Prim Hírek

Magyarországon közel ötmillió ember használja a Facebookot, amely azokat is követni tudja, akik nem tagjai, vagyis a nem regisztrált internetezők is megfigyelhetők – erre jutottak egy közelmúltban készített belga tanulmány szerzői. Az adatszerzés módja, hogy a Facebook más oldalakba úgynevezett követési kódokat épít be – mondta a 180 percnek Gombos Zsolt Facebook-szakértő.

Hozzátette: a netezők ma már folyamatosan olyan weboldalakat látogatnak, amelyekben vannak a közösségi portáltól származó kódok. Ilyenek például az egyes híroldalakon a cikkek mellett található, ajánlást szolgáló like gombok, továbbküldési gombok. Aki elkezd böngészni egy hírportált, azt a Facebook gyakorlatilag megcímkézi, és tudja, hogy a felhasználó milyen tartalmakat kezdett el nézegetni a közösségi oldalon kívül.

 

Ezeket az adatokat a hirdetőknek jó pénzért megvásárolják, és fel is használják, hogy releváns reklámokkal tudják bombázni a fogyasztókat. Gombos Zsolt szerint nagyon sokszor elhangzik, hogy az emberek reklámkerülőek. Ennek oka, hogy a fogyasztók általában olyan hirdetésekkel találkoznak, amelyek nem érdeklik őket, nem nekik szólnak, ezért zavaróak, az adott személy netezési szokásairól szerzett adatok alapján azonban a hirdetők már képesek lehetnek arra, hogy az érdeklődésüket felkeltő reklámokat küldjenek neki.

"Kísérleti alanyok vagyunk, mert bent vagyunk a rendszerben, használjuk, és ezzel rengeteg adatot adunk át. Illúzió, hogy a Facebook ingyenes." - jelentette ki. Azok az egyszerű felhasználók – mintegy másfél milliárd ember – aki fent van a Facebookon, a pénznél sokkal drágább kinccsel fizet, az adataival – tette hozzá.

A jó helyre bemért reklám nemcsak a hirdetőnek, hanem a fogyasztónak is javára szolgálhat, bár az is előfordulhat, hogy a felhasználó adatait rossz célokra használják fel – mondta a Kossuth Rádió műsorában Fülöp Tamás igazságügyi informatikai szakértő. Ha például kitesz valaki egy képet a netre arról, hogy épp a repülőtéren van, és nyaralni indul Dél-Amerikába, ahol két hétig marad, akkor az nemcsak az ismerősöknek, hanem a betörőknek is érdekes információ lehet. Egy ilyen posztból például a képbe ágyazott geokód alapján az is kiderülhet, hol lakik a fényképet és szöveget megosztó felhasználó.

Jól át kell gondolni tehát, milyen információkat osztunk meg a Facebookon. Különösen a kiskorúak vannak veszélyben, akik gyakran nem eléggé tájékozottak, milyen kockázatokkal jár a közösségi oldal használata – hangoztatta Gombos Zsolt.

Forrás: 180 perc / Kossuth Rádió / hirado.hu