Az otthon termelt áram lenne a tökéletes alternatíva az energiafüggőségre?
Az energiapiac magas és ingadozó árai komoly problémát jelentenek a fogyasztóknak és a vállalkozásoknak, így nem számíthatunk arra, hogy a jövőben egyhamar ismét rendelkezésünkre áll olcsó energia. A termelők számára hatalmas kihívást jelent, hogy kielégítsék az olyan nagy energiafogyasztók villamosítási igényeit, mint az ipar vagy az autóipar, s mindeközben eleget tegyenek a szén-dioxid-mentesítés követelményeinek is. Milyen fontos szempontokra kell ügyelnünk az energiagazdálkodás kapcsán? Az EATON Magyarország szakértője összefoglalta a legfontosabb tudnivalókat.
A huszadik század története során először vált könnyűvé az energiához való hozzáférés – legalábbis a felhasználók számára. A centralizált energiatermelés eredményeként a végfelhasználókat nem érintette, hogyan állították elő a szükséges energiát. Az utóbbi időben azonban ez a gondolkodásmód megkérdőjeleződött, és az energiafogyasztók újból bizonyos fokú önellátásra törekszenek. A világjárvány jelentős keresletcsökkenéshez vezetett, és hamar világossá vált, hogy az energiaellátás számos okból nem tudja maradéktalanul kielégíteni a keresletet. A 2022 februárjában eszkalálódó orosz-ukrán konfliktus azonban ismét új helyzetet eredményezett a térség és a világ energiapiacán egyaránt, ami újabb igényeket támasztott az új energiafelhasználási metódusok kidolgozására és mihamarabbi alkalmazására.
„A villamosenergia-gazdálkodás várhatóan a jelenleginél is jelentősebb mértékben eltolódik a decentralizált megújuló energiatermelés felé. A napenergia fajlagos ára a legtöbb térségben alacsonyabb, mint a fosszilis tüzelőanyagoké, ezért a helyben megtermelt napenergia energiatárolási megoldásokkal kombinálva olyan mértékű önellátást biztosíthat a vállalkozások számára, amely lehetővé teszi számukra, hogy sikeresebben vészeljék át az energiapiaci ingadozásokat” – fejtette ki Szontág Balázs, az Eaton Magyarország marketing menedzsere. „Mivel a megújuló energia ma már gazdaságosan hozzáférhető, mindezt úgy is megközelíthetjük, hogy egy olyan villamosenergia-ellátásra térünk át, amely nem a bruttó energiatermelésen alapul, hanem azon, hogy az energia a megfelelő helyen, a megfelelő időben álljon rendelkezésre. Ez a helyzet természetesen a centralizált energiaelosztás előtti időkre emlékeztet, és ennek a decentralizációnak jelentős következményei lesznek.”
A helyben megtermelt, megújuló energia és a helyszíni energiatárolás kombinációja a vállalkozások számára lehetővé teszi, hogy kevésbé szoruljanak a hálózati energiára, és hogy a működésüket rugalmasabbá tegyék, valamint csökkentsék a szén-dioxid-kibocsátásukat. Az energiatárolás a közüzemi villamos hálózatok számára egy kisebb szén-dioxid-kibocsátású eszköz, amely segít rugalmasabbá tenni a nap- és szélenergia időszakos rendelkezésre állásából adódó problémák kezelését és kiegyensúlyozni a termelés és kereslet közötti különbségeket. Ezeket a változásokat természetesen az energiarendszereink egyre nagyobb arányú digitalizálása is lehetővé teszi és elősegíti.
A COP26 (az ENSZ 26. éghajlatváltozási konferenciája) eredményei azonban megmutatják, milyen nehéz lesz elérni ezt a változást. A kibocsátás-csökkentésről szóló megállapodás sürgetése és a hangos optimizmus ellenére sokan úgy érezték, hogy az állásfoglalások túl gyengék és részlegesek ahhoz, hogy érdemi változást eredményezzenek. Az ukrajnai háború a politikai döntéshozók energiafüggetlenséget elhozó akaratát is felgyorsíthatja, ezáltal támogathatóvá válnak olyan innovációk, amelyek megkönnyítik a vállalkozások és egyének intelligens energiafogyasztását és termelését.
