Ferenc pápa és a luddita eurokraták
Az elmúlt hetek híreiből kettőt emelt ki további elemzésre amerikai tudósítónk, Horváth László, a neves online marketing szakember. Látszólag nem sok közük van egymáshoz, valójában azonban nagyon is összefüggenek. Az egyik Ferenc pápa kritikája Európáról, amit az Európa Parlamentben mondott el Strasbourgban a napokban; a másik a francia-német javaslat az amerikai székhelyű technológia gigászok "megfékezésére", amit ugyanazon falak között terjesztettek be a büszke európai honatyák. De micsoda óriási a különbség a két hír üzenete között: míg Ferenc pápa intelligensen helyezi bele az Európai Uniót a 21. század globális összefüggésrendszerébe, a luddita francia-német javaslat a legrosszabb és leggyávább sündisznó- reflexeket hozza előtérbe.
Gyávának és önelégültnek látja az öreg földrészt a pápa. Szerinte Európának elfogyott az életereje, az öreg kontinens nélkülözi a flexibilitást, elvesztette a nagy ötletek és ideálok inspiráló erejét, bürokratákkal és szabályok tömkelegével váltotta fel közös eszményeket. Ahol nincsenek értékek ott nincsen növekedés, gazdagodás.
Honnan ez a tisztánlátás?
A pápa az Újvilág frissességével és vitalitásával érkezett Rómába, hogy megreformálja a kétezer éves katolikus egyházat, az emberiség eddigi történetének egyedüli intézményét, amely ilyen hosszú időt megélt állandó megújulásban, túlélve a római imperátorokat, a vallásháborúkat, diktátorokat, a modern fogyasztói társadalom kihívásait.
A Vatikán története nemcsak az európai földrész története, hanem az egyetemes emberi értékek és a globalizáció története is. Nagyon erős a szimbolikája annak, hogy az Újvilágból érkezett pápa hozza az amerikai földrész üzenetét és látószögét, mert talán éppen erre van szükség Európa megújulásához is: levetkőzve sok évszázad nehéz örökséget, traumáit amitől a múltjában élő, feudális hagyományokat tisztelő és követő öreg kontinens nem tud megszabadulni annyira amennyire egy technológiai megújuláshoz szükség lenne.
Ami utat mutathat, az talán az, ahogy az európai startup-ok várják, hogy kikerülhessenek az agyon-regularizált, kiskirálykodó feudális bürokraták szorításából, és a Szilícium völgyben, Bostonban, New York-ban vagy éppen Texasban lélegezhessenek szabadon... Ezt látva talán a kövér, túlfizetett, haszontalanul újabb és újabb ostoba szabályokat és haladást lassító intézkedéseket hozó eurokratáknak ls el kellene gondolkodni azon, hogy milyen módon csökkentsék a saját létszámukat és befolyásukat. Hogy is mondja a pápa: hogy szabályozzák ki saját magukat amennyire csak lehet a szabályozási rendszerből, és állítsanak kevesebb akadályt a technológiai rendszerek terjedése és fejlődése elé? Hát iyen sem volt még a történelemben… A pápa látja, hogy bürokratának lenni, szabályozni nem hatékony és a kontinens hátrányára válik, ha sok bürokrata értelemszerűen sokat bürokratásodik, vagyis új szabályokat és előírásokat termel, de vajon képesek lesznek-e ők is felismerni ezt? Úgy beszél Ferenc pápa, mint egy újvilági technológiai szakember, csak a netes üzletek építői utálják ennyire a stagnáló lassúságot, a befelé fordulást, a provincializmust.
Ahhoz persze, hogy Ferenc pápa szavainak foganatja legyen, nem a máshová már nem megfelelő maradék politikusok legalját kellene beejtőernyőzni a kényelmes (és adómentes!) brüsszeli/strasbourgi képviselői székekre...
