Szlovákiai privatizáció: nem tolonganak
Megfigyelők szerint vagy a Deutsche Telekomnak adják el az 51 százalékot, vagy egyelőre senkinek. A második esetben új tendert írnának ki, ez azonban nem látszik valószínűnek, mert ez a privatizációs bevétel késedelmét jelentené, márpedig a Dzurinda-kormány különböző tárcái már hónapok óta várnak erre a pénzre, mert ezzel foltoznák be az egyre nagyobb gazdálkodási réseket - írta vasárnapi kommentárjában a SITA nevű szlovák kereskedelmi hírügynökség.
A SITA úgy tudja, hogy a hollandok nem érték be a majdani magánosítás után nekik ígért jogkörökkel, egyszersmind túlságosan kockázatosnak találták a tranzakciót, és úgy ítélték meg, hogy a szlovák Postabankhoz (PB) szerintük túl szorosan kötődő vállalat 51 százalékos tulajdonrésze is kevés lenne majd ahhoz, hogy meghatározó befolyást szerezzenek a cégben.
A kommentár emlékeztet arra, hogy Szlovákiának igen nagy szüksége van a külföldi beruházókra, ám azok továbbra sem tapossák egymást a lehetőségért, annak ellenére sem, hogy Szlovákia az elmúlt évben a GDP emelkedéséről és alacsony inflációról adhatott számot. A hírügynökség szerint 1990 és 1998 között Csehországba 13 milliárd dollárnál több, Magyarországra 18 milliárd, Lengyelországba pedig 38 milliárd dollár külföldi tőke érkezett, miközben Szlovákiában ugyanebben az időszakban a kétmilliárd dollárt sem érte el a külföldi tőkebefektetések értéke.
Kapcsolódó cikkek
- Egységes kommunikációs megoldás az Avaya-tól
- NHH - térkép a szándékolatlan mobil roamingról
- Egységesíteni kell az uniós távközlési szabályozást
- 11 millió mobil-előfizető
- Japán: Kísérleti műhold az internetes kapcsolat javítására
- Telekom, média és IT szektor: Trendek 2008-ban
- Távközlés-specifikus 64-szálú Sun-szerver
- Megalakult a Mobilitás és Multimédia Klaszter
- ITnT 2008: bécsi nemzetközi infokommunikációs vásár - negyedszer
- Január 28. és február 3. között nem lehet új telefonszámokat hordozni
Rébuszok helyett kézzelfogható megoldások a NIS2 fejtörőhöz
Nagy érdeklődés övezte a Gábor Dénes Egyetem NIS2 konferenciáját. Ennek egyik oka a téma aktualitása, hiszen a kiberbiztonság szavatolása kötelező törvényi előírás az érintett vállalatok részére. A másik ok, hogy kevés az egész folyamatot átfogó és bemutató esemény, amely nemcsak a NIS2 irányelvben meghatározott jogszabályi előírásokat mutatja be és értelmezi, hanem kézzelfogható, gyakorlati megoldásokat is kínál a vállalatok részére.
A vihart, a hőséget és a jegesedést is jelzik az E.ON új meteorológiai állomásai
Az áramhálózatok fokozottan kitettek a viharos erejű szél, a tartós hőség és a jegesedés negatív hatásainak. Az E.ON Hungária Csoport célja, hogy időjárástól függetlenül biztosítson zavartalan áramellátást ügyfelei számára, ehhez pedig szükség van részletes időjárási adatokra, hogy a cég a veszélyhelyzetekre időben fel tudjon készülni.
A Sony bejelenti második generációs zászlóshajóját, az Alpha 1 II fényképezőgépet
A Sony bemutatja a második generációs Alpha 1 II zászlóshajóját, egy új full frame, tükör nélküli, cserélhető objektíves fényképezőgépet, amelyet a Sony legmodernebb AI feldolgozóegységével működik. A fényképezőgép körülbelül 50.1 megapixel (MP) effektív felbontású érzékelővel rendelkezik, akár 30 fps sebességgel, AF/AE-követéssel képes elsötétedésmentes sorozatfelvételt készíteni, torzításmentes zárral van ellátva, és továbbfejlesztette a képtisztaságot a közép- és magastónusok érzékenységénél.
Az új Sony objektív nagy felbontást, gyönyörű bokeh-t és fejlett autofókuszt kínál
A Sony bejelentésével új utat tör: az FE 28-70mm F2 GM prémium E-bajonettes objektív a teljes zoomtartományban nagy, F2-es rekesznyílással büszkélkedhet, így gyönyörű bokeh-t, nagy felbontást és egyedülálló autofókuszt biztosít állóképekhez és videófelvételekhez, nem beszélve a prímobjektívek minőségével vetekedő élességről és kontrasztról.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.