A csúcsidőszakokra tervezett hálózatok kiállták a próbát
Komoly ugrást eredményezett az adatforgalomban a távoktatás és a távmunka bevezetése Magyarországon. A szolgáltatók március közepétől 25-30 százalékos növekedésről számoltak be, de kiemelt időpontokban ez elérte az 50 százalékot is. Összességében a szolgáltatók gyorsan reagáltak a helyzetre, a szektort más iparágakhoz képest enyhén érintette a járvány. A kontaktkutatás és a vírus terjedésének modellezése számos adatvédelmi kérdést vet fel – derül ki a Deloitte összesítéséből.
Mérhető ugrást eredményezett az adatforgalomban a távoktatás és a távmunka bevezetése Magyarországon. A szolgáltatók március közepétől 25-30 százalékos növekedésről számoltak be, azonban olyan kiemelt időpontokban, mint az operatív törzs tájékoztatói, a növekmény akár 50 százalék is lehetett. A telekommunikációs szolgáltatók hálózatai minden esetben csúcsidőszakokra vannak tervezve, melyek rendszerint az esti órákra esnek. Mivel a hálózatok távmunka és távoktatás miatt tapasztalható magasabb kihasználtsága inkább 8 és 18 óra között volt tapasztalható, és az esti csúcsidőben nem növekedett jelentősen a kihasználtság, ezért nem volt tapasztalható nagyobb szolgáltatáskiesés az országban. A március közepi szokatlanul nagy adatforgalom óta kb. 15-20 százalékkal csökkent a forgalom.
A szolgáltatók ajánlatai szintén növelték a hálózatok terheltségét
A veszélyhelyzet kihirdetését követően a telekommunikációs szolgáltatók is reagáltak a járványhelyzetre. Jelentős ingyenes adatforgalom keretet kaptak az ügyfelek több szolgáltatónál: volt, ahol 100 GB-os keret lett elérhető az üzleti és lakossági ügyfeleknek is. Ez értelemszerűen további terhelést jelentett a hálózatoknak, hiszen az ügyfelek olyan szituációkban is igénybe vették a mobil adatforgalmukat, ahol eddig nem tették volna. A Telenor reprezentatív kutatásában a megkérdezettek 73 százaléka jelezte, hogy többet használta az internetet, mint a járványhelyzetet megelőzően, általában legalább napi 1-2 órával többet; a szolgáltató arra is kitért, hogy hálózatukon a generált adatforgalom kb. fele származott streaming tevékenységekből.
A kibővített adatkeret mellett több szolgáltató célzottan kínált különböző csoportoknak kedvezményeket: orvosok és nyugdíjasok kaptak olcsóbb vagy ingyenes telefonálási lehetőséget, valamint fizetős, prémium televíziós csatornák váltak ingyenessé a járvány miatt otthonmaradásra kényszerült tömegeknek.
A távoktatás technikai feltételeinek megteremtésében is aktív szerepet vállaltak a szolgáltatók: van, ahol az oktatási adatforgalom nem számít bele az adatkeretbe, máshol kedvezményes áron vásárolhatók meg az oktatáshoz szükséges eszközök, elérhetők lettek különböző tananyagok és applikációk, és a cégek eszközöket is adományoztak a rászorulóknak. Több szolgáltató a weboldalán gyűjtött egészségügyi, illetve a távmunkát és távoktatást segítő tippeket.
"Összességében a szolgáltatók gyorsan reagáltak a helyzetre, hozzáigazították termékeiket és szolgáltatásaikat a megváltozott igényekhez, várhatóan akcióikkal hosszú távon sikerül növelni az egy ügyfélre jutó átlagos árbevételt is" – mondta Simonyi Dénes, a Deloitte Technológiai tanácsadási üzletágának menedzsere.
Számos adatvédelmi kérdés is felmerült
A mobiltelefonok által gyűjtött helymeghatározási adatok két különböző módon is segíthetik a járvány kezelését és megfékezését: egyrészt modellezhető velük a vírus terjedése, és vizsgálható rajtuk keresztül a kijárási korlátozások betartása és hatékonysága, valamint az úgynevezett kontaktkövetés segítségével értesíthetők az olyan egyének, akik vélhetően kapcsolatba kerültek fertőzöttekkel – így lehetőség nyílik a fertőzési lánc megszakítására.
Az Európai Adatvédelmi Testület iránymutatása azonban arra figyelmeztet, hogy az adatvédelmi szabályokat a járványhelyzet alatt is szigorúan be kell tartani, hiszen az egészségügyi adatok kiszivárgásának komoly hatása lehet mind egyénekre, mind az egyes rendszerekbe vetett bizalomra. A testület több alapelvet is megfogalmaz, illetve megemlít: törekedni kell például arra, hogy a helymeghatározási adatok felhasználása ne az egyéni mozgások követésén alapuljon, hanem a készülékek közötti távolságokat vizsgálja. Minden esetben fontos az adatok legmagasabb fokú anonimizálása, és a begyűjtött adatokat lehetőleg a felhasználó eszközén kell tárolni, a működéshez szükséges lehető legkevesebb adatot kell rendszerek és készülékek között utaztatni.
