Budapesten nyomtat először vasúti fékalkatrészt a Knorr-Bremse
A Knorr-Bremse csoport vasúti üzletága Budapesten indította el a 3D fémnyomtatás bevezetésének vizsgálatát. Az új technológiától a prototípusok, az egyedi gyártóeszközök és pótalkatrészek gyártási idejének jelentős csökkenését várja a Knorr-Bremse Rail Systems Budapest.
Több mint 240 millió forintért vásárolt és állított üzembe 3D fémnyomtatót a Knorr-Bremse Rail Systems Budapest a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) támogatásával. A 30 országban jelen lévő Knorr-Bremse Csoport vasúti üzletágában ez az első 3D fémnyomtató, amelyet fékrendszerek alkatrészeinek előállítására használnak. A legkorszerűbb vasúti járműveken már most is előfordulhatnak olyan egyedi, nyomtatott fémalkatrészek melyek alkalmazása nem jelent biztonsági kockázatot. A budapesti mérnökök azonban biztonságkritikus alkatrészeket is nyomtatással terveznek előállítani, amire eddig még nem volt példa az iparágban. Első körben prototípusokat és pótalkatrészeket fognak az eszközzel nyomtatni. A fémnyomtatás a jelenlegi töredékére rövidíti le a prototípus gyártási folyamatát, így az eszköz új lendületet adhat a budapesti kutatás-fejlesztésnek.
Alakadó technológia
„Az, hogy a fémnyomtatást elsőként Budapesten kezdi meg a Knorr-Bremse, jól mutatja mennyire jelentős szerepet tölt be a magyarországi vállalat a cégcsoport kutatás-fejlesztési tevékenységében” – mondta Tavaszi Tivadar, a Knorr-Bremse Rail Systems Budapest ügyvezetője. „Egy ilyen technológia birtokában jóval gyorsabban leszünk képesek reagálni a vevői igényekre. Bár ma még sok a módszerrel kapcsolatos kérdés, ezekre mi fogjuk megadni a válaszokat, és mi készítjük elő a terepet a 3D fémnyomtatás széleskörű bevezetéséhez a vasúti fékgyártásban.”
Kevesebb alapanyag és energia
Azon túl, hogy sokkal gyorsabb a hagyományos eljárásoknál, a 3D fémnyomtatásnak jóval kisebb az alapanyag- és szerszámigénye, valamint az energiafelhasználása is, mint az öntésnek és a forgácsolásnak. Emellett a technológia lehetőséget ad olyan geometriai alakzatok megvalósítására is, amelyek a jelenlegi módszerekkel nem lehetségesek, miközben a termékek tömege is csökkenthető.
A vállalat az elkövetkező hónapokban alapos teszteknek veti alá a nyomtatott alkatrészeket, de más iparágakból származó tapasztalatok alapján ezek minősége jobb lehet az öntött vagy forgácsolt alkatrészekénél. Egyelőre a kispéldányszámú, rövid határidejű gyártás kifizetődő az additív technológia alkalmazásával. A költségek csökkenésével és az említett előnyöket figyelembe véve – inkább a távoli, mint a közeljövőben – a nyomtatás, egyes termékkategóriák és alkatrészek esetében felválthatja a mai gyártási technológiákat a vasúti fékgyártásban.
A Knorr-Bremse Rail Systems Budapest tavaly év végén adta át új, 11 ezer négyzetméteres gyártócsarnokát és vett fel 300 munkatársat. Ezzel a világ legnagyobb vasúti fékeket fejlesztő- és gyártó központjává vált az így összesen 1600 embert, köztük 500 mérnököt foglalkoztató cég. A vállalatnál egy helyen van a kutatás-fejlesztés, a gyártás és a tesztelés, ami ideális az új termékek létrehozásához. Mindemellett többszáz szoftvermérnök is dolgozik náluk, akik világszínvonalú termékeket fejlesztenek – így például tavaly a legjobb hazai ipari innovációk közzé sorolt ütközéselkerülő rendszert.
Additív technológia a járműgyártásban – jön a „digitális fém”
Az additív, vagyis alakadó technológia – népszerű nevén 3D nyomtatás – abban különbözik a hagyományos öntési és forgácsolási eljárásoktól, hogy rétegről rétegre építi fel a gyártásra szánt alkatrészt. Előnye, hogy ezzel a tervezőszoftverből egyenesen a gyártóeszközbe kerülhet a tárgy, így nincs szükség a meglévő gyártósorok átállítására. Ezért aztán akár egy vagy néhány darab termék is költséghatékonyan legyártható, ráadásul rövidebb átfutási idővel, kisebb alapanyag és szerszámigény mellett.
A Knorr-Bremse Rail Systemsnél üzembe állított nyomtató az iparágban vezetőnek számító EOS cég terméke. A DMLS (Direct Metal Laser Sintering) technológiát alkalmazó berendezésben a nyomtatás során egy körülbelül 400 wattos lézernyaláb olvasztja meg a nyomtatógépbe helyezett, 20-30 mikronnyi szemcsékből álló fémport. A nyomtató – anyagválasztástól függően – körülbelül 0,02 milliméteres rétegenként építi fel a nyomtatandó tárgyat, amely alumíniumból, acélból vagy titánból készülhet.
