"Hogyan tovább, Műegyetem?" – Tanácskozás a jövő Műegyeteméről
Péceli Gábor, a BME rektora ezzel kapcsolatban elmondta, hogy “Ez a megújulási program országos jelentőségű, mert a Műegyetemre – egyedülálló küldetésénél fogva – kiemelt szerep hárul az ország versenyképességét és fenntartható fejlődését elősegíteni képes szakértelem és szakembergárda biztosításában. Élvonalbeli, egyes területeken pedig nemzetközileg is jegyzett kutató és alkotó tevékenységet kell folytatunk, hogy folyamatosan képesek legyünk kreatív, innovatív K+F problémák megoldására, új termékek kidolgozására és kivitelezésére, valamint vállalkozásra is képes reálértelmiségiek magas színvonalú képzésére.
A konferencia résztvevőit Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára, Denk András, a Magyar Mérnöki Kamara Felügyelő Bizottságának elnöke, valamint Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke köszöntötte. Hozzászólásukban a tudományos kutatás, a felsőoktatás és a mérnöki szakmák Műegyetemmel szembeni elvárásait foglalták össze.
A tanácskozás résztvevői megvitatták a BME öt kiemelt kutatási területének jövőbeni programját. Ezek a következők: (1) Fenntartható energetika, (2) Járműtechnika, közlekedés és logisztika, (3) Biotechnológia, egészség- és környezetvédelem, (4) Nanofizika, nanotechnológia és anyagtudomány, (5) Intelligens környezetek és e-technológiák. A programokat előzetesen az egyes területek legjobb szakértői véleményezték, és a helyszínen szóban is kommentálták.
A rektor hangsúlyozta, hogy “A program karokon és szervezeti egységeken átívelő, az egyetemi szellemi potenciál jelentős részét megmozgató K+F projekteket nevesít, melynek megvalósítása a belső és külső partnerek együttműködésén alapul. A jövőre vonatkozó tervek újrapozícionálják a Műegyetemet a partnerei számára, számos egészen új lehetőséget tárnak fel. A konferencia legfőbb célja a partnerkapcsolatok új alapokra helyezése.”
A jövő Műegyetemét megvalósító, belső cselekvési program legfontosabb pillérei következők:
“(1) A szervezeti és gazdálkodási kultúra folyamatos fejlesztése és monitorozása; (2) A képzési programok folyamatos fejlesztése és minőségbiztosítása; (3) A tudományos teljesítmény és alkotóképesség, valamint a K+F infrastruktúra és feltételrendszer fejlesztése; (4) Elismert, és az ország versenyképessége szempontjából kiemelt K+F területek megfelelően fókuszált, minőségi fejlesztése; (5) A tehetséggondozás és a kutatói-fejlesztői utánpótlás nevelés megerősítése; (6) A gazdasági szempontból is mérhető K+F tevékenység és kapcsolatrendszer fenntartása és bővítése.”
A BME a jövő Műegyeteméről konzultáció sorozatot indít, melynek eredményeiről különböző csatornákon, kiadványokban és hasonló rendezvények keretében folyamatos tájékoztatni kívánja a közvéleményt.
A program megvalósítását a Minőségorientált, összehangolt oktatási és K+F+I stratégia, valamint működési modell kidolgozása a Műegyetemen c. TÁMOP 4.2.1/B-09/1/KMR 2010-0002 pályázat segíti.
Bővebb információ:
www.bme.hu, www.kutatas.bme.hu
Kapcsolódó cikkek
- Közös Nokia és Microsoft fejlesztői laboratórium nyílik
- IT Services Hungary: új K+F központ 70 új IT munkahellyel
- SAP fejlesztőközpont nyílik Oroszországban
- A Műegyetemen fejleszt az Ericsson
- Egyedülálló laboratóriumokat mutattak be az Eötvös Loránd Tudományegyetemen
- Infotér konferencia - Magyarország jól áll a szélessávú internet-elérésében
- Ingyenes képzés IT üzemeltetőknek – újra itt az Open Academy
- Jelentősen átrendeződnek a hazai kutatás-fejlesztés szabályai
- Folyamatosan növelik a K+F-re fordítható összegeket Kínában
- Új generációs internetes kutatások a Budapesti Műszaki Egyetemen
Infotársadalom ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Siemens Xcelerator: az Eplan és a Siemens zökkenőmentes adatátvitelt tesz lehetővé a gépgyártásban
A Siemens és az Eplan hatékonyabbá teszi a tervezési és gyártási folyamatokat a gépeket és gyártósorokat építő ügyfeleik számára.
A Z-generáció tudja milyen munkahelyet szeretne
Az önérvényesítés, a munkahelyi környezet, az anyagiak, a társas kapcsolatok, valamint a kreativitás, illetve a szellemi ösztönzők azok a legfőbb munkaértékek, amelyek a STEM pályára lépő Z-generációs fiatalok számára meghatározóak a leendő munkahelyük kiválasztásában és az ottani megmaradásukban – derül ki a Becsei Lilla pályaorientációs szakember friss, országos, reprezentatív kutatásából, amit az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetséggel együttműködésben készített el a 12. osztályos magyar tanulók körében.
Az LG 2025-ös QNED evo termékcsaládja jelentős technológiai fejlődésen ment át
Az LG Electronics (LG) bemutatja a megújult, 2025-ös QNED evo termékcsaládját egy újonnan szabadalmaztatott, széles színskálát biztosító technológiával. A készülékek valódi 4K felbontású képet és akár 144 Hz*-es képfrissítési rátát tesznek lehetővé vezeték nélküli kapcsolódással, ultraalacsony késleltetéssel. Emellett a széria tagjai továbbfejlesztett mesterséges intelligencia alapú kép- és hangfeldolgozást, és személyre szabhatóságot biztosítanak a webOS 25-ön keresztül.
Új törvény szabályozza a kiberbiztonságot
A Parlament elfogadta a kiberbiztonsági szabályozás új keretrendszerét, a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvényt. A jogszabály új kötelezettségeket is ró az érintett vállalatokra – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda. A jogszabálynak meg nem felelő cég akár 10 millió eurós bírsággal nézhet szembe.
Sikertörténet: a Széchenyi-egyetem exitált drónfejlesztő startup cégéből
A győri Széchenyi István Egyetem jelentős hozzáadott értékkel vállalt szerepet a három éve egy szakmai partnerrel és egy tőkebefektetővel létrehozott ABZ Innovation Kft. eredményeiben, amelynek visszaigazolását a piaci siker jelenti. Az intézmény november végén értékesítette a drónfejlesztéssel és -gyártással foglalkozó startup cégben meglévő tulajdoni hányada jelentős részét.