De miközben az uniós képviselők udvariasan megtapsolják a pápát, azon közben a jelenlegi európai politika elit máris szembemegy a józan ésszel: jön az innovációs ciklusok most már sokadikának a veszteseként szereplő, protekcionista francia-német haladásellenes tengely javaslata az amerikai fölényű technológiai cégek megrendszabályozására... Belegondoltak az urak, hogy mindez akár a mi Kossuth Lajosunk által megálmodott atlanti elv értékeivel is szembe megy? Hát igen, akik ennyire nem értik a saját országuk startup-jait, micro-enterprise-ait, digitális vállalkozóit, azoknak nagyon egyszerű választ adni arra, hogy a Google-lel szemben miért nem rúg labdába egy német-francia kereső (pedig próbáltak, nem is egyszer…).
Ahelyett hogy hálásan köszönnék a lehetőséget, hogy egyetlen fillér befektetése nélkül tudják közvetlenül eladni a francia-német cégek a termékeiket a világon bárhol, használva azt a fránya világhálót, beleértve az útjelzőként működő keresőmotorokat - inkább azon gondolkodnak, hogy hogyan tudják megfékezni azokat, akik sikeresek ebben az új csatornában. Fel nem fogják, hogy ezzel hosszabb távon visszavetik saját gazdaságukat is! Tényleg csak a pápa látja, hogy milyenek is ezeknek az "etatista" demokráciáknak privilégiumokkal felruházott bürokratái, milyen kevés tudással és tapasztalattal felszerelve próbálnak egy rohamtempóban változó globális ipart a lineáris világképűk korlátai között szabályozni, ahelyett hogy arra gondolnának, hogy a sok ezer meg sem született európai startup-ot kellene inkább minél versenyképesebb helyzetbe hozni innovációval, kockázati tőkével. "Amihez nem értünk, és amit mások vezetnek, az biztos csak rossz lehet" – ez a fajta provincializmus az igazi probléma.
Mert a szabad kereskedelem (analóg vagy digitális) a motorja annak a szabad, együttes nyugati piacnak, amiről például Kossuth atlanti víziója szól, amiért szobrot kapott egyedüli külföldiként az amerikai Kongresszusban.
Kossuthtól Ferenc pápáig ívelő gondolat: az alapvető értékekre épülő VERSENY az, ami kiválóságot hoz, és nem a hosszú nevű hivatalok hangzatos ideológiák mögé rejtett akadályai. Az EU-nak a startup-okra, a fiatalokra, a digitális nemzedékre kellene figyelni, ahogy az internettel és mobil technológiákkal egyenlően felkenten versenyeznek a világ minden másik részével – nem pedig kelet-német mintára szabályozni a nagyokat és sikereseket ebben az új (vagy már nem is annyira új, hisz lassan húsz éves) játszmában.
Ha megadóztatod, akkor kevesebbet fogják használni! Ha megbünteted, akkor kevesebbet tud szolgáltatni! Ha elveszed a kisvállalkozásoktól az eszközöket, akkor kevesebb állást tudnak teremteni.
Ennyire egyszerűek a ennek a haladás- és innováció ellenes provincializmusnak a következményei. Ha az EU komolyan veszi a startup-jait és programjait, akkor miért kívánja korlátozni azokat a cégeket, akik százával támogatják, vásárolják, működtetik, inkubálják a startup-okat a globális internet piacon? Ha tényleg azt akarja Európa, hogy az új digitális nemzedék világszínvonalon tudjon versenyezni minden kontinensen, akkor miért veszi el tőlük az eszközöket, amik a versenyzéshez elengedhetetlenül szükségesek? Mert ezek a technológiai cégek nemcsak a saját nagyszámú európai munkatársaikat, hanem - öko-szisztémájuk révén - százezres szellemi dolgozó tömegeket fizetik meg…
Ennek a vízfejű bürokráciának - amikor ott vannak az energetikai kérdések vagy éppen az Unió határai mentén zajló háború kérdése is - tényleg az most a legnagyobb prioritása, hogy megtámadják szövetségesük legsikeresebb cégeit, hogy újabb és újab szabályok közé szorítsák azokat, akik európaiak százezreinek biztosítanak megélhetést az általuk teremtett és folyamatosan megújított öko-szisztémájukban, nemcsak alkalmazottaikkal hanem üzleti rendszerükkel és online tranzakcióikkal? Ha így van, akkor legalább nekünk állampolgároknak kell meghallanunk a Ferenc pápa által megkongatott vészharangot... Úgy tűnik, már tényleg csak ő maradt meg egyedüli vezéregyéniségnek ebben az emberi nagyságot, államférfiúi képességeket igencsak szűken mérő korai 21. században.