A telekommunikációs szolgáltók helyzete egyelőre stabil
A szektort más iparágakhoz képest enyhén érintette a járvány. A cégek bevételének része sok esetben hűségszerződésekben van rögzítve, és a kereslet is nőtt a szolgáltatásaik iránt; a legtöbb fogyasztó nem opcionális vagy luxuscikként tekint a telekommunikációs szolgáltatásokra. Hosszabb távon azonban problémákat jelenthet a fizetésképtelenség a vállalati és lakossági ügyfelek körében egyaránt.
"Érdekes lesz, hogy a szolgáltatók mennyire tudják majd fizetős ügyfelekké konvertálni azokat, akiknek ingyen ajánlottak kibővített adat- vagy hanghívás keretet, illetve, hogy az új készülékek eladásai stagnálnak-e a válság enyhülésével – hiszen például az iPhone SE (2020) eredetileg márciusra tervezett megjelenése is csúszott, gyártási fennakadásokra hivatkozva" – tette hozzá a szakértő.
Kapcsolódó cikkek
- Mesterséges intelligencia húzhatja ki a válságból a cégeket
- Kis és középvállalkozások is tudják segíteni a bajba jutott tanintézményeket
- Így eszünk most a munkahelyünkön
- A virtuális tárgyalóban is fontos a személyesség
- Az elsők között vált folyamatos távmunkára a Vodafone Magyarország
- Kutatás: az enyhítés után is velünk marad a távmunka
- A biztosítók előtt álló három legnagyobb kihívás
- Digitális átállásból jól vizsgáztak a diákok
- Könnyebben vették a COVID-19 akadályt az üzletmenet-folytonossági tervvel rendelkezők
- Komoly kiberbiztonsági kockázattal kell szembenézniük a családi vállalkozásoknak
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Szegeden debütált az ország első hibrid okosboltja
A Coop Szeged üzlethálózatában indult el az ország első hibrid okosboltja, amely a 247 Shop mobilalkalmazáson keresztül érhető el. Az üzlet nappal hagyományos kiszolgálással működik, zárás után pedig teljesen automatizált üzemmódra vált, így bolti személyzet nélkül is elérhető marad a vásárlók számára. A boltot a magyar fejlesztésű Laurel technológia tette lehetővé, és akár kisebb települések fenntartható kisboltmodelljeként is működhet.
Rekordszámú illegális tartalom: Az INHOPE riasztó éves jelentése
Napvilágot látott az INHOPE – a gyermekek online szexuális kizsákmányolása ellen fellépő nemzetközi szervezet – 2024-re vonatkozó éves jelentése. A szervezet tagjai, köztük a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által működtetett Internet Hotline, tavaly közel 1,64 millió olyan online tartalmat azonosítottak, amelyek feltételezhetően gyermekek szexuális bántalmazását ábrázolták.
Új utak a bizonytalanságban – Online tanfolyamok segíthetnek a pályakezdő fiataloknak
Egyre több érettségizett fiatal bizonytalan abban, merre induljon tovább, és halogatja a pályaválasztást. Számukra jó megoldást kínálhatnak a rövid, gyakorlati tudást nyújtó online képzések – mondja Nagy László oktatási szakértő. Ezek a tanfolyamok néhány hét alatt elvégezhetők, és olyan népszerű területeket fednek le, mint a webdesign, videókészítés vagy a mesterséges intelligencia. A cél: ne teljenek el tétlenül azok a hónapok sem, amikor már túl vannak az iskolán, de még nem találták meg a következő lépést.
Mesterséges intelligencia: az új ipari forradalom?
A PwC legújabb tanulmánya szerint a mesterséges intelligencia (AI) a következő tíz évben évente akár egy százalékponttal is gyorsíthatja a globális gazdasági növekedést. Ez a hatás a 19. századi ipari forradalom idején tapasztalt fejlődéshez mérhető.
Új szabályok, magasabb bérek: így alakul idén nyáron a diákfoglalkoztatás
Közeleg a nyári szünet, a diákmunka iránti kereslet pedig már most érezhetően megnőtt. A legnépszerűbb állásokat szinte napok alatt betöltik, miközben a cégek is egyre inkább a diákfoglalkoztatás felé fordulnak – részben az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) szigorodó szabályozása miatt. A Mind-Diák Szövetkezet friss adatai alapján 2025 nyarán az átlagos órabér bruttó 2000 forint körül mozog, de bizonyos – főként gyakornoki – pozíciókban ez akár 3000 forint felett is lehet.