Prim Hírek

A GSM-et felváltó, harmadik generációs mobil engedélyeinek kiosztására a francia kormány, öthetes vívódás után, elvetette az árverés módszerét, de megtartandóó annak fő előnyét, a hatalma bevételt, a kiírt pályázatra igen magas árat szabott. Négy koncessziót adnak ki, egyenként 32,5 milliárd frankért. A bevétel tehát 130 milliárd frank (19,8 milliárd euró) lesz, a 13-szorosa annak, amit a Távközlési Szabályozó Hatóság becsült még az előtt, hogy az UMTS-engedélyek nagy-britanniai árverésének példája, a maga 38,5 milliárd eurós bevételével, ott lebegett volna a francia szemek előtt.

Laurent Fabius gazdasági miniszter a kormánydöntés keddi bejelentésekor a nyugdíjtartalék-alap feltöltésében jelölte meg az egyszeri óriásbevétel nagy részének felhasználási módját, és környezetében jelezték, hogy a maradékot talán a költségvetési hiány enyhítésére szánják. A nemzetgyűlésben felszólaló Fabius elismerte, hogy az ár igen kényes ügy. - Ha alacsonyan szabjuk meg, a közvagyont tékozoljuk el, ha magasan, félő, hogy a fogyasztókat, a kis településeket, a kisvállalkozókat, az ipari szolgáltatókat sújtjuk - mondta.

A francia kormány két tanulmányt készíttetett az ár kialakításához: egyet saját szakértőivel, egyet független szervezettel. A számítások a brit bevételnél mintegy 20 százalékkal alacsonyabb összeget hoztak ki. A hálózat kiépítése Franciaországban drágább, mint Nagy-Britanniában, a francia lakosság szétszórtabban él, mint a brit, a La Manche-on túl Nagy-Londonra összpontosítottak, ahol az előfizetők nagy része várható. A britek öt koncessziót osztottak ki, a franciák csak négyet adnak ki, és az engedélyek 15 évre szólnak, nem pedig 20-ra.

Az SFR mobilszolgáltató tulajdonosa, a Vivendi ingerülten reagált a keddi árbejelentésre. Az elnök-vezérigazgató a France Info hírrádióban elképesztően magasnak nevezte a kormány által kikalkulált árat, mondván, hogy a milliárd egy számjegyű szorzatával mért ár lett volna ésszerű. Messier szerint ennek a fogyasztók fogják meginni a levét.

A cég első intézkedésként mindenesetre már kedden eladta a brit BSkyB fizetős tv-csatornában birtokolt részvényeinek 3 százalékát - 20 százaléka maradt -, hogy ki tudja majd fizetni a koncesszióár első részletét, a 2001-ben esedékes mintegy 1 milliárd eurót. A teljes ár felét az első két évben, a másikat a fennmaradó 13-ban kell törleszteniük a nyerteseknek.

Visszafogottabban nyilatkozott, de aggasztóan magasnak nevezte az árat Gérard Moine, a France Télécom főigazgatója is, akinek állami többségi tulajdonban lévő cége az elsőszámú mobilszolgáltató az országban. A vállalat európai ambícióit azért a döntés nem töri meg - tette hozzá.

A pénzügyileg leggyengébb francia mobilszolgáltató, a Bouygues Télécom szerdáig nem nyilvánított véleményt. Választása, ahogy a többinek, úgy neki sincs, ha a mobilpiacon kíván maradni.

A három "természetes jelöltön" kívül negyedikként a Suez-Lyonnaise des Eaux és a spanyol Telefónica konzorciumát említik Párizsban a lehetséges pályázók között. Franciaországnak azonban vigyáznia kell: súlyos kritikák kockázata nélkül nem zárhatja ki külföldi pályázó jelentkezését sem. A Deutsche Telekom jelezte érdeklődését, de az árverés neki jobban tetszett volna.

A koncessziók birtokosai hatalmas terheket lesznek kénytelenek vállalni: az engedély árán kívül mintegy 30 milliárd frankra becslik egyenként a hálózatok kiépítésének árát. Továbbá több éven át tartó deficittel kell számolniuk a széles körű internethozzáférést biztosító, multimédiás terminálként használható mobiltelefon működtetésével. A szolgáltatást mostani számítások szerint 2002 elejétől vehetik igénybe a franciák.