Prim Hírek

A társadalmi egyenlőtlenségek területeit és azok mértékét rendszeresen monitorozza a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD. Idei jelentésében három területet azonosít, ahol legjelentősebb a nemek közti különbség. A nőkkel szembeni erőszak, valamint a nem fizetett munkák egyenlőtlen eloszlása mellett rámutat a tartósan fennálló nemek közötti bérszakadék kritikus kérdésére. Az OECD megállapítása szerint még a fejlett országokban is hátrányba kerülnek a nők a bérezés szempontjából.

Magyarország a középmezőnyben 

Magyarországon a felsőfokú alapképzésben több nő (60%) vesz részt, mint férfi és átlagosan jobb tanulmányi eredményeket is érnek el – ez az előny azonban a munkaerőpiacon szép lassan elvész. A magyar nők átlagosan 9,5 százalékkal keresnek kevesebbet férfi kollégáiknál. A helyzet Indiában a legrosszabb, ahol a nők munkája 56 százalékkal ér kevesebbet, mint férfi kollégáiké, de a legnagyobb egyenlőséget mutató Belgiumban is 3 százalék körüli a nemek közötti bérkülönbség a férfiak javára. 

Hazánkban relatíve jó a helyzet a vezető pozíciók nemek közötti eloszlása tekintetében: a felmérés szerint a menedzseri székek 40%-ában nők ülnek. Ha ezt is figyelembe vesszük, akkor még nyugtalanítóbb a nők bérhátránya: akár vezetőként, akár beosztottként miért keresnének kevesebbet férfi társaiknál?

Tegyünk a változásért!

A visszás helyzet ellen emeli fel szavát a GLAMOUR magazin is a #PoweredByWomen kampánnyal: mind a tizenhét országban, ahol a magazin jelen van, 2017 novemberében csak nőket kértek a kiadvány elkészítésére. A GLAMOUR magyar szerkesztősége azonban ennél is tovább megy, és kiterjeszti a kampányt decemberre is. 

A transzparencia a kulcs

A munkaerőpiaci átláthatóság fontosságát támasztja alá a Profession.hu saját statisztikája, amely kimutatta, hogy a munkakeresők körében számszerűsíthetően sikeresebbek azok az álláshirdetések, amelyekben a nyitott pozícióban elérhető bért feltünteti a munkaadó. Az ilyen hirdetések száma ugyan növekvő tendenciát mutat, de arányuk jelenleg még igen alacsony az összes feladott álláshirdetéshez képest: mindössze 3,8 százalék. Pedig a jelenlegi munkaerő-toborzási nehézségek mellett megéri a bértranszparencia, ugyanis 22 százalékkal több jelentkezőt generálnak azok a hirdetések, amelyek átláthatóvá teszik a munkabért - akár férfi, akár nő lesz a leendő munkatárs.

A vezető hazai állásportál toborzási üzletágának vezetője, Szigeti Nikoletta úgy látja, hogy a problémát a hazai munkaadók egy része már felismerte és egyre több vállalat indít belső programot annak érdekében, hogy megszüntessék a cégen belüli egyenlőtlenségeket és növeljék a nők biztonságérzetét. Leginkább a versenyszférára jellemző, hogy a transzparencia stratégiai céllá vált: ez nem csak az átlátható szervezeti bérstruktúra kialakítását foglalja magában, de azt is, hogy a vezető pozíciókban növeljék a nemek közötti egyensúlyt. „A fejvadász, illetve toborzási szolgáltatásunkat igénybe vevő partnereinkről egyértelműen elmondható, hogy a juttatási csomag tekintetében nem tesznek különbséget a női és férfi munkavállalók között. A szaktudást, tapasztalatot, nyelvtudást fizetik meg.” – teszi hozzá a szakember.