Egyéjszakás tudományos kaland az Ericsson Kutatás-Fejlesztési Központjában
Szót ért-e egymással a morzegép és az okostelefon? Beválik-e forgalmistának a LEGO robotja, ha Ericsson mérnökök veszik kezelésbe? Hogyan lehet gombfocizni okostelefonnal? Aki pénteken ellátogat a budapesti Science Parkba, nemcsak ezekre a kérdésekre kap választ, de azt is megtudhatja, kik állnak az első ránézésre bohókás, valójában komoly felkészültséget, szellemi kapacitást és kreativitást igényélő fejlesztések mögött. A szervezők az ismeretterjesztés lehető legszórakoztatóbb módját választották a természettudományok népszerűsítésére, a programokkal már délután négy órától várják a közönséget.
Morzéról androidra
Az Ericsson K+F központjának látványosságai közül kiemelkednek a telekommunikáció száz évét és jövőjét játékosan feldolgozó programok. Ilyen az az említett fejlesztés is, amely képes arra, hogy a jó öreg Morzegép már csak kevesek által beszélt nyelvét lefordítsa korunk legelterjedtebb kommunikációs eszközének nyelvére, az androidra. Kutatólaboratóriumunkba rendhagyó idegenvezetést szervezünk, ahol bemutatjuk a fejlesztői munka legizgalmasabb mozzanatait. Kiderül az is, mi történik a telefontársaságoknál, amikor felvesszük a telefont és hogy miként jut el a televíziós kamera képe a stúdióból a TV készülékekig. Bemutatjuk az Ericsson mérnökeinek távirányítású járműveit és programozott robotok segítségével próbálunk meg rendet tartani egy LEGOváros nyüzsgő pályaudvarán. A távközlés hőskorára visszatekintve kiállítjuk Ferenc József első Ericsson telefonját.
Kíváncsi nők, versengő egyetemisták
A Budapesti Műszaki Egyetemmel együttműködésben a videotechnika fejlődéséről tartunk látványos előadást, ízelítőt adva a szemüveg nélküli 3D-s tévézés élményéből. Két további műegyetemi programot is befogad az Ericsson K+F Központja: a Masat-1-ről szóló bemutatón kiderül hogyan fog működni az űrben az első magyar műhold, és eldől, a gyerekek vagy a játékos lelkű felnőttek ügyesebbek az okostelefonnal irányított virtuális droidfociban. A megmérettetések a LEGO programozói versenyen folytatódnak az Ericsson mérnökei, a BME és az ELTE hallgatói között. Tudós-kerekasztalunkon fiatal női kutatókkal beszélgetünk karrierről, elhivatottságról, a tudományos kíváncsiság természetéről. Az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny győzteseinek kiállításán megmutatjuk, hogyan működik a mobil EKG, milyen programmal javítható a térlátás, és hogyan lesz a méregből gyógyszer.
Egy életre szóló kaland
Az Európai Bizottság támogatásával megvalósuló, egész napos fesztivál célja a tudomány, a tudományos eredmények és a kutatói életpálya népszerűsítése. A felsőoktatási és kutatóintézetek által bemutatott érdekes, interaktív programok mellett olyan rendezvényekkel találkozhatunk, amelyeken a kutatások gyakorlati alkalmazása kerül előtérbe, illetve az a kutató, aki üzletemberként és tudományos szakemberként egyaránt megállja a helyét. Az Ericsson Magyarország ezzel a rendezvénnyel még szorosabbra szeretné fűzni kapcsolatait az egyetemi világgal és az intézményekből kikerülő diplomás fiatalokkal. Partnerei ebben idén is a Tempus Közalapítvány és a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány.
Az Ericsson K+F Központ a fent említetteken kívül további meglepetéseket is tartogat a Kutatók Éjszakáján – a részletes program itt érhető el.
Kapcsolódó cikkek
- Tízszer hosszabb üzemidejű akkumulátorok
- Fénnyel hajtogatható 3D-s csomagolást fejlesztettek ki
- Masat-1 - Idejének negyedét a Föld árnyékában tölti az első magyar műhold
- Az ókori világ földrajzát segít megismerni a Google új projektje
- Masat-1 - Az első magyar műhold a Föld árnyékában halad pályája egy részén
- A digitális technológia mentheti meg a kihalófélben lévő nyelveket
- Már elérhető a neten Európa legjobb gépi fordítóprogramja
- Japán tudósok megcsinálták az Avatar-robotot
- Sokoldalú LED-es megoldású kijelzők az LG-től
- Masat-1 - Pályára állt az első magyar műhold
Infogazdaság ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell
Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.