Prim Hírek

Az elmúlt hónapok alatt folyamatos egyeztetés zajlott a szakma és a szaktárca között, melynek eredményeként az Országgyűlés több fontos ponton is módosította az eredeti szabályozási javaslatot.

Az ágazat résztvevői azonban továbbra is változást sürgetnek az egyenlő bérezés elvének túl szigorú alkalmazásában. Véleményük szerint ez hátráltatja a munkaerőpiactól távol esők (pl. ötven éven felüliek, pályakezdő fiatalok, megváltozott munkaképességűek) integrálását.

Hazánk piacvezető munkaerő-kölcsönzője a jelenleg 8000 főt foglalkoztató Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató Kft. pozitívnak értékeli a Munka Törvénykönyve munkaerő-kölcsönzést érintő 2012. július 1-jén hatályba lépő, most megszavazott változásait.

„A szakma és a munkáltatói szervezetek összefogása, illetve a szaktárca együttműködése révén a Parlament elé benyújtott „Mt. Átmeneti rendelkezésekben” több fontos - foglalkoztatást elősegítő - pontban történt érdemi változtatás.” – mondta Dr. Szabó Tamás, a Trenkwalder ügyvezető igazgatója. 

A szakember kiemelkedően fontosnak ítéli a határozott idejű munkaszerződések hosszabbításának lehetőségét, a csoportos létszámleépítés alóli felmentést, az egységes 15 napos felmondási időt és a munkavállalók védelmében atipikus szabályozású végkielégítés bevezetését.

Az elfogadott módosítási javaslatoknak köszönhetően a jövőben, közintézményekben - ha a foglalkoztatás másképp nem megvalósítható - az alap-tevékenységhez köthetően is lehet alkalmazni kölcsönzött dolgozókat, segítve ezzel a munkaerőhiánnyal vagy létszámkerettel küzdő intézményeket, például a kórházakat.

Jelentős változás még a hazai vállalkozások védelmében, hogy ezentúl a külföldi székhelyű kölcsönző cégeknek is a hazaiakkal azonos piacra lépési feltételeket ír elő a jogszabály, megszüntetve ezzel az itthoni kölcsönzők hátrányos megkülönböztetését.

Az ágazat résztvevői – a legnagyobb gyártó/termelő vállalatok, munkaadói szervezetek és kölcsönzők - a szaktárcával további együttműködést szorgalmaznak az egyenlő bérezés elvének alkalmazása kapcsán, ahol véleményük szerint a törvény felesleges korlátot állít. A szabályozás hátráltatja ugyanis a munkaerőpiactól távol esők (pl. ötven éven felüliek, pályakezdő fiatalok, megváltozott munkaképességűek) integrálását és nem érvényesül az EU idevonatkozó irányelvének rugalmassága, mely speciális esetekben –integrációs céllal – lehetőséget ad az egyenlő bérezéstől való eltérésre. Ilyen eset a munkaerőpiactól tartósan távol lévők foglalkoztatása, illetve amikor a munkaerő-kölcsönző vállalat a dolgozónak két kikölcsönzés között is bért fizet.

Javaslatuk szerint nem indokolt a fenti két esetben a 183 napos időbeli korlátozás, hiszen ez akadályozza az érintett munkavállalók hosszú távú foglalkoztatását.

„A nemzetgazdasági érdekek nem sérülnének, hiszen csökkennének az állami kiadások. Az egyik kivétel ugyanis pont arra vonatkozik, hogy a két kikölcsönzés között is bért kap a dolgozó - így nem kellene segélyért folyamodnia -, miközben a munkabérek adói, járulékai befolynának az államkasszába. A munkaerőpiactól távol lévők foglalkoztatása pedig szintén az állami költségek csökkenését eredményezi.” – magyarázza Dr. Szabó Tamás, aki elmondta, hogy a Trenkwalder partnerei úgy vélik; a szabályozás módosításával növekedhetne a foglalkoztatottság, hiszen ők maguk is több munkavállalót igényelnének.

A szakember eddigi sikereiknek kulcsát a Nemzetgazdasági Minisztérium együttműködési készségében, az átfogó szakmai összefogásban és a folyamatos érdekegyeztetésben látja.

A munkaerő-kölcsönzési iparág igen fontos nemzetgazdasági szempontból: az így létrejövő munkahelyek jelentős része nem jönne létre, ha nem létezne - vagy rugalmatlan szabályok közé szorulna - ez a foglalkoztatási forma. 2011-2012-ben a hazai állások többsége ilyen keretek között valósult meg, hiszen a vállalatok nem tudták saját állományukat bővíteni. Az ágazat mára 130 ezer főt foglalkoztat, százmilliárdos adóbevételt hozva az államkasszának. A kedvezőbb szabályozási feltételek következtében a kölcsönzést igénybe vevők részéről a kereslet növekedése, ezzel a munkaerő-kölcsönzés és foglalkoztatás további bővülése várható a jövőben.