Prim Hírek

Gyártásvezető, vágó, utómunka technikus és robotkamerák operatőre volt a vendége a Codecool szervezésében megtartott, Főszerepben a programozó – magyarok a filmgyártás digitalizációjában címmel megrendezett meetupnak. Az a laikusok számára is közismert tény, hogy Magyarország felkerült a filmvilág térképére; hollywoodi blockbustereket forgatnak a legmodernebb technikákkal felszerelt Budapest környéki stúdiókban, és nem ritkán futhatunk bele hírességekbe a turisták által kedvelt – vagy éppen a turisták elől való menekülésre alkalmas – helyszíneken. „Vannak napok, amikor több filmsztár van Budapesten, mint Hollywoodban” – jellemezte a helyzetet Hargittai László, ismertebb nevén „Pamacs”, aki vágóként dolgozik és oktat is.

„Az itt forgató produkcióknak járó adókedvezmény és a különleges bánásmód csak a lökést adta, sok egyéb feltétel teljesülése biztosítja azt, hogy a magyarok ilyen megbecsülésnek örvendenek a szakmában” – vélekedett Názer Ádám gyártásvezető, az esemény felkért házigazdája, a Budapesten forgatott filmek legteljesebb helyszín-adatbázisával rendelkező filmes szakember. Ezeknek a feltételeknek egy részét a nagyon erős technológiai háttér biztosítja. Kevéssé ismert tény, de bizonyos magyar fejlesztések filmipari szabványokká váltak, ennek legismertebb példája a 2010-ben technológiai Oscart elnyerő Lustre a Colorfronttól, mellyel utólagosan lehet fényelni és színezni a forgatott anyagokat. A szakmai elődök és az azóta folyamatosan növekvő tapasztalat és felkészültség okán a magyarok a digitális utómunkából is kiveszik a részüket, nem csak moziba szánt produkciók, hanem konzoljátékok, sorozatok munkálataiból is. Horvátth Szabolcs, a Digic Pictures technológiai vezetője a Netflixnek két év alatt forgatott filmjük példáján mutatta be, mennyire egyedi feladatokat kell tudni elvégezni ebben az iparágban. „Kicsit minden programozó polihisztor, mindenes a filmiparban” – állapította meg Horvátth. Ezt az állítást cizellálta Hargittai is, rámutatva arra a tényre, hogy a filmezéshez használt berendezések java kis szériában készül, kompatibilitásuk foka alacsony. Ennek megfelelően nincs két egyforma gép, on-flight kell minden felmerülő hibát megoldani, nem lehet online supportra támaszkodni. Kulcsfontosságú tehát egy helyi hozzáértő szakember, hiszen „nem találsz hozzájuk frissítést a neten”.

A Codecool diákjait és általában a programozókat minden szakember arra bíztatta, hogy bátran nézzenek körül a digitális stúdióvilágban. „Rutinmunka alig van, amit lehet, kiszerveztek már keletre.” Folyamatos az innováció, minden produkció kapcsán születik pár új eljárás, akár csak pár soros életmentő szkript, amik létfontosságúak, pedig nem feltétlenül óriási munkák. A terrabyte-okon is túlmutató peta és már yotta nagyságrendekben folyik a digitális jel, ezek tömörítésére, a renderelés meggyorsítására kidolgozott bármilyen okos eljárás napokat, heteket spórolhat a stúdióknak, és ez az igencsak szoros határidők betarthatóságának kulcsa. Az ilyen jellegű kihívások leküzdésére hagyományosan alkalmasak a kelet-európaiak, és ezek között is a magyarok: „főzz abból, amid van, ezzel bebiztosíthatod, hogy legközelebb is odaengedjenek a tűzhöz” – érzékeltette Hargittai a mentalitásbeli előnyünket.

Szelják György, a Rocket Lab Motion Control Kft. főmérnöke a saját fejlesztésű robotkamerájukat mutatta be, összehasonlítva az iparágban használt egyéb, mozgó járműre szerelt, vagy fixen rögzített változatos, de előre is programozható mozgásokra képes kamerákkal. Véleménye szerint nem várható, hogy az önvezető járművek ebben a kategóriában elterjednek, mert olyan sok improvizálást igényel még mindig egy forgatás, hogy arra csak gyakorlott operatőr és vezérlő stáb összehangolt munkája képes. Meglátása szerint azoknak van nagy előnye, akik egyszerre mérnökök és filmes érzékkel is rendelkeznek, így átlátják a megrendelői igényeket, és ahhoz tudnak műszaki fejlesztésekkel előrukkolni. Ezt az Ignition néven piacra kerülő folyamatvezérlési szoftverével szemléltette, ami egyszerre hozza összhangba például a forgatás során alkalmazott pirotechnikai akciókat és a hozzájuk rendelt kameramozgásokat és fókuszálási beállításokat.

Noha zárt világnak tűnik a filmes szakma, a bekerülni vágyóknak több reményt adó tényt is említettek a szakemberek. „Azt hisszük, hogy mennyire modern ez a közeg, pedig a digitalizáció még gyerekcipőben van!” – állította Hargittai. Szerinte ezt jól mutatja, hogy a digitálisan forgatott filmek, mint például a 2K-ban rögzített Star Wars ma már tökéletesen elavultak, miközben egy valaha filmre forgatott Jóbarátok epizódot évről évre az új felbontásoknak megfelelően lehet újra digitalizálni, 4K, vagy 8K vagy magasabb felbontással. A fejlődés pedig sosem fog megállni. Mint Názer Ádám moderátor rámutatott, a Digic Pictures-nél 21 nyitott fejlesztői pozíció van, melyekre egyáltalán nem a filmes világból érkezőket várnak. „Abból próbálunk következtetni a rátermettségükre, hogy megkérdezzük, melyik a kedvenc könyve, és hasonlók…” – világította meg Horvátth Szabolcs a toborzás nehézségeit. Számítógépes grafikusok, szoftverfejlesztők, mozgó eszköz programozók, szimulációs és renderelési mérnökök esetén nem lehet életrajzot elvárni hasonló előélettel, a Codecoolban is oktatott, úgy nevezett soft-skillek, amik a csapatba való beépülést biztosítják ugyanolyan fontosak, mint bizonyos szakmai háttér.