Kapcsolódó cikkek
- Feldarabolná a Google-t az EP
- Hosszabb ideig bírják a Google ballonjai a levegőben, mint korábban
- Andre Weyher tudja, milyen weboldalt szeret a Google a találati listában látni
- A Firefox a Google keresőjétől a Yahoohoz pártol
- A világ legnagyobb hirdetőtábláját bérli a Google
- A Microsoft a második legértékesebb vállalat a Forbes szerint
- Az okostotthon elképzelés egyre inkább valósággá válik
- Magyarországi eseményekről emlékezik meg a Google
- A Google-térképen is megjelennek a BKK valós idejű járatinformációi
- Szabadalom-megosztási szerződést kötött a Google és az LG
Hirek.com - Kiemelt hír ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Különdíjas lett a Deloitte úttörő coaching programja
Elismerték a Deloitte Zrt. tevékenységét az International Coaching Federation (ICF) Magyar Tagozata 2024-es pályázatán. Az ICF által alapított Prism Award célja, hogy jutalmazza azokat a szervezeteket, amelyek a szigorú szakmai követelményeknek megfelelő, a céges kultúrát és a stratégiai célokat is támogató, mérhető pozitív hatást kiváltó coaching programokat valósítanak meg. A 2024-es versenyen a Deloitte Zrt. belső coaching programja elnyerte a Tudatos építkezés kategória különdíját a szakmai zsűri döntése alapján.
Jövőformáló diákok: Megvannak a Megoldások a holnapért továbbjutói
A szakmai zsűri kiválasztotta a Samsung és az EdisonKids által ötödik alkalommal meghirdetett Megoldások a holnapért verseny legjobb 50 diákcsapatát. Az idei témák – a Közösség, az Egészség és a Fenntartható jövő – iránt összesen 241 diák jelentkezett kreatív pályázattal az ország különböző részeiről. Az előző évekhez képest a továbbjutó diákok és tanáraik idén még több tudással és kompetenciával gazdagodhatnak a frissített program keretében, hogy a következő hetekben megvalósíthassák jövőt formáló ötleteiket.
A jövő intelligens rendszerei Barcelonában
A Xiaomi Corporation (a továbbiakban „Xiaomi” vagy a „Csoport”) – a globális piacvezető a fogyasztói elektronikai termékek és okoseszközök gyártása terén – bejelentette részvételét a 2025-ös Mobile World Congress rendezvényen, amelyet Barcelonában, Spanyolországban tartanak. Idén a Xiaomi bemutatja a „Human x Car x Home” okos ökoszisztéma továbbfejlesztett verzióját, amely forradalmasítja a felhasználók eszközökkel való interakcióját azáltal, hogy zökkenőmentes csatlakoztathatóságot és intelligens integrációt biztosít.
Fel fog-e lépni Zámbó Jimmy saját emlékkoncertjén?
A legfrissebb információk szerint 2026-ban - Zámbó Jimmy halálának 25. évfordulója alkalmából - emlékkoncertet terveznek a Budapest Arénában. Bár konkrét részletek még nem állnak rendelkezésre a koncert programjáról, a nemzetközi példák alapján felmerül a kérdés: vajon megjelenik-e a király "személyesen" az eseményen, előad-e valamit saját hangján "eredetiben"?
Grok 3: Elon Musk új AI modellje kihívást jelent a ChatGPT 4.0 és más csúcstechnológiás AI rendszerek számára
Elon Musk xAI vállalata bemutatta legújabb mesterséges intelligencia modelljét, a Grok 3-at, amely állításuk szerint felülmúlja az OpenAI GPT-4.0-t és a DeepSeek V3-at a matematika, tudomány és kódolás területén. A Grok 3 egy korai verziója a Chatbot Arena teszteken is az első helyre került - ez egy olyan platform, ahol a felhasználók úgy értékelik a chatbotokat, hogy közben nem tudják, melyikkel beszélgetnek éppen.