Nincs lehetetlen, csak tehetetlen
2 Celsius-fok alatti globális felmelegedés? Világszinten 50 százalékkal csökkentett szén-dioxid-kibocsátás 20 éven belül? Nem csalás vagy ámítás. A „Better Energy, Greater Prosperity” (Tisztább energia, látványosabb fejlődés) címmel megjelent tanulmány szerint az energiarendszer átalakítása a fejlett és a fejlődő országokban egyaránt kivitelezhető, ráadásul a változtatás ösztönzőleg hat a növekedésre és a gazdasági fejlődésre.
A jelentés négy olyan módszert mutat be, amelyeket a Schneider Electric is tanácsol a gyors környezetbarát átalakuláshoz. A vállalat célja, hogy 2030-ig szén-dioxid-semlegessé váljon, ezért tevékenységével napi szinten is hozzájárul a megvalósításhoz.
Az energiarendszer átalakításáért felelős tanács (ETC) kiadványa olyan valós lehetőségeket ajánl a kormányoknak, a vállalatoknak és a befektetőknek, amelyekkel a károsanyag-kibocsátást 2040-ig a jelenlegi felére lehet csökkenteni. A következőkben ismertetett módszerek rámutatnak arra, hogy a változás technikai és gazdasági szempontból is megvalósítható. A globális cél, hogy az energiatermelés teljes mértékben villamosenergia-alapúvá váljon és minél inkább decentralizált legyen, amit helyi energiairányítási ökoszisztéma és igény alapú tárolás egészít ki. A folyamat pedig minimális, illetve zéró szén-dioxid-kibocsátással járjon.
1. Kevesebb szén-dioxid, több villamos energia
Számos országban új üzleti modellek vannak terjedőben a közüzemi szolgáltatások terén. Ezek részeként például az intelligens mérőórák vagy a helyben előállítható energia kellő rugalmasságot és gyorsaságot biztosít a szolgáltatók számára a fogyasztói igények azonnali kielégítéséhez, miközben előtérbe helyezi a megújuló energiaforrásokat. Ebben segít a Schneider Electric Easergy T300 megoldása, amely az energiaelosztás automatizálásának távoli irányítását támogatja: mér, értelmezi az adatokat, szükség esetén pedig beavatkozik a rendszerbe.
Emellett a villamosítási lehetőségek is egyre nagyobb ütemben nőnek. Az ETC jelentése szerint 2040-re a lakás- és üzleti célú építési szektorban 35 százalékkal lehetne növelni a jelenleg elektromos energiával nem rendelkező épületek áramellátását. Ezzel egyidejűleg szintén az új gépjármű-eladásokban az elektromos autók aránya elérheti a 95 százalékot, a könnyű tehergépjárművek esetében pedig a 73 százalékot.
2. Nagyobb energiahatékonyság
A villamosítás kiterjesztése csak az első jelentős lépés. A következő annak biztosítása, hogy a villamosított területek a lehető legnagyobb energiahatékonysággal működjenek. A párizsi klímaegyezményben megfogalmazott célok teljesítése érdekében fel kell gyorsítani az ilyen irányú fejlesztéseket, és évi 1,8 százalékról 3 százalékra növelni azok ütemét. Ez azonban rengeteg tennivalót jelent még. Az épületek esetében például az energiahatékonyság növelését célzó lehetőségek 82 százaléka kihasználatlan, míg az ipar területén ez az érték 58 százalék.
3. Alternatív üzemanyagok és károsanyag-adó
A nehezen villamosítható ipari tevékenységek vagy a távolsági szállítmányozás szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése egyelőre szintén kiaknázatlan innovációs terület. A bioüzemanyagok és a hidrogén alkalmazása vagy a szén-dioxid megkötése, illetve villamos energiává való átalakítása mind ígéretes megoldások lehetnek ezen a téren. Emellett a CO2-kibocsátásra adó vagy egyéb fizetési kötelezettség formájában kirótt pénzügyi terhek is előmozdíthatják a fejlesztéseket és a környezetkímélő beruházásokat.
4. A fosszilis energiahordozók visszaszorítása
Ma a fosszilis tüzelőanyagok fedezik a teljes energiafelhasználás 70 százalékát. Az ETC riportja szerint a 2 Celsius-fokot megcélzó ütemterv teljesítése érdekében ennek az értéknek 2040-ig 50 százalék körülire kell csökkennie. Ugyanakkor a fosszilis tüzelőanyagok továbbra is jelentős szerepet játszanak az energiaszektorban, és ezek adják a növekvő világgazdaság legfőbb energiaforrását. Ezért típusonként optimalizálni kell a használatukat a szén-dioxid megkötésének ösztönzése mellett.
A Magyarországon négy gyárral és egy regionális logisztikai központtal rendelkező, francia központú Schneider Electric EcoStruxure nevű nyílt platformja többek között a fenti lépésekben segít a vállalatoknak és az egyéb gazdasági szereplőknek. Az intelligens, átfogó irányítástechnikai rendszer összegyűjti, elemzi, és jól átlátható módon bocsátja rendelkezésre az adatokat, amelyek üzleti célú felhasználásával a szervezetek növelhetik hatékonyságukat és teljesítményüket, ezáltal hozzájárulhatnak egy tisztább energiákon alapuló jövőért folytatott küzdelemhez.
A Schneider Electric EcoStruxure platformjának ipari megoldásairól itt olvashat bővebben: http://www.schneider-electric.com/b2b/en/campaign/innovation/industries.jsp
Kapcsolódó cikkek
- Aktív energiagazdálkodás – buzzwordök és a valóság
- 140 évnyi evolúció az építkezésben
- Magyar cég segíti az európai szabályok bevezetését az ukrán gázpiacon
- 16,3 millió tonna szén-dioxidtól védtük meg a Földet
- Négy ipari IoT trend, amire érdemes figyelni
- A bambusz nem csak a pandáknak jó
- Magyar siker a nemzetközi logisztikában
- Gyorsan telepíthető informatikai rendszerek az APC és a Cisco együttműködésével
- 2019-re az épületek kétharmada okos lesz
- Trump elnök döntésének nincs hatása a Xeroxra
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Széchenyi István Egyetem közreműködésével magyar műhold vizsgálja az aszályos területeket
Hiánypótló kutatás zajlik a győri Széchenyi István Egyetem részvételével, amelynek keretében egy műhold ad rendszeresen távérzékelt adatokat Magyarország területéről. A konzorciumban megvalósuló európai uniós projekt során az intézmény Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara az űrből érkező információkat elemzi és kontrollálja az aszályos időszakok hatásainak enyhítése érdekében.
Számos MI-t használó alkalmazással ismerkedhettek meg a résztvevők a Mobile Broadband Forum kiállításon
Már több mint három millió mesterséges intelligenciára képes alkalmazás készült világszerte, túlszárnyalva a hagyományos alkalmazások számát – derült ki a 2024-es Isztambulban megrendezett Global Mobile Broadband Forum (MBBF) során.