Nincs forrás IT-eszközökre: az ingyenes megoldások használata miatt nehéz a rendszergazdák élete
A magyar rendszergazdák hétköznapjairól, a számukra legnagyobb kihívást jelentő feladatokról és az általuk alkalmazott hálózatbiztonsági megoldásokról végzett felmérést Európa legnagyobb tűzfalgyártója, az EADS leányvállalata, a NETASQ. A hup.hu weboldalon elérhető kérdőívet 400 hazai szakember töltötte ki, akiknek 64 százaléka rendszergazda, 14 százaléka programozó, 7 százalékuk pedig felsővezető, jellemzően CIO. A válaszadók összesen 144 211 kliensgépet felügyelnek hazai vállalatoknál, amelyek együttesen 1,6 millió munkahelyet biztosítanak.
A legégetőbb kihívások
A válaszadó rendszergazdák számára a legnagyobb problémát a sávszélesség-gazdálkodás (42 százalék), az alkalmazások szabályozása (41 százalék), valamint a szerverek és weblapok védelme jelenti (35 százalék). Nem sokkal kisebb megoldandó feladatot jelent a spamszűrés és a vírusvédelem, de a szakemberek közel ötöde küzd a behatolásokkal és adatlopásokkal, a DDoS (túlterheléses) támadásokkal, a Bittorrent és egyéb P2P szabályozással, és az adatszivárgás is egyre több informatikusnak okoz fejfájást. A spamszűrés (29 százalék) és a vírusvédelem (27 százalék) meglepően sok cégnek jelent még ma is gondot, annak ellenére, hogy már a sokadik generációs, kiforrott spamszűrők és vírusirtók érhetők el. Valószínűleg azért küzdenek vele mégis sokan, mert ingyenes megoldások használatára kényszerülnek, illetve a fizetős változatok közül sem mindegyik jó.
Mivel tölti egy átlagos rendszergazda a legtöbb időt?
A NETASQ arra is kíváncsi volt, hogy a rendszergazdák munkaidejét mely részfeladatok megoldása tölti ki leginkább. A válaszadók szerint a legtöbb időt a szoftverfrissítések telepítésével (42 százalék) foglalkoznak. Ez különösen azoknál a vállalatoknál jelenthet komoly kihívást, ahol nem csupán egy böngésző és egy irodai programcsomag érhető el a gépeken – hiszen ilyenkor az esetek többségében az operációs rendszer automatikusan maga gondoskodik a frissítésről -, hanem ahol tervező, adatbázis-kezelő, számlázó vagy egyéb speciális programot is használnak a munkatársak. Minél nagyobb és heterogénebb egy vállalati informatikai infrastruktúra, annál bonyolultabb ez a folyamat. Míg az alig 1-200 gépet karbantartó rendszergazdáknak csak harmada jelezte azt, hogy a javítócsomagok telepítésével tölti el a legtöbb időt, addig 1-2000 végpont esetében már 40 százalék, 2000 gép felett már 52 százalék, 10 000-nél is több menedzselt végpont esetében pedig a rendszergazdák 64 százaléka jelölte leginkább időigényesnek ezt a feladatot. A második helyen végzett a felhasználó alapú szabályozás, vagyis annak beállítása, hogy adott felhasználó milyen jogosultságokkal rendelkezzen és a teljes informatikai infrastruktúrából mit érjen el. Hasonlóan sok időt töltenek a rendszergazdák az alkalmazások, például a Skype vagy a Facebook szabályozásával, vagyis annak meghatározásával, hogy ezek a vállalaton belül kinek legyenek elérhetők.
Több okostelefon = több munka
A NETASQ 2012 nyarán az F-Secure vírusirtóval közösen végzett felmérése szerint vállalati környezetben az okostelefonok és táblagépek számának jelentős növekedése várható: akkor a megkérdezettek arra számítottak, hogy a következő 12 hónapon belül a vállalatok közel felénél, 44 százalékánál már legalább minden második munkavállaló használ majd okostelefont vagy tabletet munkája során. A mostani felmérés is alátámasztja ezt a tendenciát, hiszen az okostelefonok beállítása és a vállalati IT-környezetbe történő integrálása már több időt emészt fel, mint a tűzfalak beállítása, a vírusfertőzések kijavítása, a spamszűrő karbantartása vagy az adatszivárgás elleni védekezés.
Se pénz, se idő nincs a hálózatbiztonságra
A NETASQ felmérése során arra is kitért, hogy milyen hálózatbiztonsági megoldást választanak a magyar szakemberek. Legtöbben bíznak saját kreativitásukban és hozzáértésükben, ezért saját eszközt építenek szabadon elérhető megoldásokból (39 százalék), míg 36 százalékuk inkább ingyenes kész megoldást keres, és csak 25 százalékuk vásárol hálózatbiztonsági eszközt. A felmérésből az is kiderül, hogy ennek elsődleges oka az eszközök ára, 43 százalék számára ugyanis az a fontos, hogy a készülék lehetőleg ingyen elérhető legyen. Sokan gondolják azt, hogy a saját eszköz a legjobb (24 százalék), ám csak a rendszergazdák 18 százalékának fontos, hogy a termékhez legyen elérhető és jó minőségű terméktámogatás. Ha a vállalat mégis engedélyt ad a beszerzésre, az informatikusok 69 százaléka szereti ki is próbálni a készüléket, mielőtt megveszi, a rendszergazdák 28 százaléka több megoldást is megvizsgál, mielőtt kiválasztanák a véglegeset. 21 százalékuk pedig akár egy hétig is szívesen tesztel egy-egy eszközt a döntés előtt, de csak 11 százalék vállalja a tesztet akár egy hónapig is, 16 százalékuk pedig pár órát, legfeljebb egy napot fordít a kipróbálásra.
A rendszergazdáknak 82 százaléka a biztonság ellenőrzésére és karbantartására legfeljebb havi 2-3 napot, vagy ennél is kevesebbet fordíthat, sőt 15 százalékuknak havi 1 óránál is kevesebb ideje van erre. A NETASQ szerint a hálózatbiztonsági feladatok komplexitásának szükségszerű növekedése és az egyre kevesebb rendelkezésre álló idő miatt egyre több vállalat fog külső szakértőt megbízni az informatikai infrastruktúra biztonsági felülvizsgálatával, és akár teljes körű megvalósításával.
Kapcsolódó cikkek
- Megújult a NETASQ tűzfalkínálata
- Az EADS felvásárolja Európa legnagyobb tűzfalgyártóját, a NETASQ-ot
- Gyerekjáték megfertőzni a hazai vállalati táblagépek és okostelefonok közel felét
- Katonai biztonságú vállalati tűzfal magyar nyelven
- 11 rést javít az Office-on és hálózati szoftverén a Microsoft
- A Check Point szerint nő a nem megfelelően védett hálózati végpontok száma
- Már a routert is képrejtvény-kódokkal kell védeni
- Megújultak a Phion hálózatbiztonsági csomagjai
- A Novell hálózati hozzáférésvezérléssel bővíti rendszerfelügyeleti termékcsaládját
- Interaktív hálózatbiztonsági képzés indul az IT Factorynál
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell
Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.