Hogyan alakul az üvegszálas adatátvitel technológia jövője?
Jelenleg vitathatatlan az üvegszálas technológiák szerepe a szélessávú internethálózatokban. Azonban ezek a hálózatok elsősorban a nagyvárosokat és környéküket szolgálják ki, így jogos a kérdés, hogyan fejlődik majd ez az iparág a következő években 2030-ig. A Deloitte tanulmánya négy szélsőséges forgatókönyvet vázol fel a piac fejlődésével kapcsolatban, melyekben azt igyekeztek megbecsülni, milyen irányt vehet az üvegszálas adatátvitel technológia jövője, kik lehetnek a legfontosabb szereplők, illetve hogyan alakulhatnak a fogyasztói szokások.
A járvány még egy lökést ad az internetezési szokások átalakulásának
„A technológiai fejlődés már évekkel ezelőtt alapjaiban változtatta meg a kommunikációt a munkában és a magánéletünkben is. Erre erősített rá a koronavírus-válság, amely miatt ugrásszerűen emelkedett az otthoni munkavégzés aránya, ez pedig csak növelte a szélessávú internetkapcsolatok iránti keresletet” – mondta el Hosszu Gábor, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának igazgatója. A járvány felerősítette a streaming, illetve az otthoni videójátékozás iránti igényeket, ami szintén erős és stabil internetkapcsolatot igényel. Ez a fejlődés várhatóan nem áll majd meg a következő években sem. A 2021-es Deloitte Fiber Survey eredményei szerint a fogyasztók nagyobb mértékben használnák az otthonról történő munkavégzési és a szórakozási lehetőségeket, ha a szükséges sávszélesség elérhető lenne számukra.
Az otthoni felhasználáson túl az ipar fejlődése is növeli a szélessávú internetkapcsolat iránti keresletet, az Ipar 4.0 és az IoT elterjedése, valamint az egyre népszerűbb elektromos autózás is fejlesztésre ösztönözheti a szolgáltatókat. A Deloitte tanulmánya szerint éppen ezért válhat az üvegszálas technológia még elterjedtebbé, mivel ez képes teljesíteni a fenti feltételeket, akár a nagyvárosokon kívül is alkalmas lehet megbízható és gyors kapcsolatot biztosítására.
„Az optikai infrastruktúra kulcsfontosságú tényező a gazdaság túléléséhez a globális versenyben, az optikai összeköttetés pedig elengedhetetlen a vidéki régiók fejlődése szempontjából. Ez a technológia sokkal környezetbarátabb a rézkábelhez képest, mivel működése energiatakarékosabb, és alacsony költséggel szinte korlátlan kapacitást tud biztosítani” – mondta el Major Dóra, a Deloitte Magyarország stratégiai és működési tanácsadás igazgatója.
A tendenciák persze a piacon is elindítottak egyfajta átalakulást: a klasszikus távközlési hálózatüzemeltetők egyre inkább bővítik üvegszálas hálózataikat, egyes szolgáltatók pedig teljes mértékben az alulszolgáltatott területekre összpontosítanak hálózataik kiépítésénél. A szektor szereplői is két részre kezdenek szétszakadni, a "NetCos"-nak nevezett cégek teljesen lemondanak a végfelhasználói üzletről, és hálózatukat más szolgáltatóknak adják bérbe. A végfelhasználókra összpontosító vállalatok pedig a "ServCos" teljes mértékben a szolgáltatásnyújtásra összpontosíthatnak, és beléphetnek a nagysebességű internetszolgáltatások jövedelmező piacára anélkül, hogy bármilyen hálózati infrastruktúrát birtokolniuk kellene.
„A piac széttöredezettsége a konszolidációt és a NetCos és ServCos közötti interfészeket biztosító aggregátorok megjelenését egyaránt ösztönözni fogja” – magyarázta Major Dóra.
Akár extrém forgatókönyvek is jöhetnek
A tanulmány készítői szerint három fontos kérdés határozhatja meg az iparág következő időszakát:
1. Hogyan alakulnak a száloptikai kapcsolatra jutó költségek és az ügyfelek fizetési hajlandósága?
2. Hogyan fognak reagálni a nagy hálózatüzemeltetők az új szereplőkre és az optikai szálak piacának alakulására?
3. Mennyire lesznek hatékonyak a kormányzati támogatások, és hogyan reagálnak majd a kormányzati intézmények a dinamikus piaci tevékenységre?
A fenti kérdésekre adott válaszok alapján a Deloitte szakértői felállítottak néhány lehetséges forgatókönyvet. A forgatókönyveikhez szakértői interjúk és természetes nyelvi feldolgozás (NLP) segítségével összesen 84 olyan társadalmi, technológiai, gazdasági, fenntarthatósági és politikai tényezőt azonosítottak, amelyek jelentős hatással vannak a piaci tevékenységre. Ezeket a tényezőket ezután súlyozták bizonyosságuk és potenciális jelentőségük alapján.
