Lassabb változásban hiszünk: messze még a repülő autók és légdeszkák kora
A koronavírus előtti időkben tömegközlekedéssel, mostanság viszont autóval indul útnak a többség, derül ki az Allianz Hungária Zrt. legújabb hazai kutatásából. A felmérés eredményei alapján úgy tűnik, hogy nem várunk radikális változást az elkövetkezendő 20 évben utazási szokásainkat tekintve, de azért szívesen kipróbálnánk az önvezető járgányokat. A vállalat ezúttal honfitársaink közlekedésről alkotott jelenlegi véleményére és jövőbeli elképzeléseire volt kíváncsi.
Már holnap repülő járművel mennénk dolgozni, hogy még véletlenül se tüsszentsen nyakon senki? Esetleg ódzkodunk a modern kütyüktől, és vállalva a közösségi közlekedés minden bosszúságát, a jó öreg Ikarus buszokra esküszünk, de legalábbis továbbra is mi vezetnénk kocsinkat holmi robotpilóta helyett? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ az Allianz Hungária, hogy megtudjuk, hogyan változtak közlekedési szokásaink, és miképpen képzeljük el a közlekedést 5, 10 vagy akár 20 év múlva. Nézzük az eredményeket!
Tömegközlekedés vs. autó: helycserés támadás
Míg a pandémiás időszak előtt a felmérésben résztvevők 46,5 százaléka leggyakrabban tömegközlekedési eszközöket vett igénybe annak érdekében, hogy eljusson munkába, iskolába, és 39,5 százalékuk járt autóval, addig mostanság 45,2 százalékuk indul útnak kocsival, s csupán 23,8 százalékuk tömegközlekedéssel. Megnőtt a biciklivel, rollerrel és gyalogszerrel közlekedők száma is: 7-7 százalékról előbbi kategória 19 százalékra tornázta fel magát, míg utóbbi 11,9 százalékra. A kitöltők többsége, 73,8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy vírusmentes békeidőben csak oda ment autóval, ahová nagyon szükséges volt és nem tudta másképpen megoldani, a karantén ideje alatt viszont sokak véleménye megváltozhatott, hiszen a válaszadók 58,5 százaléka számolt be arról, hogy többször ült volán mögé, mert biztonságosabbnak érezte, ha kocsival intézte ügyeit.
Repülő autó vs. Ikarus: melyiké a jövő?
Az elmúlt hónapok fényében átgondolva a közlekedés rövid távú jövőjét, meglepő módon a környezetvédelem végzett az első helyen: a válaszadók 38,6 százaléka jelölte meg azt a válaszlehetőséget, miszerint kizárólag olyan közlekedési eszközöket lenne szabad használnunk, amelyek nem gyorsítják fel a klímaváltozást, és csupán a második helyre szorult a higiénia: a résztvevők 20,5 százaléka szerint a higiénikus felületekkel, bevonatokkal ellátott járműveké a jövő. Szintén dobogós helyen végzett a biztonság: a válaszadók 18,2 százaléka szerint az a lényeg, hogy ne legyenek többé közúti balesetek. A távolabbi jövőt nézve, azaz a 2040-es közösségi közlekedést tekintve pedig igen pesszimista volt a többség, ugyanis 72,1 százalékuk vélte úgy, hogy ma is bőven forgalomban vannak 20 éves buszok, de még Trabik is róják az utakat, így nem számít radikális változásokra a következő 20 évben sem. Sokkal kevesebben hisznek abban, hogy a sci-fi filmek valósággá válnak és repülő autókkal, légdeszkákkal közlekedünk. Viszont 59,1 százalék vallotta azt, hogy kissé szkeptikus ugyan, de szívesen menne néhány próbakört önvezető járművel. A felmérésben résztvevők döntő többsége, 81,8 százaléka szerint a járványhelyzet vitathatatlanul hatással van arra, hogyan élnek és közlekednek az emberek, azonban annyira mélyek a mostani beidegződések, szokások, hogy csak hosszabb távon tud elképzelni nagyobb változást.