Magyarországon elsőként a győri Széchenyi István Egyetem Anyagtudományi és Technológiai Tanszékén kezdtek el DMLS alapú fém 3D nyomtatási technológiával foglalkozni. Az alábbi videó az ő berendezésüket mutatja működés közben:
Mivel a lézernyaláb rétegről-rétegre olvasztja meg a fémport, az így létrehozott anyag szövetszerkezete eltér a hagyományosan előállított fémekétől, ahogyan fizikai tulajdonságai is mások. Mi több, a lézersugár irányának megváltoztatásával más-más szövetszerkezetet lehet elérni. Az így létrejövő „digitális fémet” a Knorr-Bremse Rail Systems Budapestnél összetett vizsgálatoknak vetik alá, de az autóiparban szerzett tapasztalatok szerint – ahol már léteznek nyomtatott fékalkatrészek – a nyomtatott fém vélhetően minőségben sem marad el a hagyományos technológiákkal előállítottól.
Kapcsolódó cikkek
- 11 iskola életét változtatja meg a 3D nyomtatás
- Kisszériás gyártás 3D nyomtatással költséghatékonyan
- 3D nyomtatólabor nyílt az Audi Akadémián
- Magyar startup forradalmasíthatja a sebészet oktatását
- A világ legfejlettebb kompozit 3D nyomtatói Magyarországon!
- A Formlabs ismét felrázza a 3D piacot
- Bővül a Formlabs termékpaletta: itt a Form Wash és a Form Cure
- Már így is lehet: kisszériák olcsón, gyorsan, akár fröccsöntött minőségben
- Ricoh berendezés támogatja az additív gyártástechnológiával kapcsolatos innovációs törekvéseket a Daimlerben
- Magyar találmánnyal zöldül a vasút
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Gyakornoki lehetőségek és álláshelyek várták a hallgatókat a Széchenyi-egyetem Állásbörzéjén
A győri Széchenyi István Egyetem novemberi Állásbörzéjén közvetlenül találkozhattak a hallgatók és a térség gazdasági életének meghatározó szereplői. A résztvevők nemcsak az állásajánlatokat ismerhették meg, de a hallgatói csapatokhoz való csatlakozás lehetőségét, sőt a jelentkezés és a felvételi interjúk fortélyait is.
Tovább bővül az Euronics – két új áruházzal és több mint 5 ezer átvevőponttal készültek
Jelentős fejlesztésekkel és új forgatókönyvvel fordul rá az ünnepi szezonra az Euronics. November közepéig két új áruház nyílt Dunaharasztiban és Kecskeméten, de jelentősen bővül az átvevőpontok száma is. A műszaki cikkeket, szórakoztatóelektronikai termékeket forgalmazó vállalatnak így összesen 67 üzlete és 5400 átvevő helye van, utóbbiak száma ráadásul jövőre már 8500-ra rúghat a Foxpost és a Packeta egyesülésének eredményeként.
Hogyan formálja át az AI az életünket, a munkánkat és a globális társadalmunkat?
Az AI fejlődése nemcsak technológiai szempontból hoz forradalmi változásokat, hanem társadalmi és gazdasági hatásai révén is alapjaiban formálja át mindennapi életünket, az emberi döntéshozataltól kezdve, az iparágak hatékonyságán át egészen a közvélemény (át)formálásáig. A Neuron Solutions által szervezett AI Night rendezvény célja az volt, hogy elismert szakértőkkel és a különböző iparágak képviselőivel egy kötetlen beszélgetés keretében tárja fel azokat a kihívásokat és lehetőségeket, amelyekkel az AI használata során a vállalatok, a munkavállalók és a társadalom egésze szembesül.
Rangos szabadalmi díjat nyert az LG innovatív megoldása
Valószínűleg minden autóvezető találkozott már azzal a szituációval, amikor egy komplex csomópontban, bonyolult kereszteződésnél, ismeretlen útvonalon a megszokottnál nagyobb kihívást jelent a tájékozódás, a továbbhaladáshoz szükséges távolságok vagy az irányok azonosítása. Az LG Electronics (LG) által kifejlesztett kiterjesztettvalóság-technológia (AR) éppen erre kínál megoldást, mégpedig úgy, hogy az autóba épített kijelzőn egyértelmű, az irányokat mutató, könnyen értelmezhető utasításokat, illetve különböző vezetési forgatókönyveket jelenít meg 3D-s grafikák generálásával.
A KPMG a Corvinus stratégiai partnere lett
Stratégia megállapodást kötött Magyarország első számú üzleti, gazdaság- és társadalomtudományi egyeteme, a Budapesti Corvinus Egyetem és a KPMG, hazánk egyik vezető könyvvizsgáló, adó- és üzleti tanácsadó cége. Az egyetem és a tanácsadó cég közötti együttműködés három alappilléren nyugszik; ezek az oktatás, a kölcsönös tudásátadás, valamint a tehetséggondozás-, tehetségek utánpótlása.