Döntetlenre végződött a "komputer kontra emberi elme" első fordulója, a másodikban nyert a gép
A "komputer kontra emberi elme" párviadal első fordulója még döntetlenre végződött, miután Amerika legnépszerűbb szellemi vetélkedőjének (Jeopardy!) korábbi bajnoka, Brad Ruttner és a Watson nevű szuperszámítógép egyformán 5000 dollárt (1 millió forintot) nyert. A vetélkedő harmadik - emberi - szereplője, Ken Jennings, aki 2004 és 2005 között sorban 74 játékot nyert, most csupán 2000 dollárral (402 ezer forinttal) fejezte be az első játékot. A második fordulóban viszont elhúzott a gép, 35.734 dollárral zárta a menetet, többel, mint két tudós ellenfele együttvéve.
Az egyszerre 2208 processzort működtető, 15 ezer milliárd bájt memóriájú IBM-gépet irodalmi idézetek és tudományos formulák mellett olyan adatokkal töltötték fel, mint a pápák uralkodásának kronológiája, vagy Oscar-díjas színésznők listája. A gépben benne van gyakorlatilag minden, a programozói által ismert lexikális tudás rövid és kombinatív összefoglalója.
Az esti főműsoridőben leadott vetélkedő első adásában azonban kiderült, hogy bár a tíz szerverszekrény-méretű számítógépnek lexikális tudása bámulatos, azonban nincs humora és néha a szavak másodlagos jelentésével sem képes megbirkózni.
A verseny első kétnapján a számítógép felismert Beatles számokat, megnevezte az általános relativitáselméletben leírt eseményhorizontot, olimpiai eseményekkel kapcsolatos kérdésekre is jól válaszolt. És ami még érdekesebb, jól taktikázott. Az egyik kérdésre, amelyre nem jól válaszolt, mindössze 947$ tétet tett. A kérdésben azt az amerikai várost kellett volna kitalálni, amelynek legnagyobb repterét egy második világháborús hősről, a második legnagyobb repterét egy második világháborús csatáról nevezték el. A gép válasza Toronto volt, ami még csak nem is Amerikában van.
- A hihetetlen információmennyiséget kategóriánként fontossági sorrendbe rendezték - mondta David Ferrucci, a gép egyik kezelője.
Ha a számítógép ilyen mennyiségű adat tárolására alkalmas, és azokat oly módon tudja rendezni, hogy egészen összetett kérdésekre is tud helyesen válaszolni, és ezek az információk a mobil eszközök elterjedésével egyre könnyebben elérhetők bármikor és bárhonnan, felmerülhet a kérdés, hogy vajon van e szüksége az embernek adatok, tények, információk megtanulására. De Ken Jennings amellett érvelt, hogy a tudás erősíti az érvrendszert, és akinek a Google-ban kell utánanéznie adatoknak, már vesztésre áll azzal szemben, akinek a tudás a fejében van. Mérő László: Észjárások című könyvében szintén arról ír, hogy az intuíció mögött valójában rengeteg tény és adat tudása rejlik, még ha ez a tudás nem is olyan könnyedén előhívható, mint Watson memóriájából. - A tudás és a bölcsesség között óriási különbség van, és a számítógép még nem képes átlépni ezt a határt - mondta a Jeopardy korábbi bajnoka. - Az összefüggések meglátásához szükség van a tényszerű tudásra, de a tények tudása nem elegendő az összefüggések meglátásához.
Mindenesetre - látva azt, hogy ha téved, akkor milyen nagyot is tud tévedni (az általa választott város nem is Amerikában van) - egyelőre valószínűleg senki nem bízná egy beteg diagnosztizálását egy számítógépre, akkor se, ha az összes betegség összes tünetét gyorsabban felsorolná, mint egy gyakorlott orvos.
A legnagyobb eredmény, amit a Watson fejlesztői elértek, a rengeteg tárolt információ és azok strukturáltsága mellett, a számítógép szövegértő képessége. A gép egészen összetett kérdéseket is megért, két nap alatt csak egyszer vélte versenytársa válaszát kérdésnek, (miután Jennings hibásan válaszolta, hogy az Oreo kekszet az 1920-as években dobták piacra, a gép a választ kérdésnek értette és érzelemmentes hangján vissza is visszakérdezett, hogy mi az az 1920-as), amúgy végig teljesen "képben volt", mintha értelemmel rendelkezne. Kommunikációs rendszere szakértők szerint vetekszik a Comcast gépeivel, és sokkal bonyolultabb "gondolkodásra" képes, mint a legendás Deep Blue, amely 1997-ben hat játszmában verte meg Garri Kaszparov sakkvilágbajnokot. - Amíg a Deep Blue kizárólag csak sakkozni tudott, addig a Watsonnak számtalan gyakorlati hasznosítása lehet a mindennapokban - állítják az IBM vezetői.
A felvételről közvetített játék ma fejeződik be. A tét összesen egymillió dollár (200 millió forint). Az informatikai óriásvállalat a teljes nyereményt jótékony célra fordítja.
Kapcsolódó cikkek
- Masat-1 - Idejének negyedét a Föld árnyékában tölti az első magyar műhold
- Az ókori világ földrajzát segít megismerni a Google új projektje
- Masat-1 - Az első magyar műhold a Föld árnyékában halad pályája egy részén
- Az IBM bemutatta az egészségügyet támogató informatikai megoldásait
- A digitális technológia mentheti meg a kihalófélben lévő nyelveket
- Már elérhető a neten Európa legjobb gépi fordítóprogramja
- Japán tudósok megcsinálták az Avatar-robotot
- Sokoldalú LED-es megoldású kijelzők az LG-től
- Masat-1 - Pályára állt az első magyar műhold
- 1 Pbyte-ra nőtt a NIIFI tudományos adattároló szolgáltatásának összkapacitása
Infotársadalom ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Sony bejelenti második generációs zászlóshajóját, az Alpha 1 II fényképezőgépet
A Sony bemutatja a második generációs Alpha 1 II zászlóshajóját, egy új full frame, tükör nélküli, cserélhető objektíves fényképezőgépet, amelyet a Sony legmodernebb AI feldolgozóegységével működik. A fényképezőgép körülbelül 50.1 megapixel (MP) effektív felbontású érzékelővel rendelkezik, akár 30 fps sebességgel, AF/AE-követéssel képes elsötétedésmentes sorozatfelvételt készíteni, torzításmentes zárral van ellátva, és továbbfejlesztette a képtisztaságot a közép- és magastónusok érzékenységénél.
Az új Sony objektív nagy felbontást, gyönyörű bokeh-t és fejlett autofókuszt kínál
A Sony bejelentésével új utat tör: az FE 28-70mm F2 GM prémium E-bajonettes objektív a teljes zoomtartományban nagy, F2-es rekesznyílással büszkélkedhet, így gyönyörű bokeh-t, nagy felbontást és egyedülálló autofókuszt biztosít állóképekhez és videófelvételekhez, nem beszélve a prímobjektívek minőségével vetekedő élességről és kontrasztról.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.