Lassabb ütemű változásokat prognosztizál Várkonyi Gábor, az Allianz Hungária által felkért autópiaci szakértő is. „Sokan hitték azt, hogy akár már napjainkban általánossá válnak az önvezető járművek, azonban úgy tűnik, erre még néhány évet várnunk kell. Egy azonban biztos, érkeznek. Korszakalkotó technológiák állnak fejlesztés alatt, melyek mindennapokat formáló hatásait 10-15 éven belül mindannyian érezni és tapasztalni fogjuk. A tömegtermelés az elérhető villanyautót és ezáltal az élhetőbb városokat fogja elhozni” – mondja Várkonyi Gábor. „Ezek a technológiák lényegében kizárják majd a baleseteket a szűken vett belvárosokban, hiszen ezen fejlesztések lényege, hogy az 5G segítségével folyamatos kapcsolatban legyenek egymással a járművek, az egymástól szerzett információkat, egymás helyzetét is figyelembe véve elemezzenek valós időben szituációkat, és döntsenek a pillanat tört része alatt” – teszi hozzá a szakértő.
Technológia vs. balesetbiztosítás: alkalmazkodás a jövő kihívásaihoz
Ami a baleseteket illeti, a válaszadók fele szerint a balesetbiztosítás az a dolog, ami soha nem megy ki a „divatból”, hiszen bárhol, bármilyen helyzetre fel kell készülni. A felmérésben résztvevők 34,1 százaléka pedig úgy gondolja, hogy a technológia fejlődésével párhuzamosan teljesen átalakul, igazodva az új járművezetési gyakorlatokhoz, hiszen ütközések, koccanások robotpilótával is előfordulhatnak, akár külső tényezők hatására. Ezzel ért egyet Antalffy Dániel, az Allianz Hungária termékmenedzsere is. „Az egyes károk bekövetkezése során várhatóan továbbra is megmarad a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, miután a károsult kármentesítésének alapelve nem fog változni. Ugyanakkor gyakoribbakká válnak a gyártó-biztosító közti interakciók, egyeztetések, és ehhez a biztosítóknak szükségük lesz egy új programozói-szakértői kompetencia kiépítésére, hogy fel tudják ismerni, elemezni tudják a robotpilóta programok hibáit akkor is, ha hatóságilag nem kerül kirendelésre ilyen szakértő” – mondja Antalffy Dániel. „Az Allianz a fejlődés követése és a tudás megosztása terén a világ élvonalában jár, dedikált szervezeti egysége vizsgálja és méri az egyes műszaki megoldások hatásait. Már a járvány előtt is folyamatosak voltak ezen a téren a fejlesztések, figyelemmel követtük az önvezető autózás fejlődését, realitásait, az ehhez szorosan kapcsolódó connected car fejlesztések, okos város projektek, 5G hálózati beruházások alakulását” – részletezi a termékmenedzser.
A kutatásról
Az Allianz Hungária a magyarok utazási szokásaira vonatkozó online, nem reprezentatív kérdőíves felmérése 2020. augusztus 14. és augusztus 23. között készült, a Typeform felületén.
Kapcsolódó cikkek
- Változások a munkaerőpiacon: Ki mit tud? És mennyit kér érte?
- 163 millió forint kutatási támogatást nyert a Szent István Egyetem négy kutatója
- Így interneteznek a 18 év alatti fiatalok
- Rekordbővülést hozott a koronavírus az e-kereskedelemben
- Kibervédelem, adattudomány és agilitás
- Az Allianz digitális megoldásai gyors és hatékony ügyintézést kínálnak
- Kutatás az elektronikus fizetésről a pandémiás vészhelyzetben
- Szórakoztatóközpont vagy közösségépítő berendezési tárgy?
- Kutatás: A járványhelyzet növelte a magyar cégek informatikai fejlettségét
- Online eszközök erősíthetik a fiatalok környezettudatosságát
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell
Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.