Perem, ahol a babér terem, avagy edge computing költséghatékonyan
Manapság szinte minden vállat, illetve létesítmény optimális működéséhez szükség van azonnal elérhető adatokra, amelyekre támaszkodva a szervezetek rugalmassá tudják tenni munkafolyamataikat.
Az intelligens, internetre csatlakoztatott eszközök rengeteg különféle adatot gyűjtenek és bocsátanak rendelkezésre, ezek a digitális eszközök viszont csak akkor jelentenek versenyelőnyt, ha a cégek gyorsan és költséghatékonyan képesek értelmezni és hasznosítani a belőlük származó információkat. Ez azonban nem valósítható meg, ha a helyszínen keletkezett információkat keresztül kell küldeni a hálózaton és csak egy távol lévő, centralizált adatközpontban tudják elemezni azokat. A Schneider Electric szakértői szerint a helyben telepített mikroadatközpontok kínálják a kézenfekvő és költséghatékony megoldást a peremhálózati adatfeldolgozására, amelyek a hagyományos adatközpontokhoz képest körülbelül 42 százalékkal alacsonyabb beruházási költséggel építhetők ki.
IoT, ott, mindenütt
Az élet számos területén használunk különféle okos, internetkapcsolattal rendelkező készülékeket, amelyek megkönnyítik életünket. A Juniper Research becslései szerint 2018-ban már 21 milliárd IoT-készülék működött világszerte, és ezek száma 2022-re meghaladja az 50 milliárdot. Ez négy év alatt 140 százalékos növekedést jelent, ami nagyban köszönhető az edge computing technológiának, amely lehetővé teszi, hogy az adatokat a felhőtől távol, az információk forrásának közelében dolgozzák fel. Az IoT-eszközök használata ezért ipari és vállalati környezetekben is jelentős ütemben terjed: a kutatócég előrejelzése alapján 2023-ra 46 milliárdra emelkedik a vállalatok által csatlakoztatott berendezések száma.
Jelenleg még számos helyen egyáltalán nem rögzítik az ipari berendezések adatait, vagy ha össze is gyűjtik azokat, nem elemzik külön. Pedig ezek az információk rálátást biztosítanak az üzemben zajló folyamatokra, így nagy mértékben segíthetik a hatékonyság növelését. Az azonban jelentősebb költségekkel jár és hosszabb átfutást igényel, ha az adatokat a hálózaton keresztül továbbítva egy távoli központban dolgozzák fel. A hálózat peremére telepített eszközök ezzel szemben gyors és olcsó megoldást kínálnak az információk helyi elemzésére és hasznosítására. Ennek köszönhetően az edge computing egyre nagyobb teret nyer: egy friss felmérés szerint a szervezetek 43 százaléka alkalmaz ilyen technológiákat, legnagyobb részben a gyártáshoz és a termeléshez kapcsolódó adatok elemzésére.
Ezek a megoldások különösen olyan üzemekben hasznosak, ahol például veszélyes kémiai anyagokat vegyítenek, és folyamatosan mérni kell az összetevők hőmérsékletét, amely rögtön jelzi, ha azonnali beavatkozást igénylő rendellenesség mutatkozik. Hasonlóan szükség lehet a páratartalom vagy a nyomás ellenőrzésére az automatizált folyamatvezérléshez. Az egymással és a központi vezérlővel kommunikáló eszközökből származó információk továbbá támpontot nyújtanak a helyszínen dolgozóknak a gyors és felelős döntéshozatalhoz. Az intelligens berendezések szintén praktikusak az olyan, jellemzően olaj- és gázipari létesítményekben, amelyek tipikusan szétszórva, egymástól távol és nehezen megközelíthető helyeken találhatók. Az IoT-eszközök és a hozzájuk kapcsolódó edge megoldások ilyen körülmények között is lehetővé teszik a távoli felügyeletet, és azonnal jelzik az esetleges vészhelyzeteket, ezáltal pedig gyorsabban orvosolhatók a problémák és csökkenthetők a kockázatok. Az edge computing így a működés optimalizálásához és a hatékonyság növeléséhez is hozzájárul.
Helyi érték
Számos esetben jelent tehát komoly előnyt, ha az adatokat a keletkezés helyén, gyorsan elemezhetik. Ez azonban nem valósítható meg, ha a számítási és analitikai kapacitás csak egy távoli, centralizált adatközpontban érhető el, ráadásul az adatok továbbítása nagyobb sávszélességet és költségeket igényel. Helyben telepített mikroadatközpontokkal viszont a szervezetek egyszerűen gondoskodhatnak a szükséges feladatokról.
Ezek a rendszerek egyetlen biztonságos, kompakt szekrényben tartalmazzák a fizikai infrastruktúrát, beleértve az áramelosztást, a szünetmentes áramforrást és a környezetfelügyeletet. Ennek köszönhetően rendkívül egyszerűen és gyorsan telepíthetők bármilyen környezetben. A mikroadatközpontok rendszerint az általános igényekhez összeállított, szabványos elemekből állnak, de könnyen bővíthetők és testre szabhatók az egyedi elvárások teljesítéséhez is.
