Prim Hírek

A jelentés az internet hatását vizsgálta az Egyesült Államok, Francia-, Német-, Ír-, Olasz-, Spanyolország és az Egyesült Királyság gazdaságaira. Mivel Brazília Latin-Amerika legnagyobb internetes gazdaságával rendelkezik, és jelentős mennyiségű befektetést vonz az Egyesült Államokból és Európából, így szintén a vizsgálat tárgyát képezte.

Az internet, mely maga egy külön üzletág, 2002-re az Egyesült Államokban 5,8 millió, a hat vizsgált európai országban pedig 3 millió munkahely közvetlen megteremtéséért lesz felelős. A definíció szerint ilyen munkahelynek számítanak a tisztán internetes vállalatok, portálok, szoftvertanácsadók, webtervezők, valamint a távközlési és internetelérést kínáló szolgáltatók által létrehozott munkahelyek.

Ha azonban az egyéb szektorokban létrejött, internethez kapcsolódó munkahelyeket is vizsgáljuk, az USA-ban és az európai országokban teremtett munkahelyek száma a jelentés szerint 8,8 millióról 10 millió fölé ugrik.

A jelentés alapját a nyilvánosan elérhető gazdasági adatok, vállalatoknál, kormányzati szerveknél és elemzőknél végzett felmérések, valamint 160 vezérigazgatóval, felső vezetővel, kormányzati tisztviselővel és szakértővel folytatott interjú képezi.

1998-ban az internetes gazdaság négyszer annyi embert foglalkoztatott az USA-ban, mint a vizsgálat tárgyát képező hat európai országban (az USA-ban 2,1 millió, míg Német-, Francia-, Ír-, Olasz-, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban összesen 517 ezer). A jelentés előrejelzése szerint 2002-re ez az arány 2:1 alá csökken. (5,8 millió alkalmazott az USA-ban és 3 millió a vizsgált európai országok gazdaságaiban.)

A jelentés szerint ugyanezt a trendet tükrözi az internetes gazdaság által generált bevétel alakulása is. A tanulmány szerint 1999-ben a vizsgált európai országok internetes gazdasága 132 milliárd dollár bevételt generált – mely az USA 507 milliárd dolláros internetes gazdasági bevételének kb. negyede. A tanulmány szerint azonban 2002-re a szektor az európai országokban 597 milliárd dollárt fog érni – ami az USA-ban előjelzett 1230 milliárd dollár kb. felét teszi ki.

A jelentés szerint az üzleti vezetők az Atlanti-óceán mindkét oldalán továbbra is úgy látják, hogy a megfelelően képzett munkaerő hiánya a jövő gazdasági növekedésének legnagyobb visszatartó ereje. Sokan az iskolák szegényes informatikai ellátottságára, valamint a helyzet magváltoztatását célzó, kormányzati oldalról finanszírozott és irányított kezdeményezések hiányára hívták fel a figyelmet.

A magyarországi állapot értekelésére Szikora Endre, az Andersen Consulting e-business igazgatója a következőket tette hozzá: „Nálunk a helyzet a néhány évvel ezelőtti nyugat-európaihoz hasonló. Mind ez idáig a szakszolgáltatások területén mutatkozik fejlődés, úgymint tanácsadás, IT-megoldások szolgáltatása, weboldalak tervezése. A beszállítói-vevő kaplcsolatokkal rendelkező hagyományos profilú vállalatok egyelőre az internetjelentőség felismerésének fázisában vannak, és még csak néhányuk invesztálása jelentős ezen a területen. Veszélyt jelent ugyanakkor, hogy erőteljes a magyar szakemberek külföldre csábítása.”