Akik helyett a pénz dolgozik
Kecsegtető keresetkiegészítés a passzív jövedelem. Akkor miért nem vágunk bele?
Vonzó a passzív jövedelem, de kevesen aknázzák ki a benne rejlő lehetőséget – derült ki a Profession.hu legfrissebb, 2017 szeptemberi reprezentatív kutatásából.
Kiderült: minden harmadik megkérdezett tervez valamilyen passzív jövedelemszerző tevékenységet a jövőben, de többségük még csak elméleti szinten foglalkozik a lehetőséggel és csak 25 százalékuk számol azzal, hogy kizárólag ebből biztosítja a megélhetését. Az így befolyó extra pénzből a legváltozatosabb célokra szeretnének tartalékot képezni a magyarok.
Jövedelem munka nélkül?
A megkérdezettek több mint fele állította, hogy tisztában van a passzív jövedelem definíciójával. Kétharmaduk az ingatlan bérbeadást tekinti ilyen tevékenységnek, felük a pénzügyi befektetéseket is ismeri és 47 százalék a saját szellemi termékből származó bevételt is passzív jövedelemforrásként azonosítja. A magasabb végzettségűek egyértelműen tájékozottabbak a témában, így ők az osztalék és üzletrész, a lízingeltetés vagy a saját szellemi termék fogalmával is tisztában vannak.
A 30 év alatti digitális korosztály a szoftver- és applikációfejlesztés, valamint a saját internetes vállalkozás nyújtotta bevételszerzési lehetőségeket ismeri jobban, szemben a pénzügyi befektetésekkel.
Nem vagyunk elég bátrak
A fentiek ellenére a válaszadók 83 százaléka mégsem végez semmilyen passzív jövedelmet biztosító tevékenységet. Azok közül, akik mégis, a legtöbben (7%) a tőkeigényesebb pénzügyi befektetésekben és ingatlan bérbeadásban (6%) látták meg a lehetőséget, míg egészen kis hányaduk (3%) az MLM típusú ügynöki tevékenységbe fekteti erőforrásait.
Ezek a tevékenységi formák jellemzően a fővárosban élők körében népszerűek, a vidéki lakosság szinte alig mutat ilyen aktivitást.
Csak kiegészítő jövedelem
A vezető hazai állásportál kérdőívét kitöltők majdnem kétharmada csupán jövedelemkiegészítő tevékenységnek tekinti passzív forrásait. Mindössze 16 százalékot tesznek ki azok, aki kizárólag így teremtik elő a megélhetéséhez szükséges pénzt és 25 százalék tervezi, hogy hosszú távon ebből akar megélni. Több mint felük viszont folyamatosan keresi az új alternatívákat és fejlesztési lehetőségeket.
Az érdekeltek 70 százaléka havi szinten kevesebb, mint 10 órát fordít passzív jövedelemszerző tevékenységének fenntartására és mindössze 13 százalékuk fordít teljes vagy részmunkaidőnyi energiát ilyen tevékenységre.
A lelkesedés jellemzően a tervezési fázisig tart
Ami a jövőt illeti, minden harmadik megkérdezett tervezi, hogy belekezd valamilyen passzív jövedelemszerző tevékenységbe. A legnépszerűbbek a tradicionális eszközök – az ingatlan bérbeadás (12%) és a pénzügyi befektetések (12%) – de vonzó az internetes vállalkozás indítása (7%) és a saját szellemi termék kamatoztatása is (6%).
A lelkesedés a gyakorlati megvalósítás szintjére csak ritkán jut el: 65 százalék mindössze komolyan fontolgatja a lehetőséget, és csupán 14 százalék folytat tanulmányokat kifejezetten ilyen cél érdekében. A válaszadók 10 százaléka jutott el a piackutatásig vagy a pénzügyi tervezésig.
Elsődleges cél a magasabb jövedelem
A passzív bevételszerzést tervezők 84 százalékát egész egyszerűen a több pénz motiválja. 34 százalékuk a munkaadójától szeretne függetlenedni, 27 százalékuknak a rugalmasabb időbeosztás a vonzó. Minden ötödik válaszadó a kapcsolatrendszerét szeretné bővíteni ilyen módon.
A válaszadók több mint fele előre meg nem határozott célra szeretne tartalékot képezni. Míg a fiatalabb korosztály jellemzően nyaralásra, tanulásra, esküvőre, drága holmik vásárlására fordítaná az extra bevételt, addig a középkorú népesség a gyermekek oktatását tervezi ebből a jövedelemből megoldani. Az ötven fölöttieknek és a magasabb végzettségűek számára a nyugdíj kiegészítés és az öngondoskodás a legfőbb cél.
A meglévő tudásunkból gazdálkodunk
A passzív jövedelemszerzés iránt érdeklődők, vagy már jelenleg is aktívak alapvetően a meglévő tudásukból gazdálkodnak: 70 százalékuk semmilyen plusz tanulmányt nem folytatott az adott tevékenységhez kapcsolódóan. 13 százalék vágott bele valamilyen OKJ-s tanfolyamba, 9 százalék kezdett nyelvtanulásba annak érdekében, hogy eredményesebb legyen az adott területen. Fizetős vagy ingyenes online kurzusokon csupán 6 százalék vett részt.
Jó alapot adhat az erősödő munkaerőpiac
„A folyamatosan erősödő munkaerőpiacon azt látjuk, hogy szinte minden iparágban növekedésnek indultak a bérek. Ez várhatóan elősegíti majd, hogy többen és komolyabban vágjanak bele valamilyen passzív bevételszerző tevékenységekbe. Azonban ezen a téren csak azok lehetnek sikeresek, akik tudatosan kezelik a befolyó plusz bevételt és képesek megtakarítássá konvertálni azt.” – mondta Martis István, a Profession.hu ügyvezető igazgatója.
Kapcsolódó cikkek
- 5G: tízből hét netező használná
- Akár ön is felelhet cége bezárásáért, ha jön a GDPR
- Önvezető autót fejlesztenének legszívesebben mérnökeink
- Generációs szempontok: a fiatalabb ügyfelek lojalitásához több kell egy márkától
- Még mindig vonzó Amerika a fiataloknak
- Miben különböznek az európai online vásárlók?
- Kitekintés 2030-ra: partnerség az emberek és gépek között
- Az emberi tényező szerepe a vállalati támadások során
- 2019-re az épületek kétharmada okos lesz
- Huawei kutatás az okostelefonnal kapcsolatos nyaralási szokásainkról
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell
Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.