Egy index és ami mögötte van
Magyarország egy helyet rontva a 21. helyre került az uniós országok között az Európai Bizottság által a digitális gazdaság és társadalom fejlettségének mérésére bevezetett összetett mutató, az ún. DESI index (Digital Economy and Society Index) alapján. A napokban nyilvánosságra hozott legfrissebb index 2015-ös (esetenként régebbi) adatok alapján készült, így az elmúlt esztendő közpolitikai, szabályozási és fejlesztéspolitikai eredményeit még nem tükrözi.
A DESI index öt fő dimenzió mentén értékeli az egyes tagállamok teljesítményét: összekapcsoltság, humán tőke (digitális készségek), internethasználat, digitális technológiák integráltsága, valamint digitális közszolgáltatások. Magyarország összességében a 21. helyen áll; jól teljesít az összekapcsoltság területén, ami főként a nagy sebességű vezetékes szélessáv (NGA) és a 4G elterjedtségének, valamint a szélessávú internethasználat növekedésének köszönhető. A digitális készségek szintje ugyanakkor továbbra is elmarad az unió átlagos szintjétől, a legfőbb kihívást pedig változatlanul a vállalkozások csekély mértékű IKT használata és a digitális közszolgáltatások fejletlensége jelenti.
A DESI index ugyanakkor jól mutatja, hogy mennyire időszerű volt 2015-ben az internetről és a digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultáció, az InternetKon, majd annak eredményeire építve a Digitális Jólét Program (DJP) meghirdetése. A DJP egyik legfontosabb célja éppen az, hogy Magyarország minden polgára és vállalkozása a digitalizáció nyertesei közé kerülhessen. A kormány határozott törekvése, hogy Magyarország a digitális átalakulás versenyében Európa legsikeresebb, legjobb teljesítményre képes országai közé tartozzon. A nemzetgazdasági szintű versenyképesség előfeltétele, hogy a KKV-k és a munkavállalók megfelelő digitális kompetenciákkal rendelkezzenek.
A DJP eddigi és tervezett tevékenységei is kifejezetten azokra a területekre fókuszálnak, amelyeken a DESI index gyenge eredményt mutat, illetve fejlesztési igényt jelez. Noha infrastruktúra terén nem tapasztalható lemaradás, a digitális gazdaság fejlődéséhez nélkülözhetetlen a megfelelő minőségű digitális infrastruktúra elérhetősége; a Szupergyors Internet Program keretében 2018 végére minden háztartásnak és vállalkozásnak módjában áll majd legalább 30 Mbps sávszélességgel csatlakozni az internethez. Annak érdekében, hogy az anyagi erőforrások hiánya egyetlen magyar polgárt se zárjon ki a digitális világban való részvételből, a DJP áfacsökkentéssel, Digitális Jólét Alapcsomaggal és települési ingyenes wifi-szolgáltatással igyekszik segíteni. A kormány mindenkinek szeretne esélyt teremteni arra, hogy léphessen egyet előre digitális tudásában, képességeiben, és ennek elérése érdekében ingyenes képzéseken vehessen részt. A kormány célja, hogy a következő években a digitalizációval több új, magas hozzáadott értéket termelő munkahely jöjjön létre, mint amennyi munkahely a digitális átalakulás során megszűnik. Ezt a célt szolgálja a 2016 őszén a Kormány által elfogadott Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája, amely a teljes oktatási rendszert hivatott felkészíteni a digitális világra. A stratégia végrehajtása megkezdődött. Még az idei évben elindul a Digitális Munkaerő Program is, melynek célja a digitális munkaerőhiány enyhítése. A magyar gazdaság versenyképességének előfeltétele az is, hogy a meghatározó szektor, a kis- és középvállalkozások, illetve a munkavállalók megfelelő, az átlagot meghaladó digitális kompetenciával rendelkezzenek. Az Európában modellértékű Modern Vállalkozások Programja (MVP) ebben a folyamatban meghatározó szerepet tölt be. Annak érdekében, hogy a hazai startup vállalkozások és KKV-k minél nagyobb arányban állják meg a helyüket a nemzetközi digitális gazdaságban a kormány elfogadta a Magyarország Digitális Startup Stratégiáját, amely 2020-ig fogalmazza meg vízióját a digitális vállalkozások Magyarországáról és a Stratégia alapján a kormány javaslatára az Országgyűlés máris döntött az angyalbefektetők adókedvezményéről. Magyarország Digitális Exportfejlesztési Stratégiája pedig elsősorban a hazai informatikai KKV-k, illetve az állami érdekkörben létrejött fejlesztések külpiacra vitelét és versenyképességét támogatja. A közigazgatási szolgáltatások digitalizációját szolgáló fejlesztések keretében megvalósul a leggyakoribb 10 közigazgatási ügykör elektronikus intézhetőségének teljes körű kiépítése, a kormányzati telefonos és elektronikus ügyfélszolgálat egységesítése és kiterjesztése. A kormányzat hatékony elektronikus működése érdekében lendületet kapott a nyílt forráskódra épülő informatikai megoldások elterjesztése, és ehhez kapcsolódóan a polgárok számára egy díjmentesen igénybe vehető szoftver alapcsomag kialakítására kerül sor.
Ezeknek a programoknak, illetve a Digitális Jólét Program egészének a hatásai várhatóan a következő évek DESI indexében is tükröződnek majd.
Kapcsolódó cikkek
- 11 táblagép átadásával Rezibe érkezett a Vodafone Digitális Iskola Program
- Hátrányos helyzetű településeken folytatódik az Idősügyi Infokommunikációs Program
- Beszélgetés szakértőkkel a biztonságos internetről
- A Digitális Jólét Nonprofit Kft. segíti a Digitális Jólét Program megvalósítását
- Virágzó startup fővárossá válhat Budapest
- Folytatódik a Szupergyors Internet Program megvalósítása
- Elindult az NHIT Online Akadémia!
- Az idősödő munkavállalók képzése segítheti a digitális gazdaság fejlődését
- November 1-től tételesen kiderül, mennyivel csökken jövőre az internetszámlánk
- Magyarország felzárkózhat az EU infokommunikációs krémjéhez
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell
Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.