Az Ericsson nyitott innovációs teret alapít Budapesten
Az Ericsson nyitott innovációs teret alapít budapesti kutatás-fejlesztési központjában, az úgynevezett "Garázs" teret biztosít a mobil szolgáltatók, a vállalkozások, a fejlesztők, az egyetemek és a végfelhasználók együttműködésére
Valter D'Avino, az Ericsson nyugat- és közép-európai régiójának vezetője kifejtette, hogy a Garázs első lépésként a felhő alapú infrastruktúrára és a virtualizációra összpontosít majd. Hozzátette: "Úgy gondoljuk, hogy ez a terület átalakítja majd az új szolgáltatások piacra kerülését."
A közlemény idézi Péceli Gábort, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) rektorát, aki a közlemény szerint elmondta: "Ez az új kezdeményezés meglátásom szerint eszköz arra, hogy közös tevékenységeinket egy magasabb szinten folytassuk, ahol az iparág kiaknázhatja az eredményeinket és építhet rájuk. Kutatómunkánk ipari alkalmazása inputként szolgálhat az oktatásunk számára, és a mérnökök új generációját vértezheti fel ezzel a naprakész és gyakorlati tudással." A rektor hozzátette, hogy a BME már több mint 23 éve együttműködő partnere az Ericssonnak.
Chris Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója a közlemény szerint nagyszerű kezdeményezésnek tartja az Ericsson Garázst. Véleménye szerint "remek hely lesz, ahol valamennyi szereplő összefoghat, együttműködhet egymással és a különböző iparágakon átnyúló innovatív szolgáltatásokkal jelenhet meg a piacon."
Kapcsolódó cikkek
- Egyre többet költ kutatás-fejlesztésre Kína
- Egyre többet költ kutatás-fejlesztésre Kína
- Közel két milliárd dollárt fordít fejlesztésre a 3M
- Közel két milliárd dollárt fordít fejlesztésre a 3M
- A Nokia bővíti magyarországi kutatás-fejlesztési központját
- A Nokia bővíti magyarországi kutatás-fejlesztési központját
- Mezőgazdasági tudásközpont létrehozását célzó kutatás indult
- Mezőgazdasági tudásközpont létrehozását célzó kutatás indult
- Az Ericsson is beszáll a startup utánpótlásba
- Az Ericsson is beszáll a startup utánpótlásba
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.