„2022-ben a világnak tudomásul kell vennie, hogy a villamosenergia-termelés egyre inkább helyi szintű kérdés. A fogyasztók egyre nagyobb számban választják az elektromos járműveket, és a közlekedés villamosítása további változásokat idéz majd elő abban, ahogy az energiához viszonyulunk. A vállalkozások pedig érezni fogják a nyomást, hogy fenntarthatósági törekvéseik eléréséhez új megközelítés szükséges az energiagazdálkodás terén” – tette hozzá Szontág Balázs.
Kapcsolódó cikkek
- A jövő energiavilágára készülnek az Észak-Dunántúlon
- Az elektromos gyújtású lakástüzek megelőzése az Eaton megoldásával
- 3 dolog, amire érdemes figyelni Európában a jelenlegi energiaárak mellett
- Két évre szóló szerződést kötött a MÁV villamosenergia beszerzésére
- Megindultak a magyar cégek a napelemekért
- Kapcsoló egy fenntarthatóbb jövőhöz
- Egy magyar techcég megszűnteti a megújuló energiák időjárásfüggőségből fakadó kockázatát
- Konténerekbe zárják a napenergiát
- Fejlesztette áramhálózatát az E.ON Pécsen
- 4+1 tipp, hogy ne hozzon csődöt az áramszünet
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Mesterséges intelligencia a marketing szolgálatában
A Microsoft adott otthont a Magyar Marketing Szövetség Marketing Döntéshozók Klubja legutóbbi rendezvényének, mely március 20-án zajlott, és a mesterséges intelligencia marketingben betöltött szerepét és lehetőségeit helyezte középpontba. A rendezvény üzenete az volt, hogy az AI nem csupán a jövő technológiája, hanem már most is olyan eszközként működik, amely jelentősen növeli a marketingmunka hatékonyságát. A Microsoft szakértői gyakorlati példákon keresztül mutatták be, hogyan integrálható az AI a marketing- és értékesítési folyamatokba, elősegítve azok optimalizálását és gyorsítva az üzleti döntéshozatalt.
2026-ra a világ legnagyobb fulfilment áruházává válik a soroksári IKEA
Egy évvel az átfogó felújítás bejelentése után a soroksári IKEA egyesíti azokat az új megoldásokat és fejlesztéseket, amelyeket a legnagyobb lakberendezési kiskereskedő már világszerte tesztelt, és 2026-ra a világ legnagyobb IKEA fulfilment áruházává válik.
Ötgenerációs munkahelyek: Hogyan segíthetik az együttműködést a különböző korosztályok?
A generációs különbségek sokak szerint feszültségekhez, széthúzáshoz és akár konfliktusokhoz is vezethetnek, különösen a munkahelyeken. De vajon elkerülhetetlen, hogy így alakuljon? Hogyan hat az innovációs nyomás a generációk közötti együttműködésre? Problémaként vagy lehetőségként kellene tekinteni a különbözőségekre? Ilyen kérdésekre keresnek választ a Bosch Podcast legújabb epizódjában, ahol Steigervald Krisztián generációkutató és Somogyi András, a Bosch cég humánerőforrásért felelős alelnöke beszélgetnek.
Az E.ON új megoldásai a jövő energiaellátásához
Az E.ON Hungária Csoport jelentős fejlesztéseket hajtott végre a Flex.ON program keretében a Dunántúlon, Pest vármegyében és Budapesten, egy három éves kutatás-fejlesztési program részeként. A projekt célja, hogy a vállalatcsoport képes legyen kielégíteni az ügyfelek növekvő energiaigényét, és lehetővé tegye a napelemes rendszerek szélesebb körű csatlakozását az áramhálózatra. Az új megoldások a helyszínekhez igazodva gyorsabbá, költséghatékonyabbá és rugalmasabbá teszik az energiaellátást. A 2,1 milliárd forintos fejlesztés 39%-át állami támogatás fedezi, míg 61%-át az E.ON biztosította.