Az IVSZ hívására több, mint ezer ember ünnepli ma az innovációt
10. alkalommal kerül sor a SMART konferenciára, ebben az évben már az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) szervezésében. A több, mint 1000 vendég 5 teremben követheti a legkülönbözőbb témákat, melyeknek fókuszában az innováció áll - viszont nem csupán technológiai megközelítésben, hanem valamennyi ágazatot és területet illetően. Helyet kap többek között a mesterséges intelligencia, a startupok, az ipar 4.0 kérdésein túl az oktatás és a közlekedés, valamint a digitalizáció egyénre való hatásai is.
A konferencia általános célkitűzése, hogy megvizsgálja, milyen kihívásokat jelenthet gazdasági, társadalmi és biológiai értelemben egy-egy ma végbemenő, vagy már ma előre megjósolható technológiai ugrás, amilyen a mesterséges intelligencia, az automatizáció, vagy a digitalizáció. Ahogyan Major Gábor, az IVSZ főtitkára elmondta: “A digitális az új normális. Az internetnek és a digitális technológiáknak köszönhetően már sokkal alacsonyabb a belépési küszöb, az innovációhoz nem szükséges nagy befektetés - szakértelemmel és kreativitással nagy eredményeket lehet elérni. A digitális és a tárgyi környezetünk összeolvad, megváltozik ahogyan dolgozunk és élünk. Tudatosan kell átgondolnunk, hogy mit kell tennünk annak érdekében, hogy a nyertesei legyünk ennek a változásnak.”
Dr. Vinnai Balázs, a Codecool alapítója és az IVSZ általános elnökségi tagja szerint az alapvető változások már megtörténtek, ezekre kell rákapcsolódni még időben. 2030-ra ugyanis csupán Európában 50 millió, digitálisan képzett munkaerő fog hiányozni a piacról. Ezeknek az embereknek nem csupán a technológiához kell érteniük, hanem olyan kézségekkel is rendelkezniük kell, melyek pótolhatatlanná teszik őket a mesterséges intelligenciával szemben. Ezek közül a legfontosabbak: a kommunikációs készségek, a csapatmunka, a kreativitás és a rugalmas gondolkozásmód. Annak érdekében, hogy ez megteremtődjön, át kell alakítani a teljes képzési rendszert. Ma az iskolákban olyan tudást adnak át, melynek a 70%-át már nem fogják tudni használni a diákok a jövőben, az automatizáció miatt.
“Közép-Európa motorját a jövőben a digitalizáció által létrejött munkahelyek fogják jelenteni. A digitalizáció már itt van, élen kell járni benne. Ebben a tekintetben pedig az a fontos, hogy ne a ma lehetőségeiben gondolkozzunk, ne a múlt határozza meg a képzések alakítását.” - hangsúlyozta.
Az NKFIH részéről dr. Birkner Zoltán elnök előadásában a változtatás, az újratervezés fontosságát emelte ki. Az újonnan kialakuló innovációs rendszer arra ösztönzi a szereplőket, hogy a prototípusok elkészültén túljussanak a cégek és valóban működő termékek, valamint szolgáltatások jöjjenek létre. Ezen túlmenően kiemelte, hogy a SMART konferencián első alkalommal a Hivatal kezdeményezésére létrejött egy állami közösségi kiállítói tér, amelyre az Input program, illetve a Bay Zoltán Kutatóközpont is meghívást kapott.
A SMART kezdetben még mobilfejlesztői esemény volt, mely az évek során egyre szélesebb spektrumot fedett le, erős innovációs fókusszal. A konferencia jól jelzi azt a változást, hogy az IVSZ a tagvállalatok és a szűken vett IKT iparág képviseletén túl immár sokkal átfogóbb küldetést vall magáénak: az innováció születéséért és végrehajtásáért felelős szektorok és azok érintettjei közötti együttműködés és párbeszéd irányítását. A SMART konferencia ennek megfelelően összefog minden olyan témát, ahol az innováció jelen van, legyen az technológiai, szervezeti, társadalmi jellegű.
Kapcsolódó cikkek
- Sikeresebb üzlet – mesterséges intelligenciával
- Először belül tegyünk rendet!
- Konferencia a mesterséges intelligenciáról
- Miként veszélyeztetheti a digitalizáció a demokráciát?
- A mesterséges intelligencia kutatásának legnagyobb ászai jönnek Budapestre
- Nem kell félni az automatizációtól!
- Nemzetközi befektetők versenyeznek hazai startupok kegyeiért a SMART konferencián
- Megnyílt az Infotér Konferencia
- Közös stratégiaalkotás az IVSZ MENTA konferencián
- Start-up konferenciát és versenyt rendez az IVSZ
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell
Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.