Mikro a bors, de erős!
A vállalatok jelentős összegeket megtakaríthatnak mikroadatközpontok használatával. A Schneider Electric számításai szerint általánosságban véve egy ilyen megoldás beruházási költsége 42 százalékkal alacsonyabb a hagyományos adatközpontokéhoz képest, figyelembe véve az anyagköltséget, a tervezést és a bevezetésre fordított munka mennyiségét.
A mikroadatközpontok ugyanis teljes számítástechnikai környezetként megvásárolhatók, ezért az IT-szakembereknek nem kell arra külön időt és energiát fordítaniuk, hogy megtervezzék a rendszert, specifikációt készítsenek hozzá, illetve egyesével beszerezzék és integrálják az elemeket. A bevezetési folyamat egyszerűsége természetesen attól is függ, hogy a szervezet milyen mértékben kíván a szabványos változatra hagyatkozni. Ha egyedi konstrukcióra van szükség, az bizonyos tervezést igényel. Ehhez is elérhetők azonban különféle konfigurációs eszközök, amelyek segítségével a megrendelők saját szükségleteiknek megfelelően testre szabhatják az egyes szabványos megoldásokat, legyen szó az áramellátásról, a biztonságról, az IT-berendezésekről vagy a szekrény tulajdonságairól.
Ezek a helyi adatfeldolgozásra kialakított rendszerek ráadásul jóval könnyebben is skálázhatók, mint a hagyományos adatközpontok, hiszen az egyszerű bevezetésnek és a szabványos kivitelnek köszönhetően könnyen üzembe helyezhetők új példányok, ha nagyobb számítási kapacitásra lenne szükség.
A hagyományos adatközpontok megbízhatósága jelentős mértékben múlik azon, hogy mennyire egyedi a rendszer, hiszen minél több különböző, egyéni igényekre szabott megoldást alkalmaznak, annál nagyobb a hibák esélye. A szabványos mikroadatközpontok ezzel szemben megbízhatóbb működést garantálnak. Egymástól távol, földrajzilag elosztott rendszerekben elhelyezve pedig a redundancia is növelhető a segítségükkel, például a szolgáltatások automatikus tükrözésével. Így ha az egyik berendezésnél valamilyen hiba lépne fel, a másik automatikusan átveszi annak funkcióit.
Kompakt méretüknek köszönhetően a mikroadatközpontok bármilyen környezetben elhelyezhetők. Jól alkalmazhatók például olyan irodákban, amelyekből kolokációs helyszínekre helyezték át az IT-infrastruktúrát, vagy a felhőbe telepítették át az alkalmazásokat. Minimális informatikai felszerelésre ilyen telephelyeken is szükség van, de az ezekkel kapcsolatos feladatokat képes egyetlen mikroadatközpont ellátni, amely kényelmesen elhelyezhető bármelyik sarokban.
Kapcsolódó cikkek
- Ne csak a kibertámadásoktól védjük adatainkat!
- Schneider Electric: ezek lesznek 2019 meghatározó technológiai trendjei
- Komoly változások a peremen
- A Schneider Electric új energiaellátási megoldásokkal támogatja az előregyártott, moduláris adatközpontokat
- Felhőalapú adatközpont-felügyeleti megoldás a Schneider Electrictől
- Jó adatközpont nélkül megüresednek a mozitermek
- Mindenkit meghekkeltek már, csak nem biztos, hogy tud róla
- A Schneider Electricé az év innovatív adatközponti megoldása
- Az internethez csatlakoztatott eszközök a szakértelmet is közelebb hozzák
- Sok az adat, kevés az ember
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Szigorodik az ellenőrzés a webáruházak felett
A fogyasztóvédelmi hatóság már 2024-ben is kiemelten vizsgálta a webáruházakat és a nemzetgazdasági miniszter legutóbbi bejelentése alapján ezek a vizsgálatok csak szaporodni fognak a jövő évtől. Ráadásul, 2025-től egy fogyasztóvédelmi csúcshatóság is létrejön, amelynek kiemelt célja lesz a fogyasztók védelmének biztosítása az online térben. Webáruház üzemeltetőjeként nem árt ezért felkészülni arra, hogy mik is azok a főbb gyakorlatok és hiányosságok, amikre ugrik a hatóság. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője segítségével ismertetjük a részleteket.
A K&H élen jár az IT hatékonyság mérésében
A banki szektorban egyedülálló módszerrel monitorozza fejlesztéseit és méri az IT fejlesztések hatékonyságát a K&H. Ezt a tevékenységét saját maga, házon belül látja el, amivel szintén egyedülállónak számít a piacon. Az ún. Fast Function Point módszertan segítségével a K&H folyamatosan feltárja a fejlesztési folyamatok és rendszerek optimális működésére épülő fejlesztési pontokat, a költséghatékonyságot és a projektek komplexitását, ezzel lehetőséget adva, hogy szakemberei innovatív fejlesztéseket valósítsanak meg a visszajelzések alapján.