A forgatókönyvek előtt meghatároztak négy olyan tényezőt, melyeket viszonylag biztosnak tekinthetünk:
1. A nagyobb feltöltési és letöltési sávszélesség iránti igény – különösen a 4K/8K TV, az AR, a videó, a felhőalkalmazások és a növekvő otthoni munkavégzés miatt.
2. Digitális szakadék város és vidék között - a városi és vidéki területek közötti társadalmi szakadékok elmélyülnek, amikor a vidéki régiók lemaradnak a fejlesztések terén.
3. Nyílt hozzáférés - a nyílt hozzáférés segít a jövőben jobban kihasználni és pénzzé tenni az alapinfrastruktúra intenzív használatát.
4. Komplexitás a kiépítés tekintetében - az új fektetési technikák, az összes partner digitális hálózatba kapcsolása és az optimalizált folyamatok jelentős hatással lesznek az üvegszálas hálózatok kiépítésének sebességére és költségeire.
A biztos pontok és a változók után azonosított négy lehetséges forgatókönyv:
Szuperkoncentráció: A már meglévő távközlési vállalatok a réz- és kábelvezetékekből származó nyereséget az üvegszálas hálózatok tömeges bővítésére használják, minden más szereplőt maguk mögött hagyva.
Mobil dominancia: Az üvegszálas hálózatok elsősorban gerinchálózati infrastruktúraként szolgának, illetve alulszolgáltatott területeken használatosak. Az internet-hozzáférés többnyire a meglévő DSL/kábelhálózatokon és vezeték nélküli kapcsolatokon keresztül történik. Ezek elég gyorsak az új igényekhez.
Szuperfragmentáció: Az aggregátorok dominálnak, amelyek hibrid infrastruktúrákat kínálnak egy összetett technológiai környezetben, ahol számos internetszolgáltató van jelen. A végfelhasználók számos infrastruktúra és szolgáltató közül választhatnak.
Diszaggregáció: Az üvegszálas hálózatok a domináns technológia, mind a vidéki, mind a városi területeken. Ugyanakkor regionális monopóliumszerű hálózatszolgáltatói struktúrák alakulnak ki, a ServCo-k közötti éles árversennyel.
A vállalatoknak már most fel kell készülni
Némelyik forgatókönyv talán szélsőségesnek tűnhet, de az iparág szereplőinek fel kell készülniük arra, hogy ezek bármelyike megvalósulhat. Éppen ezért hamarosan választ kell adniuk néhány kérdésre:
Fejlesszem-e fokozatosan a hálózatot, bővítsem-e azt, cseréljem-e le optikai szálra, vagy egyszerűen adjam bérbe egy teljesen új szereplőnek?
Az együttműködési megállapodások a stratégiám részét képezik-e, vagy inkább egyedül növeljem infrastruktúrám kihasználtságát? Az infrastruktúrám már képes-e rugalmasan reagálni a nyílt hozzáférésre?
Elég jól kihasználom-e az ügyfélkörömet, a márkámat és az USP-met ahhoz, hogy kivédjem a versenytársak stratégiai lépéseit?
A marketing- és értékesítési stratégiák és folyamatok úgy vannak-e kialakítva, hogy több internetszolgáltató számára is lehetővé tegyék az ügyfélszerzést a saját (vagy bérelt) infrastruktúrámon?
A Deloitte teljes tanulmánya erről a linkről tölthető le.
Kapcsolódó cikkek
- Új optikai adatátviteli rekordot értek el brit kutatók
- Magyarok is bekerültek a régió leggyorsabban fejlődő technológiai cégei közé
- A piaci szereplők együttműködése gyorsíthatja az 5G elterjedését
- Nem megtévesztő a Facebook ingyenes közösségi médiaként való reklámozása
- Hogyan tudunk a múlt tanulmányozásával felkészülni az IT jövőjére?
- Egymillió oktatási intézmény internethozzáférését térképezték fel az Ericsson segítségével
- 5 tipp, hogy biztonságban tudjuk szeretteinket az online világban
- Még podcastot is többször hallgatunk, mint ahányszor online keresünk társat
- Évi kétmillió mérés az NMHH független netsebességmérő oldalán
- HR digitalizáció a pandémia után: globális toborzás és virtuális irodák
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Chery Group: Budapest–Róma egy feltöltéssel
Egyetlen feltöltéssel akár a Budapest-Róma távolságot is megtehetik majd az elektromos autók a Chery Group új akkumulátor-technológiájának köszönhetően. Az újdonságot a már itthon is kapható OMODA 5 gyártója az idei innovációs konferenciáján mutatta be.