2025-re 100 milliárd digitális kapcsolatot kell felvértezni a támadások ellen

forrás: Prím Online, 2016. november 25. 15:31

A Huawei szerint 2025-re további 4 milliárd új internetfelhasználó lesz, 8 milliárd okostelefon és legalább 100 milliárd, eszközök közötti digitális kapcsolat adja majd az IoT, amely hatalmas kiberbiztonsági készültséget is igényel.

Ulf Feger, a Huawei régiós kiberbiztonsági vezetője a vállalat kibervédelemről szóló budapesti sajtóbeszélgetésén adott áttekintést a virtuális támadások világáról, és ismertette a Huawei kiberbiztonsággal kapcsolatos jövőképét. Feger szerint a jövőben az eddig figyelmen kívül hagyott Internet of Things (IoT, vagyis a „Dolgok Internete”) védelme lesz a legfontosabb.

 


Az IoT piac jelenleg még nem mondható nagynak, de a vállalatok és a végfelhasználók által használt okos- és hálózatra kapcsolt eszközök megsokszorozódása miatt hamarosan gyors növekedést mutat majd. A Gartner szerint 2015-ben az IoT védelmére mindössze kicsivel több mint 281 millió amerikai dollár befektetést szántak a cégek. Ez az összeg idén várhatóan 348 millió dollár lesz, ami 23 százalékos növekedést jelent. A Huawei szakértője szerint azonban a Gartner által jövendölt összeg, mely szerint 2018-ra az IoT befektetések elérik majd az 547 dollárt, még kicsi is. Szerinte ekkor már összesen 11,4 milliárd digitálisan összekapcsolt eszköz működik majd világszerte, míg 2025-re 100 milliárdnál is több, és addigra a Huawei becslése szerint egy átlagos felhasználó napi adatforgalma elérheti az 1,7 gigabyte-ot. Mindez a kormányok, a vállalatok és a végfelhasználók közötti összefogást igényel, annak érdekében, hogy megfelelő kibervédelem álljon rendelkezésre.

 

A kibervédelemben az Egyesült Államok, Dél-Korea, Kína, Malajzia, Németország és Spanyolország jár például élen, azonban a világon jelenleg nincs globálisan összehangolt megelőzési- vagy intézkedési terv, azonos protokoll és csapat, vagyis minden ország külön-külön szabályozza és intézi a kibervédelmét. Magyarország is a világ 63 azon országa között van, amelyek már rendelkeznek kibervédelmi stratégiával és elkezdték a kibervédelmi törvények és szabályozások bevezetését. Azonban még nagyon sok „fehér folt” van a világtérképen – főként Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában –, ahol nincsen átfogó nemzeti stratégia a kibervédelemre, ez pedig lehetőséget ad az esetleges támadásokra.

 

A hekkertámadások pedig egyre kifinomultabbak – mondta az eseményen Feger, hangsúlyozva, hogy még a fizikai elkülönítés sem jelent teljes védelmet – „egy, a munkatársak által nem megfelelően használt, egyszerű USB-kábellel térdre lehet kényszeríteni egy nagyvállalatot” – figyelmeztetett. Az okoseszközök bevezetésével a kockázatok is megnőnek, Feger szerint amint hálózatra kapcsolódnak, például az egészségügyi műszerek is sebezhetővé válnak: előfordulhat például, hogy illetéktelen hozzáféréssel rosszakarók manipulálhatják a vérnyomásmérő által mutatott értékeket. De veszélyek leselkednek egyéb ágazatokban is: egy katonai akciót ma már nem bombákkal próbálnák meg meghiúsítani, hanem például azzal, hogy megtámadják a vadászrepülőgépeket elszállásoló hangárok ajtajának elektronikus vezérlőrendszerét, és nem engedik a gépeket felszállni.

 

„A kiberbiztonság szempontjából nagyon fontos az információ és a tapasztalatok megosztása mind nemzeti, mind nemzetközi szinten az ágazati szereplők között. A Huawei ezt európai keretek között az etis.org szervezettel, világszinten pedig az ISF-el (Information Security Forum) valósítja meg” – mondta el Ulf Feger az eseményen. „A kiberbiztonság legfontosabb eleme a tudatosság: a magánéletben, az üzleti életben és a munkahelyünkön is tudatosan kell gondolkodnunk erről a témáról, hiszen ahogy életünk összefonódott a technológiával, az adatvédelem, a kiberbiztonság is mindennapjaink részévé vált.”

