MANAP a termékdíj-csökkentésről: „Bízunk abban, hogy ez csak a kezdet”
A magyar napelempiac többségét képviselő iparági egyesület, a MANAP bízik abban, hogy a napelemek termékdíjának 2018. január elsejétől való csökkentése jele annak, hogy a kormányzat ezen túl egyre inkább támogatja a megújuló energiaforrások, ezen belül is a napenergia felhasználásának minél szélesebb körű elterjedését.
2018. január elsejétől a napelem után fizetendő termékdíj kilogrammonként 114 forintról 57 forintra csökken, derül ki a 2011. évi LXXXV., a környezetvédelmi termékdíjról szólótörvény, 2018. január elsejétől hatályos módosításából.
"Amikor a 2015-ben a kormány bevezette a termékdíjat, nem azért tiltakoztunk, mert termékdíj drágította a napelemeket, hanem azért, mert hatszor annyi volt, mint a nyugat-európai átlag. A jövőre fizetendő termékdíj még mindig jelentősen meghaladja az uniós átlagot, viszont az irány örömteli. Azt gondoljuk, végre a magyar kormányzat is felismerte, annak fontosságát, hogy a ma még inkább adóként felfogható termékdíj mértéke közelítsen a valós költségek felé, hiszen a napelemek életciklusuk végén való visszavétele és feldolgozása az elsődleges cél, nem a termékekre kivetett díj beszedése és a bevételek növelése.” – nyilatkozta Szolnoki Ádám, a MANAP Iparági Egyesület elnöke.
„Az elmúlt évekre jellemző kormányzati ellenszél és az egész iparágat sújtó 2016-os visszaesés után most úgy látjuk, hogy az idei és a következő 1-2 év fellendülést hoz ezen a téren. Részben azért, mert a napenergia lehetőségeit egyre növekvő értékben ismeri el az országos energetikai stratégia és a termékdíj csökkentése is segíteni fogja a növekedést. Mindamellett, azt sem felejthetjük el, hogy a piac mind keresleti, mind kínálati oldala erőteljes növekedést mutat, így tényleg a a jogalkotón és a szabályozó szerveken múlik az, hogy Magyarországon a korábbinál erőteljesebb növekedést mutasson a megújuló és ezen belül a napenergia hasznosítása területén.” – tette hozzá Szolnoki Ádám.
Kapcsolódó cikkek
- Milyen napelemet finanszíroznak szívesen a bankok?
- Már idén elérte a 2020-ig kitűzött fenntarthatósági céljai többségét a Xerox
- A bambusz nem csak a pandáknak jó
- Trump elnök döntésének nincs hatása a Xeroxra
- Optimális napenergia felhasználás az ABB innovatív REACT inverterével
- Triplázhat a világ napenergia-termelése 2021-re
- Az ABB technológiájára épül a világ legnagyobb vízre telepített kísérleti naperőműve
- #zöldenjobb: bezöldül az internet a környezetvédelemért
- Dubaj fenntartható városa az ABB inverterein keresztül a napból nyeri a villamos energiát
- Olyan olcsó lesz a napelem, mint az újságpapír!
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
EY: csak átmeneti a megtorpanás az elektromos autók piacán
Lassulás tapasztalható idén a tisztán elektromos, hibrid és plug-in járművek (EV) iránti globális kereslet növekedésében – derül ki az EY 28 ország 19 000 fogyasztójának megkérdezésével készült nemzetközi felméréséből. Az elektromobilitás előretörése miatt a megtorpanás várhatóan csak ideiglenes és a gyártók hamarosan újra növelhetik a kapacitásokat – emeli ki Szűcs Tamás, az EY autóipari iparági csoportjának vezető partnere.
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede kínálja ezt az átvételi módot, ami 12 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Az egyre növekvő kereslet az egyik fő oka lehet a szolgáltatók kapacitásproblémáinak – állapította meg a Nagy Webáruház Felmérés.
A digitális technológiák jelentik a jövő oktatásának alapját
Okostanterem, szupergyors Wi-Fi és innovatív tárolási megoldások – többek között ezek a technológiai fejlesztések alakíthatják az egyetemi oktatás és -kutatás jövőjét. Az Óbudai Egyetem és a Huawei Technologies „Digitális fokozatváltás a felsőoktatásban” című közös rendezvényén a digitális oktatás legújabb trendjeit és a Huawei legfejlettebb megoldásait mutatták be, amelyek hatékonyabbá és interaktívabbá tehetik a tanulási környezetet. Az Óbudai Egyetemen már telepítési fázisban lévő Wi-Fi 7 hálózati technológia például négyszer gyorsabb adatátvitelt kínál, míg a mesterséges intelligencia és a felhőalapú megoldások a személyre szabott oktatást és nemzetközi kutatási együttműködéseket támogatják.