizációjáról van szó – derült ki egy friss felmérésből. A munkavállalók azonban korántsem tartanak annyira az AI előretörésétől, mint gondolnánk: mindössze tíz százalékuk gondolja azt, hogy a mesterséges intelligencia ténylegesen veszélyeztetné az állását. A kutatás arra a kérdésre kereste a választ, hogy a technológia gyors ütemű változása mellett mire számíthatnak az álláskeresők, a munkavállalók és a munkaadók a közeljövőben.
Növényvédelmi drónpilótaképzést indít a Széchenyi-egyetem, az ABZ Drone és a CloudIA
A Széchenyi István Egyetem, az ABZ Drone Kft. és a Cloud for Intelligent Airplace Zrt. (CloudIA) együttműködési megállapodást kötöttek, amelynek keretében növényvédelmi drónpilóta-képzést indítanak, először május végén. Az oktatás az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karon valósul meg, elérhetővé téve a legmagasabb szintű drónképzést a régió szakemberei számára.
Mitől lesz okos a jövő hálózata
A jövőben a megújuló energiaforrások arányát növelnék a legtöbben, 2030-ra pedig a digitalizáció és az energiaellátás zöldülése a legmarkánsabban megmutatkozó igény - derül ki az E.ON Hungária Csoport reprezentatív kutatásából. A vállalatcsoport felkészülve a jövő kihívásaira, az elkövetkező években 1 milliárd eurót tervez költeni áramhálózatának fejlesztésére Magyarországon és folyamatosan keresi és alkalmazza azokat a megújuló energia használatát segítő innovatív eszközöket, amelyek a hálózat stabilitását és rugalmasságát szolgálják.
Megváltás lehetne, a bankok mégis hadilábon állnak a mesterséges intelligenciával
A bankok mindössze 6%-a készített ütemtervet a mesterséges intelligencia tömeges méretű kiaknázására. Míg a banki alkalmazottak tárt karokkal fogadják az MI beépítését, a bankok nehezen integrálják azt.