 

Az elmúlt években a Huawei – mint az egyik legnagyobb, infokommunikációs eszközöket szállító multinacionális vállalat – nagy erőket mozgósított mind az ügyfelek, mind a saját védelmének érdekében kiberbiztonsági képességének fejlesztésére. A vállalat a világon az első volt, amely teljes körűen beépítette tevékenységébe a kibervédelmet, amely kiterjed a kutatás-fejlesztéstől kezdve a beszállítók átvilágításán keresztül a gyártásig, a logisztikáig, a saját és harmadik fél által végzett biztonsági tesztekig és a munkaerő képzésig (end-to-end approach). A vállalatnak minden egyes beszállítója – amelyek száma világszerte sok ezerre tehető – minden egyes komponens esetében, legyen az hardver, szoftver vagy szolgáltatás, meg kell győződnie arról, hogy azok biztonságosak-e. A Huawei termékeinek előállításához szükséges beszerzések 32 százaléka az Amerikai Egyesült Államokból származik, 30 százaléka az anyaországi Kínából, 10 százaléka Európából, 28 százaléka pedig Dél-Koreából, Japánból és Taiwanból.

 

A vállalat kibervédelmi biztosítási mechanizmusa az angol szavak kezdőbetűi szerint, az ABC stratégián alapul. Assume nothing, belive no one, check everything. Azaz ne feltételezz semmit, ne higgy senkinek, ellenőrizz mindent. Ez a szemlélet végigkíséri a teljes folyamatot az első lépésektől az utolsóig. A vállalat Európában is rendelkezik saját kibervédelmi kutatás-fejlesztési központtal a németországi Münchenben.

 

A kiberbiztonsággal kapcsolatos mai kutatás-fejlesztések nagyrészt a felhőben találhatóak – valamint az olyan virtualizációs technológiákban, mint az NFV – és ezek biztonsági réseinek azonosításáról szólnak. Emellett a titkosítási módszerek is nagy szerepet kapnak, ugyanis manapság az olyan, egykor népszerű módszerek, mint az MD5, a SHA-1 és -2 könnyen feltörhetőek.

 

Az eseményen Feger azt is elmondta, hogy a Huawei kiberbiztonsági tesztjeit több szinten, több fázisban végzi, és a végső teszt a vállalat Integrált Kiberbiztonsági Laborában zajlik le a piacon elérhető legjobb és legkorszerűbb eszközök segítségével.

 

A Huawei missziója, hogy minél szélesebb körben felhívja a figyelmet a kibervédelem fontosságára és konstruktív párbeszédet teremtsen ebben az egyre sürgetőbb témakörben - hangzott el az eseményen. A vállalat ennek érdekében kétévente frissíti és kiadja kibervédelmi Fehér Könyvét is: az első ilyen, a 21. század technológiájáról és kibervédelméről például 2012-ben jelent meg. 2013-ban kiadott jelentésében a Huawei felszólította a vállalatokat a kibervédelem vállalati szintű beépítésére és hangsúlyozta a globális kiberbiztonsági szabványok kifejlesztésének szükségességét, 2014-ben pedig összeállította az iparág első kiberbiztonsági feltétel-listáját a beszállítók és vevők számára. A negyedik Fehér Könyvét idén mutatta be a Huawei, ebben az ellátási láncok – beszállító kiválasztása, gyártás, logisztika - kibervédelmére helyezte a hangsúlyt.

Biztonság ROVAT TOVÁBBI HÍREI

A Rakuten Viber elnyerte a SOC 2 Type 2 tanúsítványt

A Rakuten Viber, a világ egyik vezető kommunikációs platformja, amely nagy hangsúlyt fektet a biztonságos és privát kommunikációra, sikeresen teljesítette a Service Organization Control (SOC) 2 Type II tanúsítványt. A SOC 2 az American Institute of Certified Public Accounts (AICPA) által kidolgozott ellenőrzési szabvány. Szigorú keretrendszerét úgy alakították ki, hogy biztosítsa az ügyféladatok biztonságát, rendelkezésre állását, bizalmas jellegét és védelmét.

2024. április 24. 11:38

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Ingyenes digitális platform segít a tanároknak és diákoknak az érettségire való felkészülésben

2024. április 20. 11:36

Itt a világ első, Swarovski kristályba ágyazott autós kijelzője

2024. április 10. 14:55

A csevegőprogramokat vizsgálta az NMHH

2024. április 2. 13:14

Megvannak az IAB 2023-as Legjobb szakdolgozat pályázatának nyertesei

2024. március 25. 15:50